A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Már gyermek- és ifjúkorunkban hallottuk az intést: „Amit megtehetsz ma, ne halaszd holnapra!” Karinthy hozzáteszi: „Ha még ma megteheted, hogy valamit holnapra halassz, el ne mulaszd elhalasztani.” Az első intés értelme: Ne halaszd holnapra, mert lehet, hogy a holnapot már nem éred meg. A Karinthy-féle változat inkább arra int: hogy megfontoltan dönthess – ha teheted –, inkább aludj még egyet rá! S van még valami, amire bibliai ihletésű egyik énekünk figyelmeztet: „Gyorsan folyó időmet az Úr nem adta hiába!”

Nem könnyű választani. Az elmúlt napokban is elment valaki közülünk, akivel földi világunk valóságában többé nem találkozhatunk. S amikor szembesülünk a visszafordíthatatlannal, sietséggel – hogy semmi el ne vesszen – szokás egybeseperni a „maradékot”, jogi nyelven a „hagyatékot”.

Ismét elment valaki: Tóth Ildikó Irma. Életrajza majd sok helyütt megtalálható lesz: született, iskoláit végezte, dolgozott, nyugdíjba ment, elhunyt, volt néhány tisztsége, írt néhány könyvet, s ennyi... Valóban ennyi? Csak ennyi!? Na nem!

Sokan ismerték, nemcsak lakóhelyén Sölvesborgban, hanem Svédországon kívül egész Skandinávia magyar gyülekezeteiben, de a Nyugat-Európai Magyar Protestáns Szövetség, a Húsvét-Nagyheti Ifjúsági Konferenciák, vagy a Protestáns Szabadegyetem révén Nyugat-Európa magyarok lakta megannyi országában, egyházi és világi szervezetek különféle rendezvényein.

Pontossága és megbízhatósága okán nemcsak helyi, de országos tisztségekkel is felruházták. Főjegyzőként évtizedeken át jegyzőkönyvek sokaságát, beszámolókat, összefoglalókat írt, aztán versmondó és bibliaolvasó versenyeken zsűrizett, azok anyagát állította össze, helyi szinten játszóházat, országos szinten meghívott oktatókkal együtt Kékvirág magyar nyelvi tábort szervezett, az Őrszavak magyar nyelvvédők egyesületében tevékenykedett. Új Kéve című egyházi folyóiratunknak és az Ághegy művészeti lapfolyam munkatársa volt...

Máris megkérdezhetjük, minderre honnan és miként volt annyi ideje? Amit megtehetett, nem halasztotta másnapra – családja és barátai számára karácsonyi ajándékként Múltbanéző címen megírta első kötetét, majd az Ajtó ablak nyitva van címűben édesapja családjáról, gyermekkori és kamaszkori élményeiről írt. A legterjedelmesebb és minden addigiaknál gazdagabbat, a Kalotaszeg tanító-dinasztiájáról, elődeiről szólót, a Méráról csak álmodom címűt néprajzi egyetemi kötelező olvasmányként ajánlják. Lehet annak másfél-két éve is, hogy nekikezdett anyai nagyapja és felmenőinek életrajzát megírni családi levelekből, s az általuk lakott szilágysági helységek monográfiáiból. Újonnan előkerült további anyagon dolgozva a szerkesztőnek még nem küldte el, csak Szilágysági gyökerek munkacímen maradt íróasztalán. Talán úgy gondolta, s „aludt még egyet rá.” Most már tudjuk, hogy az utolsó simításokat már nem ő fogja elvégezni.

Valóban ennyire, csak ennyire futotta a gyorsan folyó időből? Mi, akik országos értekezleten gyűltünk össze közös munkánk elvégzését értékelni, s az ezt követő tennivalót tervezni, egy dolgot mi már biztosan tudunk: Tóth Ildikó Irma gyorsan folyó földi életének idejét az Úr nem adta hiába!

Utolsó, immáron tíz éve megjelent kötetébe, a Méráról csak álmodom címlapjára ezt írta nekünk: „ A még sok együtt-álmodozás reményében, sok szeretettel” Ildikó, Sölvesborg 2013. május 10. Az együtt-álmodozásról csak annyit: – Majd odaát... folytatása következik.

Köszönet érte Istennek ezért a gazdag életért, mellyel Tóth Ildikó Irma révén mindannyiunkat megajándékozott. Kérjük Istent, adjon neki megérdemelt nyugodalmat, örök békességet!

Írta: Molnár-Veress Pál nyugalmazott lelkész

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Gondolatok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról, valamint Varga Emília festészetéről

Gondolatok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról, valamint Varga Emília festészetéről

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulóját gyűltünk össze megünnepelni. Különös örömömre szolgál, hogy ezúttal egy fiatal…
Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME