Szendrői Bálint Pécsett született. 1956 novemberében a Mecsekben harcolt barátaival a szabadságharcosok oldalán a szovjet csapatok ellen, mindaddig, amíg a harc reménytelenné nem vált. Rövid bujdosás után Ausztrián keresztül Svédországba menekült. A Flygt-nél dolgozott nyugdíjazásáig.
Feleségével, Erzsébettel együtt az elsők között volt, akik megszervezték a magyar egyesületi életet Svédországban: a Stockholmi Magyar Katolikus Kört, a Szent István Alapítványt, a Magyar Ház Közösséget és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségét. Ezeknek az egyesületeknek több évtizeden keresztül vezetőségi tagja volt, a Katolikus Körnek pedig több alkalommal újraválasztott elnöke. Részese volt az első svédországi magyar cserkészcsapat elindításának, évekig cserkésztisztként is szolgálta a mozgalmat, 1970-ben a Magyar Cserkészszövetség emlékérmével tüntették ki. Amikor a fiatalok átvették a vezetést, vidéki tanyáját bocsájtotta a cserkészek rendelkezésére táborozás idején.
Szervezte az 56-os jubileumi ünnepségeket, a 80-as években a romániai magyarok elnyomása elleni tüntetéseket és segélyakciókat.
Szendrői Bálintnak jelentős szerepe volt a svédországi magyar egyesületi élet sikereiben. A munkától csak súlyos betegsége tartotta távol. 2016. január 25-én hunyt el.
Érdemeinek elismeréseként 2006-ban a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Becsületes, bátor, jó magyar ember emlékét őrzik barátai és tisztelői.
