A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dióhéjban a svédországi iskolákról

Svédország tulajdonképpeni megalakulása I. Vasa Gusztáv királynak köszönhető, hiszen az ő vezetésével vált ki az ország a Kalmári Unióból. Ő rendelte el a Biblia lefordítását, és ezzel megindulhatott az irodalmi svéd nyelv kialakulása is. Az 1400-as évek végén a nyomtatott betű hozzáférhetőbbé vált a szélesebb rétegek számára is, mivel Svédországban is elindult a csodálatos és forradalmi találmány, a könyvnyomtatás. 1525-ben az Új Testamentumot, 1541-ben az egész Bibliát lefordították és kinyomtatták. Sok száz éven keresztül Luther Márton Kis Katekizmusa volt a legolvasottabb könyv Svédországban. Igaz, más svéd nyelvű könyv nem is nagyon létezett.

A reformáció térhódításával sok minden megváltozott. A hatalmas területű országban ahány földrajzi egység, annyi nyelvjárás uralkodott. A Vasa Gusztáv által inspirált lutheri Biblia-fordítás jelentős lökést adott a svéd nemzeti nyelv kibontakozásának is. A nyelv fejlesztésében és ápolásában egyes királyok is aktívan részt vettek, így I. Vasa Gusztáv mellett például II. Gusztáv Adolf is.

(A svéd nyelvben a nyelvészek 6 fő csoporton belül 20 különböző dialektust különböztetnek meg. A meglévő dialektusok közül, melyeken a 13. századtól már törvények is íródtak, számos ódon jelleggel bír. A Svearike, azaz a Mälar-tó melletti vidék dielaktusain kívül, melyek egyébként a svéd irodalmi nyelv alapját képezik, kiemelendő a dalarnai dialektus, valamint a Gotland-sziget sajátos dialektusa, mely elszigeteltségéből adódóan sok tekintetben nagyfokú eltéréseket mutat a kontinentális svéd nyelvtől).

Svédorszában már 1686-ban bevezették a népnevelést. Mindenkinek meg kellett tanulnia írni-olvasni, ez alól nem volt kivétel: gyerekekre, idősekre egyaránt vonatkozott a kötelező tanulás. Minden lelkésznek kötelessége volt úgymond levizsgáztatni a gyülekezetébe tartozókat. Ez volt a főleg vallási kérdéseket érintő „Husförhör”, házi kihallgatás. A papoknak értékelni is kellett a feleleteket, a vizsga eredményét fel is jegyezték. Ennek a „vizsgakönyvnek” aztán nagy hasznát vehették az adók kirovásában és a kötelező katonai szolgálatra hívásban.

Az egyházi tanítás lényege az volt, hogy az egyszerű emberek is el tudják olvasni és meg is értsék a Bibliában írottakat. A katolikus templomok falfestményei is ezt akarták elérni, ezek a képek tulajdonképpen képekben elmesélt bibliai történetek.

A reformációval bevezetett anyanyelvhasználat ugrásszerű fejlődésre késztette a népoktatást. Megalakultak az egyre színvonalasabb elemi-, majd középiskolák, majd 1623 -ban Västeråsban az első gimázium.

Forrás: Gunnar Richardsson: Svensk utbildningshistoria

Írta: Tóth Ildikó

ForrsPixabay

 

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Weöres Sándor: A teljesség felé

Weöres Sándor: A teljesség felé

Könyvespolc 2021. április 18.
„Tested nem te vagy, hiszen csak anyag, mely folyton cserélődik: negyvenéves korodban húszéveskori testedből egyetlen parány sincsen. De érzelemvilágod és értelmed sem te vagy, hiszen még nem volt, mikor te már a bölcsőből nézegettél. Ki vagy? a határtalan, mely fogantatásodkor…
Tovább
Cigonya

Cigonya

Képzőművészet 2021. április 18.
Tihamért gyerekként ismertem meg Magyarkanizsán, a hatvanas években. Ötödikes koromban lehetett az eszmélésem. Akkor már túl voltunk jó néhány korcsolyázáson a befagyott Körös jegén, jó időben pedig pecázni jártunk a Bányába, vagy a Slajcra, kis Tiszára (a Tisza holtága) vagy…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

„Anya, mikor lesz újra magyar ovi? Úgy hiányzik...!”

Már 2021-et írunk, de az elmúlt év eseményei továbbra is megnehezítik a mindennapjainkat. Ősszel ugyan még volt lehetőségünk…
Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Virtuális Nálad-Nálam, avagy az év első SOMIT találkozója

Az elmúlt évben bizonyára sokunk fejében megfordult afféle gondolatok tömkelege, mint pl. „ennél rosszabb már nem lehet...”, „meddig…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME