A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Gondolatok az 1848–49-es forradalom és szabadságharcról, valamint Varga Emília festészetéről

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 176. évfordulóját gyűltünk össze megünnepelni. Különös örömömre szolgál, hogy ezúttal egy fiatal alkotóművész kiállítását kell méltatnom. Fiatalsága nagyon illik az ünnepi eseményhez, hiszen két nemzeti ünnepünk is – a márciusi és az októberi is – tisztelgés az ifjak előtt, akiknek a kezdeményezése vezetett ahhoz, hogy az egész ország megmozdult a szabadság kivívásáért. Nem véletlenül, a változásokat, a forradalmakat – nemcsak hazánkban, hanem szerte a világban mindenütt – a fiatalok robbantják ki, hiszen nekik még tiszta a szívük, kevés a féltenivalójuk, nem fogja vissza őket sem korábbi rossz beidegződés, sem család, sem vagyon és előttük áll az élet, amelyet másképpen képzelnek el, mint amit az a kor kínál nekik, amelyben élnek.

Köszöntöm tehát szerény kis kiállítótermünkben az ifjú Varga Emíliát. Amikor a Magyar Ház Közösség központi problémája a fiatalok bevonása az egyesületi életbe, rendhagyó módon Emília maga keresett meg bennünket kapcsolatokat keresve. Nem is olyan régen, alig fél éve érkezett Délvidékről Stockholmba. A Vajdaságban született, egyetemi éveit, mesterképzését alkalmazott művészet és illusztráció szakon végezte.

A stockholmi Magyar Házban kiállító művészek között az első olyan alkotó, aki reneszánsz művészekhez hasonlóan önmaga készíti, szerzi be a természetből festékeit. A pigmentek természetből való beszerzése nem abban az időszakban kezdődött, hanem egyidős magával az ábrázoló művészettel. Már az Alta Mira barlangrajzai is ilyen földpigmentekkel készültek. A képekhez használt alapanyagokat több, mint egy év alatt győjtötte össze a Vajdaságból, a szülővárosa, Nagybecskerek körüli tájból. A földminták tisztítása és a festékek elkészítése hosszadalmas, nagy szaktudást igénylő, időigényes, meditatív folyamat, ami biztos alapot nyújt a művészi alkotás létrehozatalához. Ezek az anyagok a szülőföldi tájak, a vajdasági szántóföldek palettájának színeit hozzák elénk.

A barnás-sáros árnyalatok viszont nem az őszt, nem az elmúlást idézik, hanem a koratavaszt, a hóolvadást, a vándormadarak visszatértét, a darvak táncát. Engedjétek meg, hogy itt egy kis kitérővel a vándormadarak előtt is fejet hajtsak: nemrég szereztem tudomást a hírekből arról, hogy például egy GPS-szel megjelölt kanalas gém négy nap alatt tette meg az utat tunéziai telelőhelyéről Magyarországra, egyetlen nap alatt repülve át a Földközi-tengert. Az itt látható festmények a fészekrakás helyére visszaérkező madarakat ábrázolják, a Délvidék ébredezni készülő növényvilágát.

Varga Emília minden festménye a haza- és a természetszeretetéről tesz tanúbizonyságot. Akik szeretnék az otthonukba vinni egy ígéretes fiatal alkotó műalkotását, egyben néhány gramm földet szétszaggatott hazánk vajdasági tájairól, azok most megtehetik!

 

Kívánunk Emíliának kedvet a természetjáráshoz, lelkesedést és ihletet az alkotómunkához, hosszú, sikeres karriert! Kívánjuk, hogy sikeres alkotóként öregbítse az évek során Magyarország és szűkebb hazája, a Délvidék, illetve általában a magyarok hírnevét a nagyvilágban!

Írta: Bereczky-Veress Biborka

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. június 24.
Kedves Híradó Olvasók! Sorban a második online Híradót tarthatjuk most virtuálisan a „kezünkben”, tehát ezúttal sem jelenik meg az aktuális, júniusi lap nyomtatott formában, hanem a cikkek, beszámolók és interjúk kizárólag a Híradó honlapján olvashatók. Az 1974-ben alapított Svédországi Magyarok…
Tovább
Tarot-naplók I.

Tarot-naplók I.

Könyvespolc 2024. június 25.
Nem emlékszem pontosan, hogyan és mikor jelent meg a tarot az életemben. Egyszer csak azon kaptam magam, hogy ott van, persze az is lehet, mindig is ott volt, csak valami eltakarta előlem egy időre. Vagy talán elrejtőzött valamiért, esetleg mimikrit…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME