A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Hazánk büszkesége, Hévíz - Világhírű gyógyfürdőnk bemutatása

A Hévíz név egy 1328-ból keltezett oklevélben tűnik fel először. 1730-ban a tó a Festetics család tulajdona lett és 1735-ben gróf Festetics György nevéhez fűződik ennek fejlesztése, és egy fürdőház megépítése 1795-ben.
 
 
A két világháború között Hévíz Magyarország és Európa legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.
A nagy építkezéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a szállodák, vendégfogadók  száma megnőtt, és ezáltal a fürdővendégek száma is.
A második világháború után  a hoteleket  és a panziókat  államosították, és 1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházat. A szocializmus évtizedeiben – elsősorban a szakszervezeti üdülők: bányász, belügy, honvéd, postás  stb. , fogadták a beutaltakat.
A rendszerváltás 1989-ben  Hévíz életében is gyökeres átalakulást eredményezett. A szállodák, üdülők  fejlesztése már elsősorban magánerőből, vállalkozási alapon indult meg, amely még jelenleg is jellemző.
1992. május elsejétől Hévíz városi rangot kapott.
A közel 5000 lakosú  település ma országunk egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb fürdőhelye lett a tónak köszönhetően.
 
A TÓ
A Hévízi Gyógytó a Föld legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termál tava. Magyarország kincse, de a világon is egyedülálló. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványi anyag tartalmú, forrása a 40 m mélyen található barlangban fakad. A gyógytó átlagos mélysége 2-3 m körül van, vízhozama 410 l / mp, a víz három és félnaponta kicserélődik, hőmérséklete télen sem csökken 23°C alá,  nyáron eléri a 38°C-t is. Így használata nem szezonális, minden évszakban előnyös gyógyulásra, pihenésre.
A gyógyvíz ivókúraként is alkalmazható.
A tó azonban magában nem tudja kielégíteni az igényes idelátogatókat, ezért a város gazdag és nívós kulturális és szabadidős programokkal kecsegteti vendégeit.
Papp Gábor, a város polgármestere erről így nyilatkozik: 
„Fények, színek, virágok, gyógyító víz, igazi békebeli hangulat – ezt kínálja Hévíz valamennyi látogatójának.
Legnagyobb értékünk, nemzetközileg is ismert és elismert gyógyvizünk a test megújulását adja. A várost ölelő táj, rendezvényeink sokszínűsége, városunk nyugalma, a századforduló polgári hangulatát őrző házak, utcák, a lélek felüdülését biztosítják.”
Sokat tesz a város azért, hogy az idelátogató vendégek és a helyi lakosság is egész évben szórakoztató programokban részesüljenek. Télen is pezseg az élet, koncertek, színházi esték, néptánc bemutatók, kézműves vásár, tehetségkutató versenyek szórakoztatják az arra vágyókat.
 
VENDÉGLÁTÁS
A vendégek színvonalas ellátásáról a cukrászdák, éttermek és a borozók sokasága gondoskodik. Kiemelkedő az egregyi városrészben található hangulatos pincesor, amely a délutáni és esti órákban mágnesként vonzza a  vendégeket. Az ízletes vacsorához a cigányzene szolgáltatja a kitűnő hangulatot.
A leírtakat mi, a Södertäljei Magyar Egyesület tagjai is tudjuk bizonyítani, akik immár 15-ik alkalommal élvezzük a város mozgalmas életét, és a tó megújulást, felüdülést adó jótékony hatását.
 
Móré Imre 
Hévíz Város Tiszteletbeli  Nagykövete Svédországban
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME