A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társasága (SMKTT) újabb hírei

Korábban tájékoztattunk benneteket arról, hogy az SMKTT egy gyűjtési akciót szervezett, melyről a SMOSZ Híradójában, a Magyar Ház levelezési oldalán és a Facebookon is beszámoltunk.

Bemutattuk az első magyar régésznő, Dr. Torma Zsófia nagyságát, aki a világon is az első tudományos módszerrel dolgozó régésznő. Megmutattuk a híres Torma családhoz – apa, fia és lánya: Torma József (1801–1864) történész, Torma Károly (1829–1897) régész, országgyűlési képviselő és Torma Zsófia, az első magyar régésznő (1832 Csicsókeresztúr – 1899 Szászváros) – köthető kúria (építési és bővítési évei: 1593, 1627 és 1782) siralmas állapotát.

01

A pénzt a Bod Péter Alapítványhoz lehetett volna elküldeni, mely Dr. Gudor Kund Botondhoz köthető. Megkérdeztük Dr. Gudor Kund Botondot a fejleményekről:

A Torma kúria tavaly év végén elkelt, román tulajdonosa lett! A többszöri felkérés ellenére Svédországból csak az SMKTT támogatta a gyűjtést!

A Krónikában megjelent cikk az eseményről:

A magyar diaszpóra akarta megmenteni az OLX-en árult Torma-kúriát, végül román kézben válhat boutique szállóvá

https://kronikaonline.ro/erdelyi-hirek/a-magyar-diaszpora-akarta-megmenteni-az-olx-en-arult-torma-kuriat-vegul-roman-kezben-valhat-boutique-szallova

„Csaknem félévezredes múlttal rendelkező, az első magyar régésznőhöz köthető erdélyi kúria menekül meg a teljes pusztulástól: a csicsókeresztúri Torma-udvarház új román tulajdonosai boutique szállodává varázsolnák a gazdag történelemmel bíró, ám ma már tetővel sem rendelkező műemléket. Érdekesség, hogy a skandináviai magyarok a helyi szórványközösség számára szerették volna megmenteni a Beszterce–Naszód megyei ingatlant, amelyet már az OLX apróhirdetési portálon is eladásra kínált egy korábbi tulajdonos.”

Elszomorító az emberek passzivitása, hogy hidegen hagyják őket a Magyar Nemzet számára felbecsülhetetlen eszmei és történelmi értékeket képviselő épületek, ahol fontos kulturális és találkozási központot lehetett volna kialakítani a szórványban élő magyarság számára!

Az SMKTT egy újabb sikeres előadást tartott ZOOM-on keresztül:

02

Az előadást itt lehet meghallgatni:

https://www.youtube.com/watch?v=BPfRq7vOriM

Az előadásban bemutattam az SMKTT mellett a Magyar Ház Közösséget és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét is!

03

Kiragadok néhány fontosabb részt:

Elemi iskolában a szorzótábla szövege (Simon Péter kutatása alapján)

”Lakota”- Dakotául:             

Ketó ketó hetyen topa                       Kétszer kettő legyen négy

”Oglala”- Dakotául:

On pár on pár lecsen topa                  Egy pár-szor egy pár legyen négy     

Tanácskozás előtti Fohász Ima, hogy Bölcsen Tanácskozzanak:

Rakattu ja dizet,                     Megrakták a tüzet,

Ill ja füsti Hézod/Jézod,                    Száll a füstje Hozzád.

Vakonda Dédpa,                    Nagy Szellem Ősapa,

Att mö nek Atonhe!               Add minékünk Szellemedet!

Indián Beavatási Szertartások (Simon Péter kutatása alapján)

Előtte való éjszakán kosarakkal egy kb. 3,8 m magas dombot hordtak össze. Másnap reggel minden tollkoronát viselő Törzsfőnök először a Napba kellett, hogy nézzen.

Majd a törzs különféle területeiről összehordott halomra, vagy meglévő dombra fel kellett mennie a törzsfőnöknek és lándzsájával a Négy Égtáj felé sújtania.

Magyar Királyok felavatása

A Király a Szent Koronával a fején fellovagolt egy halomra (melyet, a történelmi Magyarország területeiről hordtak össze) és kardjával a Négy Égtáj felé sújtott.

Katolikus Izabella (1451–1504) javaslatára felfedező hajók fűszerek felkutatására indultak a nagyvilágba.

Az első (fűszereket is jól ismerő, matematikai, biológiai tudással rendelkező) képzett szerzetesek, a magyar Pálos szerzetesek, akik részt vettek az Új Világ felfedezésében és elsőként léptek arra a földre!  Ez megerősítést nyert miután megnyílt a Vatikáni Titkos Levéltár!

Don Pedro de la Gasca (1493–1567) spanyol hódítót a spanyol udvar megbízta, hogy részletesen számoljon be a spanyol és a Habsburg uralkodóknak arról a népről és nyelvről, amelyet a spanyolok ott találtak. Ez megtörtént, így mind a spanyolok mind az osztrákok tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy Kolumbusz Amerikában nem egy új földrészt, hanem a szétrajzó „rebellis” magyarság egyik őshazáját találta meg!

04

Móricz János kutatásai alapján:

05

A Székely Nép Csaba királyfi mondájában, mindmáig hazavárja Csaba királyfit, Atilla nagykirály fiát, aki az őshazába indult el a népemlékezet szerint…

…az Indiánoknál fennmaradt egy történet a távoli földrészről hajón érkezett törzsfőnökről, akinek a neve: CHABU Kinga (királyfi)!

A balsa egy csónak vagy hajó, amelyet a Kolumbusz előtti dél-amerikai civilizációk építettek a totora gyékény szőtt nádjából. Méretük a kis kenu méretű személyes halászhajóktól a nagy, akár 30 méter hosszú hajókig terjedt.

Ott élt köztük, biztatva, lelkesítve őket élete példájával, majd idővel szeretett volna visszahajózni szülőföldjére, de közben eljárt fölötte az idő.

Móricz János rámutatott arra, hogy CSABÁT, CHAN-CHAN-ban, Észak Peru híres városában temették el, ahol aggkorában halt meg!             

Az SMKTT egy másik tanulmányt is kinyomtatott a magyar kormány támogatásával Északi magyar portrék címmel (szerk. Madarassy Enikő, korrektúra és nyomdai előkészítés: Veress Mária, a borítón szereplő kép Moritz Lívia munkája).

A Skandináviai Magyarok Kulturális és Tudományos Társaságának egyik fő feladata a Skandináviában, így Svédországban is élt és élő magyar írók, költők, művészek, alkotók, egyházi személyek, tudósok, orvosok, a magyar közösségi munkát teljesítők összefogása és bemutatása.

E tanulmányt a beérkezett Bemutatkozásokból állítottuk össze, mely több változáson ment keresztül. Először 1-2 oldalban határoztuk meg a terjedelmet, de többektől terjedelmesebb változatot kaptunk.  Nehezen indult az anyag begyűjtése, pedig többször és több helyen is közzétettük a felhívásunkat. Jó lett volna, ha többen jelentkeznek, mivelhogy sokan végeznek fontos, magyar értékeket mentő és gazdagító munkát! Megérdemelték volna azt, hogy nevük és munkájuk továbböröklődjön a jövő nemzedék számára is.

Megvan a két tanulmány PDF változata is. Akik, nem tagjai az SMKTT-nek és szeretnének a könyvekből, van lehetőség utánnyomásra. Ebbéli igényüket az Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát. írt levéllel jelezhetik, mert sokan várják már az újranyomtatást!

Írta: Dr. Madarassy Enikő, SMKTT, MHK, SMOSZ

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME