A Stockholmi Magyar Katolikus Kör, fennállásának 51-ik évében, a hagyományoknak megfelelően idén is ünnepélyes keretek között emlékezett az 1956-ban történt, de már régóta Európa történelméhez szorosan hozzátartozó eseményekről.

Mint minden Katköri találkozón, a klubest vacsorával kezdődött. A finom vacsorát Balogh Terézia készítette erre a felejthetetlenül szép ünnepi megemlékezésre. Köszönjük szépen, Csöpike!

Vacsora után a SMKK elnöke, Móra Ildikó néhány szóban köszöntötte az egybegyűlteket és a program tartalmát ismertette. Ezzel megnyitotta az ünnepséget és felkérte Móra Kálmánt, hogy kezdje el az ünnepi estet Kardos Győző:1956, 4-éves voltam című versével.

Majd következett Pap Iván, aki Tollas Tibornak, az emigráció fáklyavivőjének, az Október 23. című versét olvasta fel.
Az elnöknő Tálas Ernőt, a Svéd Királyi Opera énekesét kérte fel, hogy néhány korabeli magyar ének előadásával járuljon hozzá a megemlékezéshez.
Tálas Ernő a Horváth Kert nevű énekes füzetben található Juhász nótával fejezte be énekes csokrát.

A magyar történelem egyik legtragikusabb, de a leghősiesebb részeinek a felolvasása következett. Az elnöknő az 56 események összefoglalóját jelentette be. Az összefoglalót Révay Ábel, Spuller György és Móra Kálmán, 1956-ban Svédországba menekült és máig a Katkör hűséges tagjai egymást követve olvasták fel.

A forradalom a budapesti és a debreceni diákok egyetemekről kiinduló békés tüntetésével kezdődött 1956. október 23-án és fegyveres felkelők ellenállásának felmorzsolásával fejeződött be Csepelen, november 11-én. A harcokban a titkosítás alól 1993-ban feltárt statisztikai adatok szerint 2652 magyar forradalmár és 720 szovjet megszálló esett el.

A FIDESZ törvényjavaslatot terjesztett az országgyűlés elé, amely - tervei szerint - lehetővé tenné, hogy az 1956-os forradalom utáni megtorlások megrendelőit és esetlegesen az akkori igazságszolgáltatás szereplőit az emberiség elleni bűntettek miatt felelősségre vonják - fejezte be Móra Kálmán a felolvasást.

A Gloria Victis nevű verses gyűjteményből, amit Tollas Tibor jegyzetei alapján szerkesztettek 1957-ben Spuller György olvasott fel szemelvényeket (a kötetben 43 külföldi író verse található, eredeti nyelveken és magyar fordításban).

Albert Camus Nobel díjas író, a magyarok őszinte barátja írta ezt a méltatását a magyar népről:”…A leigázott, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon, az elmúlt húsz esztendőben. Ahhoz, hogy ezt a történelmi leckét megértse a fülét betömő, szemét eltakaró nyugati társadalom, sok magyar vérnek kellett elhullania – s ez a vérfolyam most már alvad az emlékezetekben. A magára maradt Európában csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, - még közvetve sem – igazoljuk a gyilkosokat…”

A felolvasások után egy összeállítás következett, videofelvételekből, Vihar előtti csönd címmel. A filmek, egyediek, mert még eddig sehol nem lehetett őket látni, csak a közelmúltban kerültek elő. Valószínű, hogy a film szerzői, forgatói úgy gondolták, most már nincs mitől félni..

„- Piros a vér a Pesti utcán! - Segítség, segítség!” - hallatszik a „Magyar Szabadságharcos Rádió”-ból. A Himnusz hangjai mögött kétségbeejtő mondatok hangzanak el a Magyar Szabadságharcos Rádió bemondójának vélhetőleg utolsó szavaiból: A rádió utolsó felhívását intézi a szabad világhoz: „Világ népei, az 1000 éves Magyarország őrtornyain kezdenek kialudni az utolsó lángok, a szovjet hadsereg megpróbál szétzúzni bennünket. Páncélosai és ágyúi Magyarországon dübörögnek, asszonyaink, leányaink, anyáink veszélyben vannak! Mentsétek meg lelkeinket! SOS, SOS. Lehet, hogy most szólal meg utoljára az utolsó Szabad Magyar Rádió. Világ népei hallgassatok meg, segítsetek! Ne tanáccsal, szavakkal, hanem tettekkel! Ne feledjétek, hogy a szovjet barbár támadását nem lehet feltartóztatni! A következő áldozatok ti lesztek! SOS, Világ népei, az igazság és szabadság nevében segítsetek! A hajó süllyed, a lángok kihullnak, óráról órára sötétebbek lesznek az árnyak Magyarország felett. Halljátok meg kiáltásunkat, nyújtsatok testvéri kezet, mentsetek meg, segítség, segítség SOS. Isten veletek és velünk…”

Egy részlet a Mi volt 1956, barátom? költeményből: „Mi volt 1956, barátom? Múlt, ami elmúlt?/Egy nép, amely elhullt? Hol volt hol nem volt .. Se élő, se holt./Elfelejtetted a tettet! Amikor a semmiből sok ember Valamit teremtett./Sokáig nem is lehetett hallani, hogy mi volt ez a valami./Hogy valami volt: s ez a Szabadság. És hogy futott előle a Gazság!/Pattant a ránk szorított bilincs, amikor utcára lépett a sok Nevesincs./A sokat emlegetett Nép. Aki látta, felejthetetlen a kép:/ahogy ott vonult, ahogy a Vörös Csillag az utcára hullt./Ahogy dőlt a szobor, s még dőltében is ölt…”Majd utolsóként: Kormorán együttes: „Emeld fel fejedet büszke nép...” című éneke.
A rövidfilmek után Kovács Francesco felolvasta saját költeményét, ami így kezdődik:” A világ ismét vérbe hagyván Hazánk súlyos történetét...”

Az elnöknő bejelentette, hogy Francescot a SMOSZ felterjesztette állami kitüntetésre, amit március 15-én fog átvenni.

Ezt követően Tittenberger József olvasta fel az első szabadon választott miniszterelnöknek, Antall Józsefnek (1990-1993) az 1990-ben mondott ünnepi beszédét, amelyben az 1956-os eseményekre emlékezik.

A műsort nemzeti imánkkal, a Himnusszal zártuk.

Ezt a nagyszerű és bensőséges ünnepséget Móra Ildikó elnök, Móra Kálmán és Tittenberger József vezetőségi tagok állították össze.

Spuller György