A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Kísérleti laboratórium - Interjú Buváry Imre Gyula képzőművésszel

A keresőben a következő adatok jönnek elő: Buváry Imre Gyula Stockholmban él, nős, 80 éves, 1995-ben megjelent könyvének címe: Från kultur till kultur (Kultúrától kultúráig).

 

- Kezdjük mindjárt a koránál. Ön 80 éves, de teniszezni jár, és általában sokkal fiatalabb ellenfelek fölött szokott győzelmet aratni. Minek köszönheti ezt a kitűnő formát?

- Érdemleges válaszom a kérdésre nincs, a művészpálya és az elme tornáztatása természetesen hasznosan ható tényezők. Egy hasonló kérdésre Picasso (aki nagy kort ért meg jó formában) azt válaszolta, hogy „a művész amikor bemegy a műtermébe, kint hagyja a testét, mint a muzulmánok a cipőjüket, és csak a lelke működik ott bent.”

Buváry Gyula /Csoport

 - Ha jól tudom képzőművészeti, iparművészeti és tanári pályafutás áll a háta mögött. Minek tarja elsősorban magát?

- Mind a három területet ugyanolyan módon értékelem, talán a művészeti pedagógia lesz az, amire legtöbben fognak emlékezni. Beckmans Design School huszonöt év, Forsbergs Skola legalább tizenöt év, Konstakademiens Gravör Skola két év. (Az iskola teljes neve Skolan för gravörer & formgivare av värdetryck. Konsthögskolans avdelning för grafik. Konsthögskolans gravörskola volt a lerövidített változat, amit legtöbbször használtunk.) Itt képeztük ki azokat a specialistákat, akik ma a svéd bankjegyeket és bélyegeket tervezik és kivitelezik. Az itt kiképzett művészek egyike a nemsokára közrekerülő új svéd bankjegyek alkotója. Összevetve tréfából kiszámítottam, ha minden növendékemet, akiket legalább két évig tanítottam, összegyűjteném, meg tudnám tölteni a stockholmi Királyi Operaházat az utolsó helyig.

Buváry Gyula / Férfi arcmás / olaj

- Beszéljen életútjáról. Hol folytatott tanulmányokat?

- A Képzőművészeti Gimnáziumban érettségiztem. Utána a budapesti Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Szőnyi István voltak a tanáraim. 1957 januárjában elhagytam Magyarországot, és szeptemberben már a stockholmi Konstakademien-en folytattam tanulmányaimat. Az ottani légkör akkor egyfajta sötétben való tapogatódzás, absztrakt és konstruktivista területen egyáltalában nem passzolt nekem, és 1960-ban felkerestem Anders Beckmant, a Beckman Skola alapítóját, és megmutattam pár munkámat. Anders azt mondta: „Mi nem tudunk így rajzolni, mit akarsz itt?” „Szeretnék egy szakmát tanulni, ahol a tudásomat tudom hasznosítani”- válaszoltam. Azonnal bevezetett egy tanterembe, egy üres rajzasztalra mutatott. „Tessék, itt a helyed – az ajtóban visszafordult – ja, és még egy, tandíjmentes növendék vagy.”

Buváry Gyula / Női arcmás / olaj

- Milyen volt a korabeli légkör? Mely iskolája volt igazán meghatározó pályája szempontjából?

- Beckmans skola – ez a választásom volt a legmeghatározóbb pályám szempontjából.

- Említette, hogy nem régiben egy olasz újságíró kereste fel. Mit kérdezett Öntől?

- Az olasz újságíró Giuseppe Lian-nal készült interjú egy részét mellékelem. (Az újságíró 1956-os szerepéről faggatja) Részlet az interjúból: „November 4-én korán reggel egy teherautó állt meg a diákotthon előtt. Vadonatúj, de régimódi puskákat osztottak ki – kik voltak, hogyan, miért nem tudom. Ezekkel a puskákkal a vállunkon, zárt sorban bevonultunk a Főiskolára. Egyre többen jöttek, más növendékek is. Nem tudom hányan, de sokan voltunk.”

Önarc

- Figuratív képzőművész. Milyen témákat fest meg elsősorban?

- Mint festőművész első időben Svédországban portrékat festettem. Festészet terén műtermem egy kísérleti laboratórium is lehetne, állandóan új utat próbálok, figuratív módon. Rettenetesen élvezem.

- Sikerült-e létrehoznia valami sajátosat?

- Talán igen.

- Alkalmazott művészetekkel is foglalkozik. Milyen területeken dolgozott idáig? Stockholmban saját stúdiót, műhely tart/tartott fel, ha jól tudom. Mit tud mesélni erről a tevékenységéről?

- Mindig saját stúdióm volt, sohasem voltam alkalmazott. Rengeteg feladatot kaptam könyvkiadóktól (a Libris szerint 160 illusztrált művem van a könyvtárban.) Egy jelentős része a produkciómnak fakta (tény) illusztráció reklámirodáknak; tankönyv, szakirodalom illusztráció. Komplikált technikai illusztrációk. Ezek technikája általában tusch, air-brusch szórópisztollyal, esetleg akvarell.

Buváry Gyula / 1956

- Azt hallottam, hogy a királyi udvarban is oktatott, mivel Carl-Philip herceg rajztanára volt. Kérem, meséljen erről.

- Nem kellett a királyi udvarba mennem, a herceg Carl Philip jött hozzám e helyett – a Forsberg Design Skola növendéke volt két évig. Nálam figura rajzot és művészettörténetet tanult. Egy nagyon kellemes, tehetséges ismeretség volt.

- Még egy kérdés: kire marad életműve, valaki gondozásba veszi-e majd?

- Családomra hagyok mindent.

- Ön gasztronómiai tanácsadó egy névjegykártya szerint. Meglepetés, vagy nem?

- Harminc éve vagyok tagja a francia, egész világot átölelő, gasztronómiai egyesületnek. A Châine des Rotisseur 1248-ban alakult mint a nyársforgatók céhje. A francia forradalomban betiltották, és 1950-ben két neves francia gasztronómus újra életre keltette az egyesületet, most már mintegy a hivatásos szakácsok és amatőr kedvelők társulatát.

A szépművészet és a gasztronómia sokban hasonlatos. Nekem ez egy kedvenc hobbim, amit odáig fejlesztettem, hogy több nemzetközi nagy szakácsversenyen részt vettem a zsűriben, mint amatőr bíró.

Kérdezett: Csikós Tibor képzőművész

 
 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. október 24.
Kedves Híradó Olvasók! Örömmel jelentem – bár e mondat olvasásakor mindez nyilvánvalóvá válik –, hogy a Híradó végre újra megjelenik nyomtatásban is! Budapestről írom e sorokat, így az extrém forró, hosszú hőhullámoktól, trópusi éjszakáktól sújtott magyar nyár átvészelése után mondom,…
Tovább
Egy elfelejtett, igaz ember

Egy elfelejtett, igaz ember

Könyvespolc 2024. október 24.
Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti ellenállás elfelejtett hőse Különleges könyvbemutatóra került sor szeptember 19-én, Stockholmban, a Gamla Stanban működő Carlsson könyvkiadó (Carlsson Bokförlag) helyiségeiben. A bemutatót a kiadó szervezte, Hardi-Kovács Gellért: Soós Géza, az 1944. évi nemzeti…
Tovább

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME