3. rész
Kárpátalja dióhéjban

 

Ungvár - Görög katolikus székesegyház

 

Sorozatunknak ebben a számában Kárpátaljára esett választásunk.

 

A vidék 12 800 négyzetkilométeren terül el és magába foglalja Ung, Bereg és Ugocsa vármegyéket. Délen, majdnem 200 km hosszúságban a Tisza határolja. Keleten és északon a Máramarosi-havasok és a Keleti-Beszkidek szegélyezik; nyugat felé a hegyvidék a Tiszahátnál ér véget.

 

Kárpátalja hányattatott sorsa már a török-tatár időkben elkezdődött. A trianoni békeszerződés a területet Csehszlovákiához csatolta, majd 1939-ben a Magyar Honvédség felszabadította. 1945-től 1991-ig szovjet megszállás alá került, ettől kezdve a független Ukrajna részévé lett.

 

Kárpátalja népességének 12 %-át teszi ki a magyarság, a többiek ukránok, oroszok, németek, szlovákok. Nagy itt a szegénység, magas a munkanélküliek százalékaránya. A fizetések ijesztően alacsonyak, az utak rossz állapotban vannak, alig van közvilágítás, az üzletek kínálata szerény. A turizmus még gyermekcipőben jár, bár sok a gyógyvízforrás és a történelmi látnivaló.

 

Beregszász címere

 

 

1. Beregszász történelme

 

- 895 – A honfoglaló magyarok a Vereckei-hágónál építették első településeiket.
- 1096 – A várost Lampert herceg idején alapították.
- 1241 – A betörő tatárok a települést teljesen elpusztították.
- 1271 – IV. Béla Beregszászt, Bereg vármegye székhelyét, ekkora már újjáépíttette.
- 1342 – Szabad királyi várossá nyilvánították.
- 1526 – A mohácsi ütközet után mérhetetlen károkat okoztak a tatár és török seregek.
- 1703 – Beregszász a Rákóczi felkelés bölcsője.
- 1742 – Pestisjárvány pusztít.
- 1848 – Nemzetőrség felállítása.
- 1920 - Beregszászt Csehszlovákiához csatolták.
- 1945 – A sztálini terror Beregszászt is elérte.
- 1991 – Ukrajna fennhatósága alá került.

 

Séta a városban

 

Utunkat célszerű a Hősök terén kezdeni. Fontos látnunk a Rákóczi teret, amely sok nevezetes esemény tanúja volt; a Bethlen-kastélyt, amely 2002 óta múzeumként működik, valamint Petőfi Sándor szobrát, a megyeházát, a református templomot és az azzal szemben álló Grand Royal Hotelt. Számos híres írónk és költőnk mellszobra is megtalálható Beregszászon, valamint sok emléktábla.

 

Irodalmi kitekintés

 

Tompa Mihály a város keletkezéséről szóló legendát dolgozta fel. Petőfi Sándor itt írta a Meleg dél van című költeményét. Itt született 1897-ben Tamás Mihály író. Ják Sándor Emberek a máglyán című regénye a beregszászi zsidók elhurcolásáról szól. Reichard Piroska is nevet szerzett a városnak elbeszéléseivel és műfordításaival. Dsida Jenő itt töltötte diákéveinek nagy részét. Szepessi Attila, József Attila- és Weöres Sándor-díjas költő, beregszászi gyermekéveiből merítette motívumait. Kovács Vilmos, a kárpátaljai magyar költészet egyik legfontosabb alakja, is élt és alkotott Beregszászon.

 

Munkács, az új emlékmű

 

 

2. Munkács

 

Munkács Kárpátalja központi részén terül el, az Északkeleti-Kárpátok aljában, az Alföld és a hegyvidék találkozásánál, a Latorca partján. Gazdasági és népességi szempontból a megye második legnagyobb városának számít. Munkács várát a monda szerint Álmos vezér építtette, és a hegyeken való vesződséges átkelés emlékére kapta mai nevét. Írott forrás 1138-ban említi először Muncas néven.

 

Mikor melyik országhoz került Munkács?
 -1867-1918: Osztrák-Magyar Monarchiához,
 -1918-1938: Csehszlovákiához,
 -1938–1944: Magyarországhoz,
 -1944–1991: Szovjetunióhoz,
 -1991–től Ukrajnához.

 

Történelmi háttér
1085-ben Szent László király itt verte le a kunokat. 1241-ben a tatárok teljesen elpusztították, ezt követően IV. Béla hospeseket, külföldi telepeseket hozott be. Nagy Lajos románokat telepített ide. Ezeknek helyét 1359-ben a rutének foglalták el. A város 1378-ban kiváltságokat és városi rangot kapott. 1445-ben Hunyadi Jánosé lett, aki szabad várossá nyilvánította. A 16. és 17. században az Erdélyi Fejedelemséghez tartozott. 1685 és 1688 között Zrínyi Ilona védte az ostromló császári seregek ellenében. II. Rákóczi Ferenc Munkács mellett szenvedte el első vereségét. 1711 után a munkácsi vár börtönként szolgált. 1834-ben gondatlanságból tűzvész martaléka lett. A milléniumkor, 1896-ban az északi bástyán 38 m magas piramison turul-szobrot állítottak fel, a melyet a csehek később leromboltak.

Az 1910. évi népszámláláskor a lakosság 74%-a magyar volt. Ez az arány Trianon után alaposan megváltozott: 2001-re már csak 10% maradt az ukránok és oroszok mellett.

Látványosságok
A város feletti Várhegyen állnak Munkács várának tekintélyes maradványai. A vár keletkezéséről és történetéről könyvek százait olvashatjuk. A város nevezetessége a 17. századi Rákóczy-kastély. Érdemes meglátogatni az új római katolikus templomot, amely 1905-ben épült. Kihagyhatatlan a 15. században épült Szent Márton templom, valamint a Fekete-hegyi kolostor. Ez ma ortodox püspöki székhelyként működik, Kárpátalja leggazdagabb könyvtárával. Sajnos Munkácsy Mihály szülőháza már nem áll, de emléktábla őrzi helyét.

 

Görög katolikus székesegyház 

3. Ungvár

 

Kárpátalja legnagyobb városa, megyeszékhely; az Ung folyó partján fekszik. A vidék legjelentősebb gazdasági és kulturális központja. Lakóinak száma 2001-ben 115 600 fő volt, ebből a magyarság 7 százalékot tett ki. A városban sok ipari létesítmény található. Művelődési intézményei: a Nemzeti Egyetem, számos főiskola, televízió- és rádióstúdiók, színházak és vidék legnagyobb könyvtárai. 1946-tól magyar tannyelvű általános iskolával rendelkezik; ezt 1954-ben középiskolává alakítják. Jelenleg több mint 600 tanulója van. A Megyei Történeti Múzeum a várban székel, a Megyei Szépművészeti Múzeum kiállítótermei a megyeházán találhatók. A vár melletti domboldalon épült fel a szabadtéri Néprajzi Múzeum, a skanzen. Testvérvárosai közül említésre méltó Békéscsaba, Kassa, Nyíregyháza és Szombathely.

Ungvár krónikája
9–10. század: Ungvár leginkább a város területén álló várat jelentette. Az Árpád-házi időkben magyar végvárként szolgált. Az 1241. évi tatárjárás súlyos károkat okozott az épületben. 1320 tájánl került Ungvár vára a Drugeth olasz származású család birtokába. Ekkor kezdődött el a vár újjáépítése. 1430-ban Ungvár szabad királyi város címet kapott. A reformáció idején komoly protestáns központtá alakult. 1598-ban megalakult a református iskola is.

1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem hadaival Kassára menet megszállta Ungvárt. 1646-ban itt került sor az egyházi unió megkötésére, amely szentesítette a görög és a római katolikus egyház szövetségét. 1704 márciusában a kuruc hadak foglalják el. 1769-ben Ung vármegye székhelye lesz. Ekkor épült meg a ma is álló vármegyeháza. 1850-től a város folyamatos fejlődésnek indult, megkezdődött az utcák kövezése, a csatornázás, valamint a fő vasútvonalak kiépítése.

Látnivalók
- Ungvári vár
- Skanzen
- Görög katolikus székesegyház
- Megyei Szépművészeti Múzeum
- Botanikus kert
- Nevickei vár

 

„Szülőföldünk, Kárpátalja , gyönyörű föld. S itt magyarnak lenni büszke gyönyörűség. Ha küszködve, szenvedve és sírva is, de viseljük sorsunkat...”

 

    Kádár Dóri