A Nagy Karmester 2018. február 26-án, intette be örökre Deák Csabát, akit a svédek egyik legnagyobb kortárs zeneszerzőjüknek tartottak. A nagyobb veszteség azonban bennünket, Svédországban élő magyarokat sújt, hiszen a 85. évének végét taposó Deák Csabát a svédek már korábban egyik klasszikusuknak tartottak. Távozását megrendüléssel fogadták barátai, ismerősei.

Budapesten született 1932. április 16-án, s már kora ifjúkorában a zene mellett kötelezte el magát: az akkori Állami Konzervatórium – ma Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium – diákjaként klarinétot és zeneszerzést tanult, amit később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen folytatott. Farkas Ferenc zeneszerző, majd 1957-től, a forradalom leverését követő árhullám által világgá sodort kétszázezer egyikeként, Svédországba érkezve, Hilding C. Rosenberg kiváló tanítványa volt. Rövidesen a Svéd Zeneszerzők Egyesületének tagjai közé választották, majd a Királyi Zeneművészeti Főiskola zeneelméleti pedagógia diplomája megszerzését követően a Stockholmi Táncművészeti Főiskola oktatójaként, később – nyugdíjazásáig – zenei igazgatójaként dolgozott. Időközben a Göteborgi Egyetem zenei tagozatán is oktatott, a SÄMUS – különleges zenei képzés – programjában. A Svéd Koncertintézetnek valamint az Egyesült Államokban, Minnesotában működő Gustavus Adolphus College vendégzeneszerzője volt.

Gazdag és változatos alkotói munkássága mellett részt vállalt zenei szervezetek tevékenységében, sőt vezetőségi feladatainak ellátásában is, például hosszú éveken keresztül a Svéd Zeneszerzők Egyesületében. Alapító tagja volt a Szimfonikus Zenenekarok és Együttesek Világszövetségének (World Association for Symphonic Bands and Ensembles), tanácsadója a Svéd Koncert Szövetség fúvószenei tagozatának, a Samtida Musik nevű kortárs kamarazene társaságnak és vezetőségi tagja a Táncművészet Zenészei Nemzetközi Műhelyének (IGMID – International Guild of Musicians in Dance), hogy csak néhányat említsünk elkötelezett vállalásai közül.

Zeneszerzői életművét, amelyet számos lemezfelvétel őriz, több jelentős kitüntetéssel jutalmazták, például 1989-ben az amerikai Gustavus Adolphus Fine Art Award-ot, majd 1992-ben a svédországi Atterberg-díjat ítélték neki. Szerzeményei a vokális és hangszeres zene minden ágát magukba foglalják, legtöbbjük fúvós és szimfonikus zenekarra írt mű. Deák Csaba munkásságáról a stockholmi Peregrinus Klubban és a Magyar Ház Szabadegyetem-rendezvényén is beszámolt zenei betétekkel gazdagon tarkított előadásai során.

Munkáiból gyakran jól ismert magyar motívumok csendülnek ki, édes-keserűen  dobbantva meg az idegenbe szakadt magyar hallgató szívét. Zenéje legalább akkora figyelmet érdemel szülőhazájában, mint amekkorát kényszerűségből választott hazájában kapott. 

Híradó

2018. november 04.

Találatok: 2344