A Hévíz név egy 1328-ból keltezett oklevélben tűnik fel először. 1730-ban a tó a Festetics család tulajdona lett és 1735-ben gróf Festetics György nevéhez fűződik ennek fejlesztése, és egy fürdőház megépítése 1795-ben.
A két világháború között Hévíz Magyarország és Európa legjelentősebb fürdőjévé fejlődött.
A nagy építkezéseknek köszönhetően az 1930-as évekre a szállodák, vendégfogadók száma megnőtt, és ezáltal a fürdővendégek száma is.
A második világháború után a hoteleket és a panziókat államosították, és 1952-ben hozták létre a Hévízi Állami Gyógyfürdő Kórházat. A szocializmus évtizedeiben – elsősorban a szakszervezeti üdülők: bányász, belügy, honvéd, postás stb. , fogadták a beutaltakat.
A rendszerváltás 1989-ben Hévíz életében is gyökeres átalakulást eredményezett. A szállodák, üdülők fejlesztése már elsősorban magánerőből, vállalkozási alapon indult meg, amely még jelenleg is jellemző.
1992. május elsejétől Hévíz városi rangot kapott.
A közel 5000 lakosú település ma országunk egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb fürdőhelye lett a tónak köszönhetően.
A TÓ
A Hévízi Gyógytó a Föld legnagyobb biológiailag is aktív, természetes termál tava. Magyarország kincse, de a világon is egyedülálló. A 4,4 ha vízfelületű tó gazdag ásványi anyag tartalmú, forrása a 40 m mélyen található barlangban fakad. A gyógytó átlagos mélysége 2-3 m körül van, vízhozama 410 l / mp, a víz három és félnaponta kicserélődik, hőmérséklete télen sem csökken 23°C alá, nyáron eléri a 38°C-t is. Így használata nem szezonális, minden évszakban előnyös gyógyulásra, pihenésre.
A gyógyvíz ivókúraként is alkalmazható.
A tó azonban magában nem tudja kielégíteni az igényes idelátogatókat, ezért a város gazdag és nívós kulturális és szabadidős programokkal kecsegteti vendégeit.
Papp Gábor, a város polgármestere erről így nyilatkozik:
„Fények, színek, virágok, gyógyító víz, igazi békebeli hangulat – ezt kínálja Hévíz valamennyi látogatójának.
Legnagyobb értékünk, nemzetközileg is ismert és elismert gyógyvizünk a test megújulását adja. A várost ölelő táj, rendezvényeink sokszínűsége, városunk nyugalma, a századforduló polgári hangulatát őrző házak, utcák, a lélek felüdülését biztosítják.”
Sokat tesz a város azért, hogy az idelátogató vendégek és a helyi lakosság is egész évben szórakoztató programokban részesüljenek. Télen is pezseg az élet, koncertek, színházi esték, néptánc bemutatók, kézműves vásár, tehetségkutató versenyek szórakoztatják az arra vágyókat.
VENDÉGLÁTÁS
A vendégek színvonalas ellátásáról a cukrászdák, éttermek és a borozók sokasága gondoskodik. Kiemelkedő az egregyi városrészben található hangulatos pincesor, amely a délutáni és esti órákban mágnesként vonzza a vendégeket. Az ízletes vacsorához a cigányzene szolgáltatja a kitűnő hangulatot.
A leírtakat mi, a Södertäljei Magyar Egyesület tagjai is tudjuk bizonyítani, akik immár 15-ik alkalommal élvezzük a város mozgalmas életét, és a tó megújulást, felüdülést adó jótékony hatását.
Móré Imre
Hévíz Város Tiszteletbeli Nagykövete Svédországban