Reményik Sándor Öröktűz című versének első sora volt a 2010-es németországi jubileumi cserkésztábor jelmondata, amin közel 300 cserkész vett részt, hogy együtt ünnepeljék a Magyar Cserkészet 100. évfordulóját. Hivatalosan 1912-ben alakult meg a Magyar Cserkészszövetség (MCSSZ), de már 1909-ben Nagybecskereken, Králik László piarista tanár hosszú tanulmányt írt a gimnáziumi értesítőjében az új, angolok által elindított ifjúsági mozgalomról, amelynek fő céljai közé tartozott, és máig is tartozik, az ifjúság testi, szellemi valamint erkölcsi nevelése. Az első csapatok 1910-ben alakultak, és ezzel kezdetét vette a magyar cserkészmozgalom. Magyarországon 2012-ben tartják a jubileumi nemzeti nagytábort, amelyben a Szövetség 100 éves évfordulóját ünnepelik.
432.Pázmány Péter cserkészcsapat – a szerző gyűjteményéből
Lord Robert Baden Powell of Gilwell, cserkésznevén Bi-Pi 1907-ben Brownsea-szigetén tartotta az első cserkésztábort, azaz útjára indította a cserkészmozgalmat, ami mára - az ENSZ után - a legnagyobb nemzetközi mozgalomnak számít. Bi-Pi egyik idézete szinte egy mondatban kifejezi a cserkészet lényegét: az embertársi tiszteletet, a haza és Isten iránti szeretet erősítését és megtartását. „Törekedjetek arra, hogy kicsit jobbnak hagyjátok magatok után ezt a világot, mint ahogyan ti kaptátok!” - írja Robert Baden-Powell. Bi-Pi élete egy külön tanulmányt érdemelne, hisz gondolatai és elvei nemcsak a 20. században voltak érvényesek, hanem mai napig, amikor világszerte tombol az individualizmus. Az önmegvalósulás már nem arról szól, hogy munkánkkal, tetteinkkel mások hasznára lehessünk, hanem egyre inkább csak önmagunkért teszünk és megfeledkezünk arról, hogy nem egyedül járunk a földön, hogy másoknak is felelősséggel tartozunk.
A magyar cserkészetben olyan értékek is vannak - a nemzet és a nemzeti kultúra iránti tisztelet és szeretet ápolása -, amelyek más nemzetek cserkészetében talán nem kapnak akkora hangsúlyt. Cserkészetünkben kulcsfontossága van Teleki Pál szellemi hagyatékának, amelyben a magyar cserkészlelkiséget összegezte: a magyarság (kultúránk és népzenénk), a hagyományaink és a vallásosság megismerése és ápolása.
Tábori főzőversenyen a cserkészek -
a szerző gyűjteményéből
A magyar cserkészet (egyelőre) a második világháború előtti időben érte el fénypontját, amikor - alig három évvel a cserkészet megalakulása után - kibontakozott az itthoni mozgalom is. Nemzetközi hírnevet a 2. dán világdzsemborin szereztek cserkészelődeink, amikor egy hatalmas eső elmosta az egész tábort. Bi-Pi ekkor körbejárta a tábor területét, és ekkor hirtelen meghallotta, hogy valahol hangosan és vígan énekelnek. Ezek a magyar cserkészek voltak, akik népdalokat énekeltek. Ekkor döntött Bi-Pi úgy, hogy a következő dzsembori Magyarországon lesz; így született meg a híres, 1933-as gödöllői dzsembori ötlete.
A magyar történelem tragikus eseményei a cserkészmozgalomra is igen nehéz időket hoztak. Az államszocializmus idején betiltották a szövetséget, és a vezetők jelentős része külföldre menekült (többek között Bodnár Gábor, aki már a külföldi menekülttáborokban, más vezetőkkel karöltve összegyűjtötte a fiatalokat, és tovább folytatta a cserkészmunkát). Ezzel a magyar cserkészet kikerült a Világcserkész Szövetségből (mivel nem Magyarországon folyt a cserkészmunka), és csak 1991-től vált újra taggá, hogy hosszú kimaradás után ismét részt vehessen a világdzsemborikon. (2011-ben Rinkabyben, Kristianstad mellett lesz a 22. világdzsembori, amelyen - mint ahogy már 2001 óta – a KMCSSZ tagjai is részt vehetnek). 1989-ben újra beindult a cserkészet Magyarországon, ekkor váltott nevet az eddig külföldön létező magyar cserkészszövetség Külföldi Magyar Cserkészszövetséggre(KMCSSZ). Az MCSSZ, a történelmi okokból kifolyólag, nem tudta zökkenőmentesen folytatni munkáját, és a cserkészek létszáma is alacsony volt. Az államszocializmusban felnőtt generációk cserkészek helyett úttörők lettek, a cserkészetről pedig szándékosan elferdített információt kaptak, azt szélsőséges szervezetként emlegették. Ennek a téveszmének a megsemmisítéséért küzdenek, küzdünk a mai napig. A még mindig alacsony létszám ellenére azt tapasztaljuk, hogy igény van erre az ifjúsági munkára; sok egykori cserkész munkájában is hasznosítani tudja a sorainkban szerzett tudását, vezetői tapasztalatait. Ez is igazolja azt a mondást, hogy a cserkész nem csak akkor cserkész, amikor egyenruha van rajta, hanem a cserkészet életforma.
A Kivi örs - a szerző gyűjteményéből
Bár a két szövetség - a magyarországi és a külföldi magyar - munkája szorosan összefügg, különbségek is vannak közöttük, hiszen a KMCSSZ-ben sok energiát kell fordítani arra, hogy a gyermekek magyarul beszéljenek, a történelmünket, az irodalmunkat és a szokásainkat is megtanulják. Ebben sokat segítenek a magyar iskolák és óvodák, mind Svédországban, mind a világ többi részén. Az MCSSZ-nek nem kell külön foglalkoznia ezekkel a feladatokkal, ezért jobban tud összpontosítani a társadalmi, karitatív munkára, vagy a gyakorlati cserkész tudás fejlesztésére.
A cserkészet számomra nem csak egy ifjúsági mozgalom, egy egyesület, ahova hetente eljárok, hanem egy nagy család, ahol olyan értékek vannak, amelyek nagyon sok gyermek és fiatal életéből egyébként kimarad. Igaz, hogy nem csak a cserkészetben lehet megtalálni ezeket az értékeket, bár az itt folytatott jellemalakító munkában másképpen - játékosan - jelenik meg az emberebb emberré és magyarabb magyarrá való nevelés. Sok ember a cserkészetet egy katonai mozgalomhoz hasonlítja, ami részben igaz, hisz Bi-Pi a Scouting for boys c. könyvében saját, többek között katonai tapasztalatait ötvözte a túléléshez szükséges testi. lelki, erkölcsi feltételekkel. Némelyek számára taszító lehet még az is, hogy egyenruhát viselünk, aminek azt fejezi ki, hogy cserkészként összetartozunk, és nem a különbségeket akarjuk kiemelni, hanem a közöset. Egyesek oktatási intézménynek vélik a cserkészetet, holott a cserkészetben nem padban ülős, bemagolós tanítás folyik, hanem játékos, gyakorlati módszerekkel oktatják a gyermekeket az olyan ismeretekre, amelyek egy próba teljesítéséhez kellenek.
Szerencsésnek tartom magam, hogy mindkét szövetségben dolgozhattam, elsősorban a stockholmi 61. Gizella királyné cserkészcsapatban, majd - budapesti tanulmányaim alatt - a 432. Pázmány Péter cserkészcsapatban is. Már 1996 óta minden nyáron velük táboroztam és a közös értékek, valamint a cserkészeten tanult népdaloknak és játékoknak köszönhetően sosem éreztem azt, hogy idegen társaságba keveredtem.
Az új tagok toborzása, a jövő generációja mindenhol állandó feladatot jelent. Ezért különösen fontos, hogy a cserkészek láttassák magukat szélesebb környezetükben. Magyarországon minden évben tartottunk toborzónapot és nagy örömünkre mondhatom, hogy az utóbbi két évben mindig jött legalább 10 gyermek, vagy fiatal, akik tagjaink sorába léptek.
Kiscserkész ígéret tétel - a szerző
gyűjteményéből
Szerintem külföldön az lenne a legfontosabb, hogy ahol létezik magyar óvoda/iskola és cserkészet, ott szoros legyen az együttműködés, hiszen az egyik nem zárja ki a másikat, sőt, nagymértékben kiegészítik egymást.
A cserkészet, más közösségi feledatvégzéshez hasonlóan, kemény és áldozatos munkát igényel, de az eredmény láttán, csak azt lehet mondani: megérte. A cserkészet alapvető munkája az őrsökben folyik, ami kis családként működik a nagyobban. Mindig megtiszteltetésnek veszem, és őszinte szeretetet érzek, amikor a lányaim (mert egy őrsvezető csak így hívja a rábízott gyermekeket) hozzám forduntak gondjaikkal; ugyanakkor számomra is megnyugtató az, hogy nekem is van vezetőm, akivel bármikor megoszthatom bánatomat és örömömet. Legboldogabb pillanataim a cserkészethez kapcsolódnak, nem beszélve arról, hogy férjemmel is a cserkészeten keresztül ismertük meg egymást.
Magamból kiindulva olyan sok szépet, főleg boldogságot, és jót kaptam a cserkészettől, amit tényleg a mindennapi életben tudok alkalmazni. Ezért szívből kívánom, hogy a láng tovább égjen, és mindenki ápolja és gondozza azt!
Bi-Pi idézetével zárom soraimat: „Ne boldogságot kérj Istentől, hanem azt, hogy okosan használhass. S hiszem, hogy akkor a boldogság megjön magától.”
Jó munkát!
Jánosi-Lindroos Caroline