A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nemzeti összetartozás napja

Szilágyi Péter: ez a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja

Június negyedike a megemlékezés, a számvetés és az erőgyűjtés napja - mondta a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár a nemzeti összetartozás napján, június 4-én a fővárosban.

Szilágyi Péter a Magyarság Házában rendezett központi ünnepségen azt mondta: 1920. június 4. egy égbekiáltó igazságtalanság jelképe, az ezeréves, Kárpátok gyűrűzte magyar állam feldarabolásának dátuma, a magyar nemzet rendkívüli meghurcolásának kezdete. A nemzetiségi elv egyenes arculcsapása, ahogyan Apponyi Albert, a magyar békedelegáció vezetője akkor fogalmazott - közölte.

Emlékeztetett rá, hogy magyar családok százezreit szakították el az anyaországtól, Prága, Bukarest és Belgrád fennhatósága alá rendelve őket. Megpróbáltatások sora vette kezdetét: kitaszítottság és jogfosztottság, a megmaradásért folytatott küzdelem várt a magyarságra. Elkobzott magyar ingatlanok, kettétört sorsok Kárpát-medence szerte. "96 esztendeje viseljük ezt a fekete gyűrűt" - fogalmazott.

Noha a nemzet a 20. század során „a hátán cipelt kereszt súlya alatt többször meghajlott”, minden egyes alkalommal felegyenesedett. Így volt ez a 1920-as és 1930-as években, a második világháború, majd 1956 terrorja és a szocialista internacionalizmus diktatúrája után is. Pedig tiltották a nemzet fogalmát, a nemzeti jelképeinket, üldözték a magyar himnusz puszta eléneklését, és felszámolták a külvilág megannyi menedékét - idézte fel Szilágyi Péter, hozzátéve, hogy a teher megerősítette a magyarságot.

Elválasztva éltünk egymástól, de legbelül, a lelkek mélyén megmaradt nemzetünk értékeinek tudata - mondta, hozzátéve: az ezeréves Kárpát-medencei Magyarország örökségét nem sikerült, nem lehetett eltörölni. „Kolozsvár örökre őrizni fogja Mátyás emlékét, Szabadkán mindig lesz, aki Kosztolányi nyelvén beszél, Nagyszombaton Pázmányért szól a mise, és Verecke híres hágója a magyar haza szimbolikus része” - fogalmazott.

Kiemelte: az önbecsülés és a nemzet tiszteletben tartása cselekvésre kötelez mindenkit. Sorsunkat kézbe véve, együtt, egymást segítve könnyebben tudjuk a magyarság nagy családjának ügyét képviselni .

A helyettes államtitkár kitért arra is, hogy a polgári kormány 2010-ben egyértelműen kinyilvánította: mindent megtesz a Kárpát-medencében és a diaszpórában élő magyarságért, hogy újraalkossák azt, ami Trianonban elveszett.

Szilágyi Péter idézte az alaptörvényt: „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarság sorsáért", hozzátéve, hogy ezzel felelősségvállalásukat a nemzethez és nem az államhatárokhoz kötötték.

Elmondta: az egyszerűsített honosítás lehetőségének megteremtésével már 800 ezer külhoni magyar tett állampolgársági esküt, a választójog kiterjesztésével az Országgyűlés épülete ismét a nemzet képviselőházává vált, a nemzet közjogi egyesítése megtörtént.

Szólt arról is, hogy nemzetpolitikai programok a közösségépítésre helyezik a hangsúlyt. Ha kell óvodát, iskolát, kollégiumot építenek, egyetemet alapítanak, templomot újítanak fel, és a nemzetpolitika középpontjába helyezték a gazdasági szempontokat. Kiemelten támogatják a külhoni magyar szakképző intézményeket és a fiatal magyar vállalkozókat. Elindították minden idők legnagyobb vajdasági és kárpátaljai gazdaságfejlesztési programját, amelyet a Muravidék, Drávaszög, Erdély és Felvidék követ - sorolta.

 

Kitért arra is, hogy a Kőrösi Csoma Sándor- és a Petőfi Sándor-program a diaszpórában és a szórványban élő magyar közösségeket segíti, míg a Mikes Kelemen-programban a tengerentúli magyar értékeket gyűjtik, a Határtalanul! programban pedig kárpát-medencei diákok tízezreinek nyílik lehetőségük arra, hogy személyes élménnyé váljon az osztálykirándulás.

Szilágyi Péter azt mondta, Európa és benne nemzetünk megmaradásának alapja a sokszínű, ám mégis egységes kultúránk. A kultúraváltás Rubiconja előtt toporgó Európában még mindig sokan vannak azonban, akik nem értik ezt - mutatott rá, hozzátéve: éppen ezért „nem engedhetünk a nekünk kijáró tiszteletből".

Kijelentette: nem kérnek egyebet, csak azt, ami Európa nyugati felén elfogadott és mi is megadunk másoknak. Nyelvi jogokat a Felvidéken, törvény előtti egyenlőséget Erdélyben, az európai élethez méltó lehetőségeket Kárpátalján. Önrendelkezést, autonómiát a magyar közösségek számára - fejtette ki, jelezve: mindig fel fogják emelni a szavukat, ha magyarságáért bárkit is hátrányosan megkülönböztetnek, mindig ott fognak állni a segítségre szoruló nemzetrészek mellett.

Nem engedünk abból, ami jár, nem engedünk a 48-ból - mondta a helyettes államtitkár, aki szerint ha így cselekszenek, képesek lesznek piros betűs ünnepeket írni a jövő történelemkönyvébe és büszkén, „veszteségeinket sohasem feledve megélni magyarságunkat”.

Forrás: MTI

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2021. április 03.
Kedves Híradó Olvasók!   Habár lassan azt sem tudjuk már megszámolni, hogy a koronavírus-járvány hányadik hullámánál tartunk, de az még biztosnak mutatkozik, hogy itt a tavasz, s március idusán megemlékezünk az 1848/’49-es forradalom és szabadságharc eseményeiről, eszményéről, a magyar szabadságért…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Talpalatnyi magyar föld Svédországban

Portré 2021. április 03.
A Stockholmi Magyar Háznak felbecsülhetetlen szellemi és gazdasági értéke van. Amikor annak idején sikerült megvásárolni, a svédországi magyarság úgy érezte, hogy ez egy talpalatnyi magyar föld Svédországban. Nem véletlenül… A Magyar Ház legfrissebb beruházási munkálatainak (tetőcsere) köszönhetően az épület készen…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME