Az idei, 2011-es Göteborgi Magyar Napok áprilisi lelkes hangulata, magyar szíveket büszkeséggel eltöltő sikerei után a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör (www.korosi.se) rövid szünetet tartott, hogy levegőt vehessen a májusi folytatásra készülve. Amint azt tapasztalhattuk, az itteni május nem jelent langymeleg tavaszt, ám a szokásos napi munkájuk mellett fáradozó rendezők munkakedvének a sok eső és a jéghideg szél sem árthatott. Nekik időközben el kellett végezniük a tavaszi évadzárón fellépő ”Ismerős Arcok” zenekar svédországi tartózkodása körüli tennivalókat is, meg még sok egyebet is, ami pénzről szól, s ez nem egy vidám téma...

 

 

A göteborgi Tudomány-fesztiválon (Vetenskapsfestivalen) résztvevő négy magyar tudós hölgy nagy sikerrel szerepelt svéd meghívóik rendezvényein, ahol előadásaikat természetesen angol nyelven tartották. Május 13-án azután magyarul is beszélhettek kultúregyletünk székházában, a hu.se.t 7 befejező eseményeinek első napján. Az elmúlt öt-hat év hasonló rendezvényein mindig büszkeségtől dagadtak a magyar keblek, amikor lelkes ”brávó” bekiáltásoktól és vastapsoktól visszhangoztak a Göteborgs Museet falai: az atomenergiáról, a naperőművek házi használatáról és sok egyéb „könnyed” témáról tartottak előadást honfitársaink, amelyek máig is beszédtémát jelentenek Göteborg magyarjai között.

 

Idén a két, gyakran együtt dolgozó szociológus és geográfus, Kovács Szilvia és Váradi Zsuzsanna már-már "hazajáró" előadóként repült Svédországba, hogy a Göteborgi Magyar Napok májusi, befejező rendezvényeinek első napján beszámoljanak a kreativitás és a nagyvárosok összefonódása terén végzett kutatásaik újabb eredményeiről: „Kreatív városok és tereik Európában” címmel. Szereplésükre legutóbb is, idén is éppen akkor került sor, amikor a Göteborgban már hagyományos Tudomány-fesztivál zajlott. Váradi Zsuzsanna immár másodszor szerepelt a Fesztiválon, Kovács Szilvia tavaly szervezőként, idén előadóként is fellépett kolléganőjével. Közös előadásuk igazán időszerű témával foglalkozott, amely iránt nagy volt a svédek érdeklődése is, de a Göteborgi Magyar Napok svédországi magyarjai is megtöltötték az egyesület székházának termét a magyar nyelvű beszámolót hallgatva.

 

Az előadók többek között hangsúlyozták: „Ha a nagyvárosi köztereket mint építészeti, közösségi funkciót betöltő helyeket vizsgáljuk a városi szövetben, azt mondhatjuk róluk, olyan területnek kell lenniük, amelyek nyitottak és elérhetőek mindenki számára, nemtől, kortól, társadalmi helyzettől vagy nemzetiségtől függetlenül. Élettereink a legutóbbi évszázad második felében gyökeresen átalakultak: Nyugat-Európában korábban, Magyarországon az elmúlt két évtizedben, amelynek következtében városaink soha nem látott terjeszkedésnek indultak. A belvárosok a társadalmi problémák pezsgő színhelyeivé, míg a külvárosok a homogenizált, sokszor a kreativitás elemeit nélkülöző egyének lakóhelyeivé váltak”.

 

 

Laki Ildikó előadásának címe: Fogyatékossággal élő emberek Kelet-Közép-Európában. Kutatásainak eredményeiről beszámolva a fő hangsúlyt a fogyatékos ügyek 21. századi bemutatására helyezte, különösen kiemelve a magyarországi körülményeket. Szóba került a társadalmi integráció, valamint az elfogadás és elutasítás különböző formái. Laki Ildikó a problémák mellett bemutatta a követendő, a jó gyakorlatot is. Rámutatott, hogy az elmúlt évtizedekben gyökeres változás következett be a fogyatékos emberek társadalmi elfogadásának ügyében, amely egyértelműen észrevehető az oktatás, a kultúra és a munkaerőpiac különböző területein.

 

Réti Anna - Fotó: Bánovits András

 

Dr. Uzzoli Annamária az egészségről, az egészségügyi hozzáférhetőségről és a budapesti életminőségről tartott előadást. Kutatásainak elsődleges tárgya volt vizsgálni a Budapesten és kerületeiben tapasztalható helyi különbözőségeket az egészségügyi ellátás és életminőség viszonylatában. A városi környezet a maga speciális feltételeivel befolyással van a népesség életminőségére és az egyén életkilátásaira. A tudós így folytatta: „A nagyvárosi környezet az állandó és gyorsan változó élethelyzetek folyamatos kihívásainak helyszíne. Az életfeltételek és az életkilátások változnak. Ez a fő oka annak, hogy a modern életfeltételekhez való alkalmazkodás társadalmilag meghatározott. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférhetőség feltételeinek tényleges biztosítása hozzájárul az egészségi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Mindezek miatt a humán erőforrás állapotának meghatározó szerepe van a társadalmi-gazdasági folyamatokban”. 

 

Az előadások utáni sikerre emlékezve biztos vagyok benne, hogy tudósaink ezután is gyakori meghívottjai lesznek majd a göteborgi Tudomány-fesztiválnak és a jövőbeni Göteborgi Magyar Napok rendezvényeinek. 

Amikor a 2011-es Magyar Napok, a hu.se.t 7 április 9-ei megnyitóján érdeklődők töltötték meg a Cosmopolitan Galéria termét, Budapestről a Duna-tv stábja is ezek között volt. A riporter, Kembe Sorel Arthur, Rolf Lindént, Göteborg város polgármesterét kérdezte:

 

- Polgármester úr, milyen formái vannak a kulturális együttműködésnek Göteborg és a magyar kisebbség között?

 

- Az idei Göteborgi Magyar Napok jól példázzák ezt az együttműködést. Nagyon sok érdekes és izgalmas program kerül megrendezésre. Mindig nagyon fontos hasonló eseményeket szervezni; mindegy, mekkora lélekszámú az a kisebbség, amelyik ezeket szervezi. Svédország nyitott, kreatív ország, és mindig üdvözli az ilyen kezdeményezéseket – válaszolta a polgármester.

 

Cecilia Magnusson, a Moderat párt tagja, a göteborgi kultúrképviselet nevében nyitotta meg a hu.se.t 7. áprilisi eseménysorozatát. A Duna-tv riporterének válaszolva elmondta, hogy Svédországnak nagyon is fontos a kisebbségi kulturális események támogatása. Az ilyen események tökéletes példái annak, hogyan lehet megtartani a kapcsolatot az anyaországgal. Ez a svédeknek is nagyszerű lehetőség arra, hogy megismerjék a magyar kultúrát és a magyar mentalitást. Talán így a legegyszerűbb beilleszkedni a svéd társadalomba, s ettől talán a svédek is nyitottabbá válnak.

 

A 2011.április 14-i „Kikötő” c. műsorában a Duna-tv nem is foglalkozott mással, mint a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör tavaszi rendezvényeivel, vagyis a hetedik alkalommal megrendezett, ma már a városban megkülönböztetett figyelemmel kísért eseménynek számító Göteborgi Magyar Napokkal.

 

Szakadó esőben szaladtunk kocsinktól a düsseldorfi „Táncvásár”-on felfedezett Réti Anna és a Budapesten felkutatott Fehér Ferenc nagysikerű előadására. A göteteborgi „Harmadik Emelet” művészeteket támogató képzőművészeti kiállító termeiben és pár lépcsőfokkal följebb, a 24 négyzetméteres színpadon Lars Persson várta az érdeklődőket. A szünetben megkérdeztem tőle:

 

- Hogyan jutott eszedbe, hogy éppen a Göteborgi Magyar Napok májusi eseményeire időzítsd a két magyar művész fellépését?

 

- Amikor megismertem a „Korosi” elnökét (éppen így mondta), Csata Attilát, azonnal láttam, hogy most és a jövőben is folytathatunk majd kulturális együttműködést. Düsseldorfban figyeltünk fel Réti Annára; megcsodáltuk, azután gyorsan elutaztunk Budapestre, hogy egy majdani estet - Annával az első 25 percben -, teljessé tehessünk egy ott felkutatott közreműködő, Fehér Ferenc fellépésével. Beszélgetésünk első öt perce után megtudtam, hogy Lars Persson és az említett „Harmadik Emelet” (3:e Våningen) már többször működött együtt az évekkel ezelőtt Stockholmban elhunyt Rózman Ákos zeneszerzővel és orgonaművésszel, akivel különben én, e cikk írója 6–10 éves koromban párhuzamos osztályba jártam.

Tudtuk egymásról, hogy mindketten zongoraórákra járunk, és jól akarunk zongorázni. Ki gondolta volna, hogy majd mindketten Svédországba költözünk, és megpróbálunk dallamokból, ritmusból és harmóniákból, egyszóval zenéből élni? Mindkettőnknek sikerült, de itt egyszer sem találkoztunk. Haláláról gyermekkorom csodavilágának, a budapesti Wekerle-telepnek a honlapjáról szereztem tudomást, ahol egyébként rendszeres látogató vagyok. Lars Persson nem hitt a fülének: „Rózman Ákos? Szörnyen kicsi a világ!” Azután még hozzátette: -„Nagyon szeretnénk szélesebb együttműködést a göteborgi magyarokkal, a „Korosi, du vet”...

 

Pelle Zoltán bújt meg a sötétben kicsit jobbra fönt, ahol mi, nézők ültünk és figyeltük, ki és hol jelenik meg azon a fekete-sötét 24 négyzetméteren, amelyet Lars Persson is ilyen néven emlegetett. Zoltán a hangot-zenét és a világítást kezelte. Utóbbi talán még a hangnál is fontosabb volt. Balázs Barna zenéjének első hangjaira kezdett oszlani a sötétség...

Réti Anna lenyűgözte a közönséget. Mi ez? Mozgásművészet, pantomím, vagy....na, neeeem, balett az nem... Hollandiában végezte a balettiskolát, de... Azután, mint említettem, jött Düsseldorf, ahol sikereit elismerve azt mondták: „Anna Retit, igen, őt ajánljuk...”. Mozgásszínháznak, közelebbről kortárs táncnak mondhatnánk, amit Annától láttunk. A koreográfiát is ő készítette Lackfi János gondolatára: „Bennem vív meg a kicsi a naggyal, Egyszerre győz, veszt mindegyik”.

 

A szünet után következett a Budapesten kiválasztott Fehér Ferenc, aki ugyan nem végzett balettiskolát, de produkciója végén, amikor megköszönte a tapsot, a közönség nem mozdult el a helyéről. Amikor később feltettem neki a kérdést, „hogyan...”, Fehér Ferenc közbevágott: -„Csalódást kell okozzak. Nem mondom meg, miről szól, amit láttál. Mindenki döntse el, mit jelent neki az én produkcióm. Segített nekem a rendező, Juhász Anikó, a koreográfia azonban az enyém.”

 

Ezzel a hu.se.t 7 végéhez ért, s már az „Ismerős Arcok” zenekartól is elköszöntünk. Vége a nyárnak és egy hosszú tél vár ránk. A 2012-es Göteborgi Magyar Napok szervezése már régen folyamatban van.

A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör vezetősége köszöni az idei lelkes csúcs-csapat munkáját, ugyanis Bánovits András, Csata Attila, Csikós Tibor, Dávid Hajnal, Kók György, László Béla, Maróti László, Sternbeck Ildikó és Török Éva Cecília munkája, valamint a többi lelkes támogatónk segítsége nélkül nem lehetett volna olyan sikeres az idei rendezvénysorozatunk – véli Csata Attila, a hu.se.t 7 programfelelőse.

 

Magyarok otthon! Magyarok itthon! Egy újabb tavasz vár ránk, újabb feladatokkal.