1. rész
Szabadka és Szeged
 Szabadka városi könyvtára |
Az első világháborút lezáró 1920-as trianoni békeszerződés értelmében Magyarország elveszítette területének 67 és lakosságának 58 százalékát.
Az elcsatolt területeken élő több mint 10 millió ember közül 3,2 millió volt magyar. Ezek mintegy fele közvetlenül az új határok túloldalán élt: 1,6 millió Erdélyben, 1 millió Szlovákiában és Kárpátalján, csaknem félmillió pedig a Délvidéken.
A trianoni békeszerződés Erdélyt, mint többségében románlakta területet Romániának ítélte és jóval a történelmi Erdély határain túl az Alföld szélén húzta meg az új magyar-román államhatárt.
A trianoni békeszerződéssel Magyarország Közép-Európának a legkisebb, gazdasági és katonai erő szempontjából leggyengébb országa lett.
Szabadka és környéke a Kárpátok, az Alpok és a Balkán-félsziget hegyei által körülölelt Pannon síkság közepén terül el. A Vajdaság északi részén az Észak-Bácskai körzetben, Magyarország déli határától 10 km távolságra fekszik. A Vajdaság második legnépesebb városa Újvidék után. Topolyával és Kishegyessel együtt az Észak – Bácskai körzetet alkotja, melynek adminisztratív központja. A város a vajdasági magyarok, a horvátok és bunyevácok szellemi, kulturális és politikai központja.
Az írásos emlékek Szabadkát viszonylag későn, 1391-ben említik először Zabotka néven. 1439-ig királyi birtok volt, majd a Hunyadiak birtokába került. Az 1514-es Dózsa-féle parasztlázadás idején a keresztes parasztok és szerémségi szerbek is nagy pusztításokat végeztek a városban. Később, 1543-ban a város már az újonnan szerveződött szegedi szandzsákhoz tartozott.
Szabadka 1749-ben mezővárosi rangot kapott, és nevét Szt. Máriára változtatták.
1779-ben Szabad királyi várossá nyilvánították Maria Theresiopolis néven.
1811-ben a város hivatalos neve: Szabadka lett.
A XIX. század elején Szabadkán, a város területén megkezdődnek a nagy vízépítési munkálatok. Megtervezik és végrehajtják a mocsarak és vízfolyások kiszárítását, és ily módon a mai városközpont területe felszabadul a víz alól.
A városba az igazi változást a vasút hozta 1869-ben. Kiépült a Szeged - Szabadka vasútvonal. Attól kezdve nyitottá vált az Európa többi részére már betörő lendületes fejlődés előtt. Az Angliában, 1767-ben előállított vassín 102 év elmúltával érkezett meg Szabadkára. A magyar millenniumra, 1896-ra megnyitották az első villanytelepet, és egy évvel később, 1897-ben már villamos is közlekedett Szabadka és Palicsfürdő között, amely nagyon kedvelt kirándulóhely lett. Szabadka sohasem látott akkora fejlődést, mint ezekben a "boldog békeidők"-ben. Ekkor nyerte el szecessziós, kifejezetten közép-európai arculatát.
1899-ban a tudás és a tapasztalat összefonódásával az európai építészeti irányzatokkal összhangban Szabadkán is megkezdődött a saját szerkezetű és stílusú építkezés. Az első szabadkai szecessziós épületek megalkotói Raichle J. Ferenc, Titus Mačković, Komor Marcell és Jakab Dezső voltak. Szabadka, történelme folyamán, az építészet terén először büszkélkedhet európai rangú épületekkel. A szabadkai zsinagóga rabitz-szerkezetű kupolája egyedülálló konstrukció volt. A zsinagóga új fejezetet nyitott a szabadkai építészet fejlődésében. Az elkövetkező években is elkészült még jó néhány új stílusú épület, ilyen például a Raichle-palota.
Szabadkán, a XIX. század utolsó évtizedeiben jelentkeznek az első komolyabb törekvések, amelyek újabb kultútális intézmények létrehozását tűzik ki célul. A városban egyedül a színháznak volt komolyabb, félévszázados hagyománya. A szabadkai polgári családokban a XIX. század elejétől válik szokássá a különféle érmék, fegyverek, könyvek és más tárgyak gyűjtése, melyek a korábbi korszkok tanúi voltak. A szabadkai Gimnázium tantermeiben is léteztek ilyen tárgyegyüttesek, a Tanári – ás Diák Könyvtár több ezer értékes könyvet őrzött. A szabadkai értelmiség kezdeményezésére 1890-ben megteszik az első lépéseket egy könyvtár és múzeum egylet formájában való megalakulásáért. Az ötlettől a megvalósulásig két évnek kellett eltelnie, a Szabadkai közkönyvtár és múzeum egylet 1892. március 6-án tartotta alakuló közgyűlését.
Az erőteljes fejlődést a város lakosságának gyarapodása is jól tükrözi. Amikor Szabadkát 1920. június 4-én hivatalosan is elszakították a történelmi Magyarországtól és az akkori Szerb-Horvát-Szlovén Királyság része lett, az egész Kárpát-medence egyik legnépesebb településének számított, ahol a jelentős horvát, illetve bunyevác, és a szerb lakosság mellett, a magyarok már abszolút többséget alkottak.
Jugoszlávia felbomlása után 1941. és 1944. között Szabadka ismét Magyarországhoz került (1941. április 12-én). Szerbia és Montenegró létrejötte idegenforgalmi és közútforgalmi szempontból kedvezően befolyásolta Szabadka helyzetét, a város ugyanis az E-75-ös nemzetközi útvonal mentén fekszik, a két legforgalmasabb határátkelő közvetlen közelében. Ma a horgosi és a kelebiai határátkelőn keresztül bonyolódik le a Magyarországot érintő vasúti és közúti nemzetközi utas- és áruforgalom legnagyobb része, s ez általánosságban kedvező helyzetet biztosít Szabadkának.
Állandó jellegű rendezvények
Nemzetközi vállalkozói kiállítás
Aratóünnepségi
Palicsi nemzetközi filmfesztivál
Nemzekközi gyermekszínház fesztivál
Szüreti napok
Egy kis séta Szabadkán
A város sétálóutcája, a Korzó, általában mindenki itt kezdi a városnézést, vásárlást, kávézást.
A főtéren látható a szabadkai Népszínház, amit most lebontottak, hogy újjáépítsék. A bejárat "tartópillérjeit" nem engedték lebontani, mivel ez védett emlékmű.
Ugyaninnen, tehát a főtérről nyílik a bejárat Szabadka városi könyvtárához.
A főtérrel szomszédos Szabadka városháza, ahol az esketési terem is található. Ide még az elvándorolt szabadkaiak is visszatérnek házasodni, annyira vonzó terem szépsége és ünnepélyessége.
Kicsit távolabb a központtól található a szabadkai gimnázium, ahol Csáth Géza és Kosztolányi Dezső is kezdte a pályafutását.
 Szent Teréz templom, Szabadka |
| Szent Teréz templom, Szabadka |
Szabadka híres látványossága a több száz férőhelyes, nagytemplomként emlegetett Szent Teréz templom is.
Igazi érdekességnek számít Szabadkán az ócskapiac. Egész Európában ismert, egyesek szerint Európa legnagyobb, (mások szerint a Föld legnagyobb...) piaca, ahonnan egész Európából, de még Oroszország északi részéről is érkeztek/érkeznek árusok és vevők egyaránt.
Csáth Géza, a város nagy szülötte
Csáth Géza, magyar novellaíró, orvos, zenekritikus is Szabadkán született 1887-ben. Kosztolányi unokatestvére. Írásai a Budapesti Naplóban, Népszavában, Magyar Szemlében és a Nyugatban jelentek meg. Tőle idézünk az alábbiakban:
"A női lélek nem alkot,
hanem megért,
nem okoskodik,
hanem megérez,
nem tud,
hanem megsejt."
“A nők minden korban és minden nemzeteknél egyformán szerettek és szeretnek. Ők a szerelem igazi művészei és mesterei. Számukra ez az élet egyetlen célja. Szerelmük mindig egészséges, mindig tökéletes és emellett mindig reális."
 Szabadkai Gimnázium ahol Csáth és Kosztolányi is kezdte pályafutását |
| Szabadkai Gimnázium ahol Csáth és Kosztolányi is kezdte pályafutását |
Szabadka testvérvárosi kapcsolatai
A város állandó kapcsolatot ápol más hazai és külföldi városokkal és községekkel. Különösen jó a kapcsolat testvérvárosaival:
Szeged (Magyarország), Dunaszerdahely (Szlovákia), Olomouc (Csehország), Székelyudvarhely (Románia) valamint Elche (Spanyolország), Tillburg (Hollandia) és Namur (Belgium).
Szeged a Tisza és a Maros folyók összefolyásánál, a Tisza jobb partján, a tiszai ártérből kiemelkedő szigeteken létesült. Az itt élő lakosság fokozatosan betömte a szigetek közötti mélyedéseket, mocsarakat, így a városterület 18.-19. század folyamán egységessé vált. A mai Szeged magva tulajdonképpen három sziget: Alszeged; Felszeged és a Vár a Palánkkal. Ezek a mai Alsóváros, Felsőváros és a Belváros.
A tatárjárás idején a város lakói a közeli mocsarakba menekültek, majd a veszély elmúltával visszatértek és újra felépítették lerombolt városukat. IV. Béla király 1246-ban Szegedet városi rangra emelte.
Nagy Lajos uralkodása idején Szeged Dél-Magyarország legjelentősebb városává fejlődött, és a török veszély közeledtével stratégiai jelentősége is nőtt.
1522-ben Szegednek 7000 lakosa volt.
1526-ban a török sereg átvonult a városon, kifosztotta, majd 1542/43 telén elfoglalta. A török hódoltság idején a szegedi nép jelentősen szétszóródott. Debrecenbe, Kassára, Nagyszombatba menekültek. Az el nem menekült lakosság leginkább Alsóvároson, a ferences Havas Boldogasszony templom körül húzódott meg, és halászattal, illetve állattartással foglalkozott.
A város 1686 őszén szabadult fel a török uralom alól. Ekkor mindössze 2000 lakosa volt.
1715-ben visszakapta szabad királyi városi rangját. 1719. május 21-én megkapta szabadalomlevelét és a jelenleg is használt címerét III. Károlytól. Ezt a napot a város polgárai Szeged Napjaként ünneplik minden évben.
A szegediek fontos szerepet játszottak az 1848-49-es forradalom és szabadságharcban. 1849-ben Szeged volt a forradalmi kormány utolsó székhelye. Kossuth itt mondta el utolsó nyilvános beszédét 1849. július 12-én.
1854-ben elérte a vasútvonal, 1869-ben megnyílt Pick Márk boltja, a mai híres Pick Szalámigyár elődje.
Az 1879 évi árvízkatasztrófa Szeged történetének kiemelkedőbb eseménye. Gyakorlatilag a teljes város elpusztult. Ferenc József ígéretéhez híven az elkövetkezendő pár éven a romok helyén új, modern város építetett.
A város 1880. június 5-én egyesült a Tisza túlpartján fekvő Újszegeddel, amellyel 1883 óta híd is összeköti.
 Szeged címere |
| Szeged címere |
Az első világháború és a trianoni békeszerződés után Szeged közel került a román határhoz, veszítve vonzáskörzetéből és így némileg jelentőségéből is, de ahogy átvette az elveszített városok szerepét, újra egyre jelentősebb lett. 1921-ben Szegedre költözött a kolozsvári egyetem, majd 1923-ban lett a Csanádi egyházmegye székhelye.
1962-ben Szeged lett Csongrád megye székhelye. Teljesen új városrészek épültek.
1970-ben a Tisza a 1879-es árvizet meghaladó vízszinttel áradt. A város megmenekült.
Szegedet 2005 decemberében elérte az M5-ös autópálya.
Napjainkban Szeged a régió legfontosabb városa, egyetemi város és a turisták körében is népszerű. Egyik legfőbb vonzereje a nyaranta megtartott Szegedi Szabadtéri Játékok, melyet 1931 óta rendeznek.
Egy kedves ismerős azt mondta nekem, Szegedet látni kell, mert van egy hihetetlen varázsa. Ez egy élettel teli, lüktető egyetemi város, rengeteg fiatallal.
A legismertebb nevezetessége a szegedi Dóm, a fogadalmi templom. amely egy négyszögletű téren áll. Ennek nagysága – egeysek szerint - megegyezik a velencei Szent Mark térrel. A téregyüttes mintájául állítólag a stockholmi városháza szolgált. A teret szegélyező árkádsor több mint 300 m hosszú, és 101 ívből áll. Pillértávolságai egyenlők, de minden oszlop más és más. Az árkádok alatt mellszobrok találhatok, történelmi alakok, illetve tudósok, híres magyarok. Az árkádok nevezetessége, hogy a szerelmesek itt szokták először megcsókolni egymást.
A Klauzál téren található Szeged híres cukrászdája, a Virág. Már régóta kedvelt hely ez a városban. A Sétáló utca, a Kárász utca, gyönyörűen felújított állapotban várja az idelátogatót..
A Széchenyi tér egy hatalmas park, a sétáló utca végén. Itt található a városháza is.
 Széchenyi tér, Szeged |
| Széchenyi tér, Szeged |
A Móra Ferenc Múzeum impozáns épülete is Szeged egyik fő nevezetessége.
A Tisza parti sétány neve Várkert, de mindenki csak a régi nevén emlegeti: Stefánia. Nagyon szép, hatalmas, öreg fákkal szegélyezett sétány amely a Tisza mellett húzódik. Itt található Danko Pista, a híres cigányprímás szobra is.
Érdemes megnézni Újszegeden a Botanikus-, vagy Füvészkertet, hogy csak néhányat említsünk a látnivalókból.
Juhász Gyula, a város nagy szülötte
A Tisza part volt Juhász Gyula kedves világa. 1883-ban született Szegeden, kinek életét Szegeden megjelent első verses kötete mentette meg. Költeményei általában rövidek, reálisak, érthetők. Mélyen hitt a szépségben és a művészetben, amely az elveszett édent jelentette neki. Szobra megtalálható a Roosevelt téren.
Tiszai csönd
Hálót fon az est, a nagy, barna pók,
Nem mozdulnak a tiszai hajók.
Egyiken távol harmonika szól,
Tücsök felel rá csöndben valahol.
Az égi rónán ballag már a hold:
Ezüstösek a tiszai hajók.
Tüzeket raknak az égi tanyák,
Hallgatják halkan a harmonikát.
Magam a parton egymagam vagyok,
Tiszai hajók, néma társatok!
Ma nem üzennek hívó távolok,
Ma kikötöttünk itthon, álmodók!
Kádár Dóri
