A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hazánk büszkesége, Hévíz - Világhírű gyógyfürdőnk bemutatása

A Hévíz név egy 1328-ból keltezett oklevélben tűnik fel először. 1730-ban a tó a Festetics család tulajdona lett és 1735-ben gróf Festetics György nevéhez fűződik ennek fejlesztése, és egy fürdőház megépítése 1795-ben.
 
 
A két világháború között Hévíz Magyarország és Európa legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.
A nagy építkezéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a szállodák, vendégfogadók  száma megnőtt, és ezáltal a fürdővendégek száma is.
A második világháború után  a hoteleket  és a panziókat  államosították, és 1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházat. A szocializmus évtizedeiben – elsősorban a szakszervezeti üdülők: bányász, belügy, honvéd, postás  stb. , fogadták a beutaltakat.
A rendszerváltás 1989-ben  Hévíz életében is gyökeres átalakulást eredményezett. A szállodák, üdülők  fejlesztése már elsősorban magánerőből, vállalkozási alapon indult meg, amely még jelenleg is jellemző.
1992. május elsejétől Hévíz városi rangot kapott.
A közel 5000 lakosú  település ma országunk egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb fürdőhelye lett a tónak köszönhetően.
 
A TÓ
A Hévízi Gyógytó a Föld legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termál tava. Magyarország kincse, de a világon is egyedülálló. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványi anyag tartalmú, forrása a 40 m mélyen található barlangban fakad. A gyógytó átlagos mélysége 2-3 m körül van, vízhozama 410 l / mp, a víz három és félnaponta kicserélődik, hőmérséklete télen sem csökken 23°C alá,  nyáron eléri a 38°C-t is. Így használata nem szezonális, minden évszakban előnyös gyógyulásra, pihenésre.
A gyógyvíz ivókúraként is alkalmazható.
A tó azonban magában nem tudja kielégíteni az igényes idelátogatókat, ezért a város gazdag és nívós kulturális és szabadidős programokkal kecsegteti vendégeit.
Papp Gábor, a város polgármestere erről így nyilatkozik: 
„Fények, színek, virágok, gyógyító víz, igazi békebeli hangulat – ezt kínálja Hévíz valamennyi látogatójának.
Legnagyobb értékünk, nemzetközileg is ismert és elismert gyógyvizünk a test megújulását adja. A várost ölelő táj, rendezvényeink sokszínűsége, városunk nyugalma, a századforduló polgári hangulatát őrző házak, utcák, a lélek felüdülését biztosítják.”
Sokat tesz a város azért, hogy az idelátogató vendégek és a helyi lakosság is egész évben szórakoztató programokban részesüljenek. Télen is pezseg az élet, koncertek, színházi esték, néptánc bemutatók, kézműves vásár, tehetségkutató versenyek szórakoztatják az arra vágyókat.
 
VENDÉGLÁTÁS
A vendégek színvonalas ellátásáról a cukrászdák, éttermek és a borozók sokasága gondoskodik. Kiemelkedő az egregyi városrészben található hangulatos pincesor, amely a délutáni és esti órákban mágnesként vonzza a  vendégeket. Az ízletes vacsorához a cigányzene szolgáltatja a kitűnő hangulatot.
A leírtakat mi, a Södertäljei Magyar Egyesület tagjai is tudjuk bizonyítani, akik immár 15-ik alkalommal élvezzük a város mozgalmas életét, és a tó megújulást, felüdülést adó jótékony hatását.
 
Móré Imre 
Hévíz Város Tiszteletbeli  Nagykövete Svédországban
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább
Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Csikós Tibor: Grafikai és festészeti folyamatok

Képzőművészet 2024. október 24.
2024. május 31-én, dr. Feledy Balázs művészeti író és műkritikus megnyitóbeszédével és Orbán Dénes szaxofonjátékéval vette kezdetét Csikós Tibor Grafikai és festészeti folyamatok című kiállítása a budapesti Újpest Galériában. Sajnos az eseményen nem tudtam részt venni, azonban egy forró, júniusi…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME