- Nyáron voltatok otthon?
- Igen.
- Meddig?
- Csak egy hétig, aztán jöttünk haza.
Így hangzik ez gyakran. Ezt a megfogalmazást a „külföldi” magyarnak nem kell elmagyarázni. Magyar volt a szó, ahol és amikor kinyílt a szemünk. Mire felcseperedtünk, háború és politika zúgott át a fejünk fölött. Magyarországon, de az 1920-ban területileg megnyirbált hazánk határain kívül rekedt honfitársaink között is sokan voltak, akik megpróbálták szülőföldjüktől távoli országokban elfogadtatni munkaerejüket, tudásukat és alkotóképességüket. Úgy gondolták, talán ígéretesebb gyermekeiket egy szabadabb világban életre indítani. Mi az új Otthont Svédországban találtuk meg. A lakásban fontos papírok, fekete-fehér fotográfiák és sok egyéb jelentik az otthont, ahová a magyar-Hazulról meg-meg lehet térni: hazamenni, onnan pedig hazajönni…
Az 1980-as évek végén omlott össze az a világ, amely bilincsbe verte és fogva tartotta a „béketábor” népeit. 1991-ben már harmincéves is elmúlt az 1956-ban kivándoroltak göteborgi egyesülete (GME). Februárban egy este magyar fiatalok zárták ki a svéd hideget és egy göteborgi ház termében beszélgettek arról, hogy alakítani kellene egy olyan magyar ifjúsági egyesületet, amely nem engedi elkallódni a szellemet és a kultúrát, amit ki-ki magával hozott. A világ sok városában tervezhettek ilyen módon a magyarok. Ifjabbak, idősebbek. Göteborgban az alakuló gyűlésre 1991.február 14-én került sor. Tizennyolcan ültek és szavaztak. Ez a szám olvasható az első jegyzőkönyvben is, de név szerint tizennégy a biztos. A Göteborgi Ifjúsági Kör tehát vezetőséget választott (elnök: Bedő Eleonóra; titkár: Csata Attila; pénztáros: Jordáky Béla; póttag: Kovásznay Ádám; revizor: Bán Zsófia).
Három évtized! Ebben a harminc évben –a Kőrösin belül –, mint valami külön produkciók jöttek létre a Tavaszi Szél, a hu.se.t, később az iHuset rendezvénysorozatai, valamint a Göteborgi magyar pop-rock estek. A Tavaszi Szél, amelyet a Kőrösi jelenlegi elnöke, László Patrícia harmadmagával alapított, magyarul oktatta/oktatja a legfiatalabbakat irodalomra, történelemre, népdalokra, fontosabb ismeretekre. A hu.se.t gondolata jó tizenöt éve, az akkori Kőrösi-titkár, Sall László fejében született meg. Már az első is egy misztikusan csodálatos élmény volt. Az erről megjelent (2005) cikkből idézek: „Ott lebeghetett a lelke fölöttünk. Egészen közel. Hányszor dobbant meg a szívünk a büszkeségtől, hogy magyarok, svédek, fiatalok és idősebbek József Attila verseit mondták, énekelték ott, azon az estén a göteborgi Världskulturmuseet-ben?”
A Kőrösi tagsága már a kezdet kezdetén célul tűzte ki, hogy évente legalább egy képkiállítás, koncert, színdarab és tudományos előadás legyen, bár az első években még a SMOSZ kulturális rendezvényeit is a Kőrösi rendezte meg és az erdélyi meghívottak vízumügyeit a pénztáros, Jordáky Béla intézte. Tehát volt maradék energia. Sokan emlékszünk még a mölndali magyar rendezvényeinkre, ahol népviseletet hordtak a lányok, asszonyok, népzenére ropták a magyar táncosok és magyar ízeket kóstolgatott a sok érdeklődő.
Azután a Kőrösi tagságának száma szépen gyarapodott, így a kezdeti idők után az Ifjúsági helyett a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör nevet vettük fel. A vezetőség tagjai mind a napi munkájuk mellett gondoltak magyarságra, telefonálások, levélváltások tömkelegére. Leghosszabb ideig – több mint tíz eredményes éven át – Csata Attila volt a Kőrösi elnöke. Az otthoni hírességeknek nem lett volna elég, ha a Kőrösi egy telefonhívással Göteborgba kéri őket. Gyakran egy-két éves kitartó, töretlen igyekezet előzte meg egy-egy híres művész kijövetelét.
Harminc év után most itt állunk mosolyogva, talán büszkén is. Nem „magyarkodunk”! Vastag vendégkönyveinkbe sok-sok színművész, énekes, zenész, képzőművész, világhírű sportoló és tudós írta be, milyen érzés eleget tenni egy hazától távol élő magyar közösség kérésének. Eljöttek meghívásunkra, mert értettük a szót, amelyen beszéltek hozzánk. Tudtuk a dalszövegeket, ismertük a verseket és értettük a poénokat. Ezekkel a rendezvényeinkkel ápoljuk és gondozzuk mindenkori kapcsolatunkat a Hazával, hogy tarthassuk a lépést az otthoni hétköznapokkal. Jelenlegi elnökünk, László Patrícia, leányként öcsikéjével, Eddyvel volt jelen 1991-ben az ifjúsági kör első lélegzetvételeinél.
A nyolcvanas évek legvégén éppen a nyugat felé megnyitott magyar határok hoztak történelmi változásokat a világ, de elsősorban Európa életében. Ez rövid idő alatt eltörölte a hazánk és a nyugati országok, köztük Svédországgal szembeni alapvető politikai ellentéteket, s ez rendkívüli módon megjavította a külföldön élőkről alkotott otthoni képet is, miközben egyre több magyar állami támogatás érkezett a kultúrértékeiket használó-védő magyar egyesületekhez.
Szinte megszámlálhatatlan, mennyi koncert, tárlat, tudományos- és politikai előadás fért el az elmúlt harminc évben. Valójában e cikk írójának jutott a legkellemesebb feladat, hogy átlapozza a hirdetéseket, a Vendégkönyvünkbe írott sorokat, amelyeket azok írtak, akik nálunk jártak, akik elhozták nekünk tudásukat, tehetségüket.
Valószínűleg a legidősebb vendégünk lehetett az Aranycsapat akkor éppen nyolcvannyolc éves és hét napos játékosa, Buzánszky Jenő, aki – azután, hogy egy fotelben ülve majdnem másfél órás interjúval tisztelt meg – kerek két órát mesélt teltház előtt. Állva! Valamikor az első óra után hazulról hívta valaki a mobilján:
– Teeee, most nem, mert Svédországban vagyok. Focirajongók előtt állok és beszélek. Hogy hazajövök-e? Há’ persze, hogy hazamegyek!
Nagy volt a nevetés.
Meg kell említenem, hogy évente legalább három magyar filmet vetítünk a Hagabion-ban. Mivel a filmeket angol felirattal vetítik, a magyarokon kívül gyakran sok göteborgi is vesz belépőt.
2014-ben a negyvenéves SMOSZ Kristianstadban, Göteborgban, majd pedig Stockholmban hívta össze a közelben élő honfitársakat. A vezetőség a göteborgi rendezvény megszervezésére a Kőrösit kérte fel. Az ünnepi műsorban Sebestyén Márta, Andrejszki Judit, Berecz András mesemondó, Teleki Gergő zongoraművész, a Corvinus Néptáncegyüttese és zenekara szerepelt. Utóbbiak néha akrobatikus, gyakran szellemes jelenetekkel arattak nagy tetszést. 2018-ban a százötven tagú szentegyházi Fili gyermekkórus járt Svédországban is. Göteborgban a Kőrösi gondoskodott az elszállásolásról és a vendéglátásról. A kórust hallani hatalmas öröm volt.
A mindenkori stockholmi nagykövet és konzul gyakran tart tájékoztatót hazánk nemzetközi kapcsolatairól, gazdasági életének javulásáról. Raoul Wallenberg születésének századik évfordulóját 2012 áprilisában Szentiványi Gábor – az akkori magyar nagykövet – jelenlétében ünnepeltük meg. Kiállítást is láthattunk Wallenberg budapesti munkásságáról. Életéről Lars Brink tartott előadást. A magyar fővárosban utcát, teret, parkot neveztek el róla és több helyen szobra is látható. Wallenberg zsidók ezreit gyűjtötte össze és mentette meg a deportálástól a svéd zászlók alatt védett lakóházakban.
2015-ben izgalmasan indult a Nemzetközi Könyvvásár Göteborgban. Izland mellett a magyar irodalom és a magyar könyv volt a vásár főszereplője. Harminchárom magyar író és költő csóválta a fejét a félresikerült megnyitó támadása miatt. Másnap este azonban a magyar írók és költők közül a Kőrösi meghívására tizenöten jelentek meg a 3:e Våning Kultúrközpontnagytermében, ahol halk zongoramuzsika mellett minden meghívottat érdeklődők fogtak közre.
2017-ben húszéves volt a Székelyföld folyóirat. Szerkesztői mindhárman eljöttek: Lővétei Lázár László, György Attila és Molnár Vilmos. László Arany Jánosról tartott előadást, hiszen éppen nagy költőnk születésének kétszázadik évfordulóját ünnepeltük.
Antal József irodalmár Kosztolányi Dezsőről és Márai Sándorról beszélt. Az előadások minden irodalomszeretőnek izgalmas élményt jelentettek. Dr. Pőcze István lelkész és pszichológus több nagyon érdekes előadással, izgalmas témával lepte meg és bilincselte le hallgatóit.
Ahogy átgondolom, kikről emlékezem meg ebben az írásban, bizony sokan megérdemelnék, hogy többet írjak róluk, de most a Kőrösiről van szó. Ezért hadd jöjjön egy felsorolás azokról, akikre nagyon nagy szeretettel és tisztelettel gondolunk mindannyian.
Félő, hogy valakit elfelejtek megemlíteni, de nagyon sok fontos vendégünk volt ennyi év alatt. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke, dr. Borbély Zsolt Attila Erdélyről beszélt, Dr. Pázsit Imre atomfizikus több ízben is elbűvölte közönségét akkor is, ha kétszázan voltak, akkor is, amikor rajta kívül csak öten (a Liseberg óriáskerék egy kabinjában), Dr. Jákó János professzor az orvosokról mesélt, Csinta Samu író az erdélyi kastélyok ébredéséről írt könyvét mutatta be. Takaró Mihály történész és Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő nem egyszer járt nálunk. Gergely Gábor asztalitenisz világbajnok, Berecz András énekes-mesemondó és István fia, Erdély Dániel, Csikós Tibor, Balogh Márta és Fredrik Fabó kiállítása a Gallery & More-ban, ugyanott a nagyszerű Family Singers, Szabó Tünde borász, Dániel András író és illusztrátor. A New Generation fotósai: Ács Alíz, Száraz Kata és Vékony Dorottya; Tímár Péter fotós tartott izgalmas előadást, mindenkori fotósunk hosszú éveken át Bánovits András volt; Dóczy Péter színész-rendezőt, Csongrády Katát, Csomor Csillát nagyon szívesen láttuk, Marosán Csaba a Tarka-barka strófákkal Dsida Jenő írásaiból állított össze egy estet. Szirányi László hegedűn, Joó Réka fuvolán játszotta Bartók Béla kétszólamúit.
A tízedik iHuset megnyitóját követően a Dresch Quartet koncertjén dobogtak a lábak. A tenor saxofon és a cimbalom használata eleve sokunk érdeklődését keltette föl, de élmény volt a jazz, a zene és a hangszeri tudás.
Már korábban, 2011-ben járt nálunk a Liszt-díjas Király Csaba zongora- és orgonaművész, aki nagysikerű koncertet adott a Hagakyrkában. Victoria Stjerna göteborgi magyar hegedűművész sokszor állt már a magyar közönség előtt és minden alkalommal örömmel fogadjuk... A „BlackBirds” együttest hallgatva azt hihetnénk, hogy a Beatles kelt életre. A Vodku zenekar Cseh Tamás dalait szólaltatta meg. A Csík Együttesről nehéz csak megemlékezni, hiszen zenéjük, mindaz, amit fennállásuk óta alkottak, páratlan a magyar zenében. És nagyszerű! A Knock out zenekart alig akarta elengedni a közönség; többen táncoltak is... Székelyföldi költők, valamint Ady Endre és József Attila verseinek megzenésítésére vállalkozott a Role zenekar. Máskor is eljöhetnének Göteborgba. 2011-ben négy fiú Nyíregyházáról harmincvalahány ország után Göteborgba is eljutott: a világhírű 4 for Dance. Azóta lehet, hogy további harminc országban jártak. Kovácsovics Fruzsina énekszámokkal lépett fel. Az Ismerős Arcok kétszer is járt nálunk. Komoly munkát végeztek és nagyszerű eredménnyel. Nem csoda, hiszen „egy vérből valók vagyunk”. A Magyar pop-rock estek meghívására jött hozzánk a Mystery Gang, Hoffman Mónika már másodszor, Huzella Péter, a Triász, Király Martina és zenekara és még számos együttes. Maros Gábor operaénekest kétszer hívtuk meg nagysikerű Seress Rezső estjével. Emlékezetes élmény!
2018 áprilisában egyesületünk tagságának és az érdeklődőknek Hencz Helga játszotta L. v. Beethoven hegedűversenyét. A kadenciák külön élvezetet jelentettek. Helgát Solti Árpád zongoraművész és zeneszerző kísérte. Árpád eljátszotta saját, technikailag sziporkázó szerzeményét is: Vals Impromtu. Izgalmas, szellemes zene volt.
Az egyébként erdélyi származású Tamás Gábor 2018-ban Stockholmból jött hozzánk, Göteborgba. Akik a nézőtéren ültek, ismerték már a művész nevét és zenéjét, így nem csoda, hogy legtöbb dalának refrénjét vele együtt énekelték. Nagyon kellemes est volt.
Bródy János rendkívül finom és egyszerű gitár-ének koncertje mellőzött minden hangerő-hatást. Finom harmóniák és tartalmas dalszövegek. Tolcsvay László nem egyszer járt nálunk. Minden koncertje sikeres. Én megragadtam az alkalmat és hosszan beszélgettünk mindkettőnk szerelméről, a magyar népdalról, népzenéről.
Presser Gábor feledhetetlen estét hagyott maga mögött. Göteborgból és nyolcvan kilométeres körzetéből háromszáz ember fért a terembe. A többieket a tűzoltóság tartotta kint... A tűzoltóság többször is vállalt „szerepet”. Ez történt Zorán, Rúzsa Magdi és Tóth Vera fellépésein is. Nos, azért nagy élmény volt mindegyik koncert azoknak is, akik emiatt csak az előcsarnokból hallották a dalokat.
2017 egy jó év volt a Göteborgban és környékén élő magyaroknak. Eperjes Károly (a „Hídember”) kétszer is eljött hozzánk. Második alkalommal Borbálát is magával hozta. Mindkét est emlékezetes élmény volt. A második látogatás óta nekem ez a József Attila emlékem maradt meg és gyakran gondolok rá: „Az Isten itt állt a hátam mögött s én megkerültem érte a világot.” Eperjes Károly utóbbi előadása egyúttal a Kőrösi által sok év óta támogatott Arte Sacra eseménye is volt.
Csányi Sándor, akit jól ismerünk színházból, filmekből, hálás témával állt a telt ház elé. A Nőről volt szó. Sziporkázó színészi produkció volt. A Gergely Theáter kétszer volt vendégünk. Heller Tamás mesteri volt... Sminkszoba: Farkas Ibolya, Balázs Éva és Szász Enikő, valamint a főiskolás Bilibok Anita, a marosvásárhelyi Yorick Stúdió színművészei jöttek el hozzánk. Láng Zsolt drámaíró darabját Patkó Éva rendezésében láttuk. Hosszú volt a taps és azután még sokáig beszélgettünk a színműben felvetett gondolatokra, komoly kérdésekre keresve választ.
2020. február 8-án vendégünk volt a debreceni Hajdan-Hajdú Senior Néptáncegyüttes. Ez most éppen egy éve történt, amikor már úton volt Európa felé a járvány, amely még most, 2021 februárjában sem engedi ki karmai közül az emberiséget... Mi azonban ünneplünk, mert harminc sikeres év van mögöttünk.
Rendezvényeink fontosabbjaira meg szoktuk hívni dr. Bengt Halse-t, Magyarország tiszteletbeli konzulját, aki már évekkel ezelőtt elkezdett számolgatni. Most azt mondaná: a Kőrösinek már csak hetven év kell, hogy megünnepelhesse fennállásának századik évfordulóját.
Írta: Maróti László
- Maróti László
- Találatok: 16
