A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kedves Olvasó!

 

Miért van szükségünk az ünnepekre?


A kérdésre szinte magától adódik a közhelyszámba menő válasz: azért, hogy megszakítsuk a hétköznapok egyhangúságát, hogy megpihenjünk, hogy emlékezzünk. Felemelő érzés történelmünk nagy eseményeit felidézni, vagy egyházi ünnepeinket megtartani, mivel az emlékezés szerves része önmegerősítésünknek.


Az ünneplésnek van azonban egy másik vetülete is: valahányszor egy történelmi sorsfordulót idézünk fel, küldetést vállalunk, hogy múltunk ezen mozzanatának a bemutatásával is hírt adjunk magunkról a nagyvilágnak. Fokozottan érvényes ez most, a trianoni átkos döntés évfordulóján, amely ünneplés helyett a cselekvő emlékezésre szólít. Irodalmi összeállítások fájó-keserű hangulatán túlmenően meg kell ragadnunk a kényszerűen kínálkozó alkalmat arra, hogy megértessük itteni, többségi környezetünkkel a valamikori nagyhatalmi döntések következményeit: szétszórtságunk okát a Kárpát-medence államaiban, a nagyvilágban. Szólnunk kell a diktátum máig ható, magyar közösségeinket sújtó következményeiről: a kassai Malina Hedvigek meghurcolásáról, a temerini fiatalok szenvedéséről, a vereckei emlékmű meggyalázásáról.


Ha a tények bemutatásával megértetjük nemzeti-területi feldaraboltságunk hátterét, akkor reményünk lehet arra, hogy a befogadó államaink közvéleménye megérti azokat az autonómia törekvéseket, amelyeket a Kárpát-medence magyar kisebbségei fogalmaztak meg, és amelyek eddig az utódállamok és az úniós államok értetlenségébe ütköztek. Ha ez sikerülne, akkor lelkiismeretünk június 4-én– bár egy pillanatra – ünneplőbe öltözhetne.

A ´90-es évek fordulatával sokan úgy vélték, hogy az emigráció, elveszítette korábbi nemzetpolitikai szerepét, és legfennebb a peremvidéken tengődő kulturális közösségként élheti tovább a napjait. Bizonyítsuk be a kétkedőknek (de önmagunknak is), hogy képesek vagyunk újrafogalmazni nemzeti hovatartozásunkból eredő feladatainkat, és azokat közös összefogással – amire különben ünnepeinken oly sokszor szükség lenne – eredményesen végezni. Jövőre, a trianoni döntés 90-ik évfordulóját így tegyük mindenki számára a mához és jövőhöz szólóan tanulságossá.

 

A Híradó

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME