Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjjal tüntették ki a SMOSZ-t
2024. augusztus 16-án tartották a Budavári Palota Főőrség szárnyában a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj ünnepélyes átadóját. Évente 10, kivételes alkalmakkor legfeljebb további 5 díj adományozható a külhoni magyar közösségek érdekében végzett kiemelkedő tevékenységért. Az idén 13 díjat osztottak ki – a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége kitüntetését Bihari Szabolcs elnök vette át Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkártól.
Magyarország miniszterelnöke a külhoni magyarságért végzett áldozatos tevékenységet 1995 óta ismeri el kitüntetéssel. Az elismerés a Magyar Állandó Értekezlet döntése értelmében 2019-től a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díj nevet viseli. A díjat Magyarország miniszterelnöke a nemzetpolitikáért felelős miniszter útján tett előterjesztésre adományozza a nemzetpolitikáért felelős államtitkár és a Magyar Állandó Értekezlet határon túli tagszervezetei véleményének figyelembevételével, minden évben, államalapító Szent István királyunk ünnepéhez kapcsolódóan a külhoni magyar közösségek érdekében kiemelkedő tevékenységet végző személyeknek vagy szervezeteknek.
A díjátadóra a Budavári Palota Főőrség épületrészének új dísztermében került sor augusztus 16-án, ahol a SMOSZ-t és a svédországi magyarságot Bihari Szabolcs elnökön kívül Vass Attila elnök helyettes és Hartman Barbara vezetőségi tag, valamint Müller Adrien Magyarország stockholmi nagykövete képviselte. Az ünnepet a Himnusz közös eléneklése nyitotta meg, melyet Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár nyitóbeszéde követett.
Kivonat a nyitóbeszédből
Szent István király, a Boldogságos Szűz Mária mennybemenetelének napján kiragadtatott e világból és a szent angyalok társaságához csatlakozott – Szent István életműve és Szűz Mária gondviselése elválaszthatatlanok. A ma átadásra kerülő Kallós Zoltán díj ennek az ünnepi hétvégének a nyitánya. A díjat az idén is Orbán Viktor miniszterelnök úr adományozza Dr. Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes úr előterjesztésére. A díj 2019 óta viseli Kallós Zoltán nevét, aki 2018-ban hunyt el. Általában évente tíz díj adományozható, kivételes esetben, mint az idén is, ez a szám tovább növelhető, a kitüntetést egyének vagy szervezetek kaphatják meg. A díj a külhoni magyar közösségek érdekében a közéletben, a kultúrában, a nemzet örökségének megőrzésében, az egyházi életben, a gazdasági önszerveződésben végzett kiemelkedő munkát jutalmazza. 2024-ben 6 személy és 7 szervezet kapja meg ezt a díjat, tehát összesen tizenhárman. Három-három díjazott érkezett Erdélyből, a Vajdaságból és a diaszpórából (Ausztria, Ciprus, Svédország), kettő a Felvidékről, egy-egy díjazott pedig Kárpátaljáról és a Muravidékről.
Egy híján harmincesztendős díjról van szó: egy emberöltő telt el az alapítása óta, a díj 14 éve már a nemzetpolitikai fordulatot is tükrözi. Ez a fordulat a következő szellemiségben fogant: minden magyar felelős minden magyarért. Kallós Zoltán 2004-ben azt mondta, olyan kormányt szeretne, amelyre fel lehet nézni, s amelyre tekintve büszkén lehet vállalni magyarságunkat. Ez pár évvel később már bizonyossággá vált. Ekkor ezt mondta: a nehézségek ellenére nyugodt lehetek, mert már biztosan látom, hogy van jövője a magyar népi kultúrának. 2010-től ezt a jövőt közösen építjük, a közös építkezés pedig Szent István szellemi-lelki hagyatékából következik.
Hagyományaink, identitásunk, kultúránk elengedhetetlen elemei az együttműködés és az összetartás, ha hűségesek akarunk maradni első királyunk életművéhez. Nemzetünk ügye túlnyúlik Magyarország határain: a magyarság a szülőföldjén, a Kárpát-medence országaiban és a diaszpórában is képviselteti magát. Magyarország kormánya büszke az egész világot átfogó közösségeinkre. Büszkék vagyunk a külhoni és a diaszpórában élő nemzettársainkra. A mai díjjal Magyarország kormánya elismerését fejezi ki és köszönetet mond minden díjazottnak. Hálánkat fejezzük ki azoknak, akik világszerte őrzik magyarságukat.
A népi kultúrának sok megjelenési formája van: ott van a zenében, a táncban, az anyanyelvben, a vallásban, a gyermekjátékokban és a munkában is. Mi is mondhatjuk Kallós Zoltánnal együtt, hogy van jövője a magyar népi kultúrának: a kalákában, az énekekben, a hitünkben, a közösségeinkben és a gyermekeinkben ott van a jövőnk. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, a magyar gyerekek, a magyar fiatalság nélkül nincsen magyar jövő. Ez jó hír, mert azt üzeni, ami évszázadok óta meghatározza a nemzetünket: az Isten, haza, család hármassága ma is biztos célpontokat jelentenek. Amit őseink ránk hagytak, az ma is érvényes, világos és tiszta bölcsesség. Jövőképünk középpontjában a nemzeti összetartozás áll, a nemzeti összetartozás érzésének és tudatának a megerősödése a legfontosabb eredményünk az elmúlt 14 esztendőben. Úgy is mondhatnánk: összetartozásunk nemzeti identitásunk záróköve.
Végül köszönetet szeretnék mondani a kitüntetésben részesülőknek. Köszönet nekik áldozatos és állhatatos munkájukért, köszönet azért, mert fáradozásukkal gyarapítják és büszkévé teszik nemzetünket. Köszönet azért, mert megkerülhetetlen közreműködői annak, hogy a magyarság reménységgel tekinthet a jövőre. Köszönet azért, mert együtt építik a magyar jövőt. A magyar nemzetpolitikában az idei az együttműködő nemzet éve. Nemzetünk közösségeinek hálózata évről évre sűrűbb szövésű. Ennek a hálózatnak a világon mindenhol vannak csomópontjai, ahol a magyarok a nemzethez tartozásukat kifejezik, magyarságukat őrzik, magyarságukat megélik. Sok erőt, egészséget kívánok a díjazottaknak ahhoz, hogy nemzetépítő munkájukat még sokáig tudják folytatni a jövőben is!
A díjátadás pillanatai
Az ünnepség következő eseményét Korpás Éva népdalénekes előadása jelentette: egy moldvai és egy heves megyei Szent István éneket hallhattunk. Ezt követően Potápi Árpád János államtitkár úr adta át a díjakat. Bihari Szabolcs a következő szavak kíséretében vehette át a kitüntetést: „Magyarország miniszterelnöke Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért díjat adományoz az öt évtizedes múltra visszatekintő Svédországi Magyarok Országos Szövetségének, az ’56-os szellemi örökségen és az egyetemes magyar kultúra értékein alapuló, az egész svédországi magyarságra kiterjedő, sokoldalú, nemzetmegtartó és közösségépítő tevékenysége elismeréséül. Felkérem Bihari Szabolcsot, a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége elnökét, hogy vegye át a díjat!”
Idén a következő személyek és szervezetek részesültek az elismerésben:
Balázs-Bécsi Attila (Erdély)
Bálint Elemér Imre (Erdély)
Ferencz Tibor (Erdély)
Furik Rita (Felvidék)
Rovás Polgári Társulás (Felvidék)
Bezdáni Önkéntes Tűzoltó Testület (Vajdaság)
Bartók Béla Magyar Művelődési Egyesület (Vajdaság)
Kalapis Stojan szalézi szerzetes (Vajdaság)
BorzsaVári magyar népi együttes (Kárpátalja)
Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet (Muravidék)
Ciprusi-Magyar Baráti és Kulturális Kapcsolatok Társasága (Ciprus)
Svédországi Magyarok Országos Szövetsége (SMOSZ) (Svédország)
Wurst Erzsébet (Ausztria)
A díjátadó Korpás Éva és zenekara, a komáromi Hajós Néptáncegyüttes előadásával zárult, majd egy svédasztalos fogadás keretében adott teret a kapcsolatépítésnek, a személyes beszélgetéseknek, a rég nem látott barátok köszöntésének.
Ezúton is szeretnék gratulálni a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének a Kallós Zoltán Külhoni Magyarságért Díjhoz, bízom benne, hogy még sokáig segítik a svédországi magyarság életét, megmaradását!
Írta és fotók: Antal József
