Menekülni a rettegés, a zsarnokság, a megtorlások, az ÁVO, a Securitate elől hidegben, sötétben, sárban, elkerülni a határőrség fényszóróit, kutyáit, golyóit, lélekszakadva átrohanni az aknamezőn, átjutni a szögesdrót-akadályokon, hátrahagyva otthont, házat, szülőt, testvért, gyermeket, anyaméhben fejlődő magzatot, el a bizonytalanba, menekülttáborokba, nem tudva, hogy lehet-e valaha viszontlátni őket, s ha igen, hány év elteltével lesz majd lehetséges a találkozás… El a bizonytalanba, menekülttáborokba, el idegenbe, ahol szavunkat sem értik, megtanulni az új nyelvet, nem érezni többé hazai ízeket, hozzászokni új ételekhez, más éghajlathoz, sötét telekhez, világos éjszakákhoz, megülni más ünnepeket, heteket várni az otthoni levélre, küzdeni a beilleszkedésért, újraképezni önmagukat, helytállani, helytállani, helytállani, hasznos polgáraivá válni az új országnak. Küzdeni, tanulni, megfelelni, aztán elérni azt a bizonyos üvegplafont, ami fölé idegenben már lehetetlen eljutni. Eközben minden gondolat, minden lélegzetvétel, minden szívdobbanás azt követeli, hogy meg kell maradni annak, aminek születtünk. Milyen távoli, csaknem elképzelhetetnen ma mindez számunkra. Mégis a legtöbb néhai honfitársunk, akikre ma tisztelettel emlékezünk, így került Svédországba, így teltek első éveik.
Voltak, akik nem tudtak megbirkózni a megpróbáltatásokkal, az új ország kihívásaival és gyermekeikkel együtt beolvadtak a befogadó ország polgárai közé, rájuk már csak a bolhapiacokon fel-felbukkanó magyar tárgyak emlékeztetnek. Míg azok, akikre ma, az ötvenedik évforduló alkalmából emlékezünk, kis otthont, kis magyar hazát teremtettek, hogy megőrizzék önazonosságukat, csodálatos, különös nyelvünket – hiszen ahogyan Széchenyi István csaknem pontosan kétszáz éve mondta: Nyelvében él a nemzet. Összefogtak, hogy el ne veszíthessük szokásainkat, hagyományainkat, kultúránkat. Rájuk emlékezünk, akik nemhogy nem bánták szabadidejük legnagyobb részét a kis közösségek megteremtésének, fenntartásának, kultúránk ápolásának szentelni, de mindezt felelősségtudattal tették, átadva a következő generációknak mindazt a szellemi kincset, amely szükséges a gyökerek megtartásához, az identitás megőrzéséhez. Arra nevelni az utókort, hogy az emberi méltóság megtartásához elengedhetetlen a magyarságunk megőrzése, ápolása, tisztelete, az óhaza iránt érzett hazafiasság, elkötelezettség, miközben a befogadó országnak hasznos, megbecsült, hűséges polgárai kell lennünk, hogy nemzetünk jó hírét öregbítsük, fajtánkra szégyent ne hozzunk. Mércét állítottak, példát nyújtottak nekünk.
Nagyot változott a világ, odahaza is, Svédországban is. Az Európai Unió, a huszonegyedik század kapcsolattartásának sokféle technikai lehetőségei, a szabad utazás megnehezítik az egyesületi élet korábbi formájában való fenntartását. Mégis ez az alapköve az önazonosságunk megóvásának, nyelvünk megőrzésének. Kövessük az előttünk járók nagyszerű példáját és tisztelegjünk emlékük előtt!
Megkérem a kedves összegyűlteket, hogy álljanak fel, amíg felolvasom halottaink nevét:
1. Balogh Sándor
2. Baranyai György
3. Bánovits András
4. Begazi Balázs
5. Begazi Dénes
6. Béldy Zoltán
7. Bokor Domokos
8. Citron Zsuzsa
9. Csatlós János
10. Csongvai Gábor
11. von Czerny Beatrix
12. Frank József
13. Gyulai Ferenc
14. Haraszthy Teréz
15. Huschitt Katalin
16. Iván Jutka
17. Jakabffy Ernő
18. Jakabffy Rózsa
19. Kalocsi Miklós
20. Kádár Attila
21. Kégler éva
21. Kolarik György
22. Kovács Francesco Vittorio Ferkó
23. Köves Gizella
24. Lajos Zsolt
25. László Béla
26. Lencse Tibor
27. Markó László
28. Mitró Sándor
29. Nagy Emőke
30. Nagy Ildikó Enikő
31. Nagy Margit
32. Ondrusek Júlia
33. Papp Iván
34. Pál Alajos
35. Pál Deák Géza
36. Pálmai Tibor
37. Pák Ervin
38. Polgári Sándor
39. Práda Jánky Ilona
40. Rajz András
41. Rajz Anna
42. Rehó István
43. Reisa Sándor
44. Rezsőffy Alajos
45. Révay Ábel
46. Rozsnyai Béla
47. Szabolcs Antal
48. Szakács Imre
49. Szallai Erzsébet
50. Szalai Géza
51. Szendrői Bálint
52. Szenthe Imre
53. Sztojka Lujza
54. Szűcs András
55. Tamás György
56. Tálas Ernő
57. Tóth Ildikó
58. Udvardy Rudolf
59. Ungváry Tamás
60. Vajna Judit
61. Vágó János
62. Vánky Farkas
63. Veress Telegdi Magda
64. Veress Zoltán
65. Wenesz László
66. Went Ida
67. Went Mária
…továbbá mindazok, akiknek a neve nem jutott el a szervezőbizottsághoz.
Bereczky-Veress Biborka
