Gondolom mindannyian értesültetek a parajdi és a székelyföldi árvíz-katasztrófáról. Döbbenetes képeket láthatunk, óriási a kár. Odaveszett Erdély ékköve, a parajdi sóbánya, házak százait öntötte el az árvíz, nem csak Parajdon, hanem Háromszéken is óriási a baj! Szokásunkhoz híven a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége segítő jobbot nyújt a bajba jutottaknak. Gyorssegélyként a mai nap ( június 4. ) átutaltunk egy összeget, mondván, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Reméljük, hogy tagjaink is szívesen adományoznának az árvízkárosultak megsegítésére, ezért gyűjtést indítunk.
Az adományozók a következö számlaszámra küldhetik adományaikat: Bankgiro Nr. 456-9455 Külfödröl: BIC: HANDSESS IBAN : SE82 6000 0000 0002 6225 592
Az adományok utalásánál kérjük tüntessétek fel neveteiket és azt, hogy székelyföldi árvízkárosultak.
A beérkező adományokat az Erdélyi Református Püspökség adománygyűjtő számlájára utaljuk. Ígéretet kaptunk részükről, hogy visszaigazolják az átutalt pénz beérkezését, és tájékoztatnak arról is, hogy kit és mit támogattak az adományainkból.
Szövetségünk lapjában (Híradó) közzétesszük az adományozók névsorát, a küldött összeg megnevezése nélkül. Mivel a szakemberek előrejelzése szerint a vészhelyzet még nem múlt el, és a helyreállítás hosszadalmas lesz, gyűjtési akciónkat folytatjuk egész évben.
Reméljük, hogy sokan sietnek majd a székelyföldi nemzettársaink megsegítésére!
Új év, új lendület és egy újabb farsangi időszak inspirálta a szervezőket az idei első SOMIT tábor megrendezésére. A Téli táborra február 7–9. között került sor. A hosszabb téli szünet után mindig óriási örömmel várják tagjaink a nagy találkozást. Ilyenkor a péntek estékre leginkább a hosszas, éjszakába nyúló beszélgetések a jellemzők. De azért a közös buli sem maradhat el.
A kiadós reggeli után szombaton délelőtt a farsangi népszokásokról hallhattak előadást a táborozók. A busójárás mellett szó esett arról is, hogy miként ünneplik a farsangi időszakot Magyarországon, ill. a különböző, határon túli magyar lakta területeken. Érdekes volt hallani és látni a különféle szokásokat, mindenki hazavihetett valami új információt. Az előadást egy rövid, ám nagyon érdekes kvízzel zártuk.
a Ljungby Petőfi Magyar Egyesület kórusvezetőjének,
aki a svédországi magyar közösségben az anyanyelv és a nemzeti identitás megőrzéséért és a magyar zenei kultúra népszerűsítéséért végzett több évtizedes, elhivatott munkája elismeréseként
a Magyar Ezüst Érdemkereszt
kitüntetésben részesült
Benczédi Zsuzsanna 1947. június 6-án született Olasztelkén, a romániai Kovászna megyében, egy olyan családban, ahol a mindennapok része volt a népdal. Gyermekkorától hegedülni tanult, majd a székelyudvarhelyi tanítóképző, azt követően pedig a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola biztosította veleszületett zenei tehetségének kibontakozását. Tanulmányait követően Homoródalmásra került zenetanárként, ahol két kislány édesanyjaként a falu gyermekeinek is támasza, mentora lett. Kórust alapított, és a kommunizmus sötét éveiben is a magyarságtudat megőrzésén, a népi hagyományok, népdalok továbbadásán dolgozott.
1990-ben a család Svédországba költözött, ahol Benczédi Zsuzsanna továbbra is a magyar gyermekek identitásának megőrzésében, illetve a magyar kultúra értékeinek svédországi megismertetésében találta meg hivatását. Zsuzsa kitűnő követe lett a magyar zenei kultúrának: a dél-svédországi Alvestában, ahol családjával új otthonra találtak, hegedűművészként csatlakozott a helyi zenekarba, aminek köszönhetően az alvestai zenekar – Kodálytól kezdve Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéig – magyar műveket is játszani kezdett koncertjein.
Fotó: Bakó Simon
Benczédi Zsuzsa az 1990-es évek elején – az akkoriban alakult Ljungby Petőfi Magyar Egyesület zenekedvelő tagjait összefogva – kórust alapított, amely a mai napig aktívan működik. Tanárként harmincöt éve járja a växjöi és környékbeli iskolákat, ahol elhivatottan, töretlen lelkesedéssel tartja magyar anyanyelvi óráit, gyakran személyesen bátorítva a magyar családok gyermekeit, hogy éljenek a svédországi anyanyelvi oktatás nyújtotta lehetőséggel. Mintegy tizenöt éve, ma már nyugdíjasként vezeti a Ljungby Petőfi Magyar Egyesület vasárnapi gyermekfoglalkozásait, ami áldozatos munkájának köszönhetően mára hétvégi magyar iskolává alakult.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
A kiadós reggeli után szombaton délelőtt a farsangi népszokásokról hallhattak előadást a táborozók. A busójárás mellett szó esett arról is, hogy miként ünneplik a farsangi időszakot Magyarországon, ill. a különböző, határon túli magyar lakta területeken. Érdekes volt hallani és látni a különféle szokásokat, mindenki hazavihetett valami új információt. Az előadást egy rövid, ám nagyon érdekes kvízzel zártuk.
