Utoljára a tavaly decemberi Híradóban olvashattatok tudósítást az Eskilstunai Magyar Közösség (EMK) működéséről.

 

Az azóta eltelt időszakban tovább folytattuk nemzeti jellegünket ápoló munkánkat. Az egyéni kezdeményezések mellett éltünk minden lehetőséggel, amit a SMOSZ műsorszervezői felajánlottak. Ez alkalommal szeretnénk köszönetet mondani Aluuan Gabriellának és Török Ernőnek a programszervezésben kifejtett sikeres munkájukért.

 

A tavalyi év végén, a sikeres 20 éves jubileumi ünnepségünk után, novemberben rendeztünk egy batyus szüreti bált, majd december elején, több éves kihagyás után, újra összehoztunk egy Mikulás-napi ünnepséget. Ezen közel 20 gyereknek szereztünk örömöt a mikuláscsomaggal.

 

Ez év februárjában a västeråsi Magyar Közösséggel együttműködve a Török Éva Cecília néphagyományőrző előadását hallgattuk meg Västeråsban. Márciusban megtartottuk a évi közgyűlésünket és az 1848-as szabadságharcról szóló megemlékezésünket. Áprilisban került sor az évad első nagy eseményére, a „Fizetek, Főúr!” című színielőadásra, amelyen a híres Seres Rezső dalszerzőre emlékeztünk. Nagy sikere volt. Május végén mi is meg-próbálkoztunk egy bolhapiac megrendezésével, de lehet, hogy nem volt megfelelő az időpont, mert nem bizonyult túl sikeresnek. A június 26-i szalonna- és kolbászsütés azonban feledtette az előző sikertelenséget, így az első félévet pozitív élménnyel zártuk.

 

 

A szeptemberi színielőadást, amelyen a budapesti Kisszínpad művészei Móricz Zsigmond A dinnyék című parasztkabaréját adták elő, közel 60 vendég nézte végig és tapsolta meg. Az előadásnak västeråsi és kumlai nézői is voltak.

Legtöbb rendezvényünkön vacsorát is szolgálunk fel; ez nem kis utánajárásába-munkájába kerül a vezetőségnek. Köszönet érte!

 

Az EMK szívügyének tekinti a karitatív tevékenységet is. Ennek keretében 3000 koronával segítettük Csaba testvér árvagyereket gondozó tevékenységét, 3000 koronányi segélyt küldtünk a Duna TV felhívására az árvízkárosultak, és nemrég 2000 koronát a SMOSZ gyűjtőszámlájára az vörösiszap-károsultak megsegítésére.

 

Összegezésképpen elmondhatjuk, hogy – bár az egyesület anyagi helyzete szerényebb, mint az előző években - újra sikeres évünk volt, hisz a tagságunk nem csökkent, és ez reményt ad a további tevékenységünkhöz. 

 

Fekete Jenő