Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről, fiatalok mozgósításáról.
Berecki Emőke: 2020 januárjában fiatalokért felelős helyettes államtitkárnak neveztek ki a Család- és Ifjúságpolitikáért Felelős Államtitkárság keretében, az Emberi Erőforrások Minisztériuma égisze alatt. Voltak, akik kétségbe vonták a kinevezésed annak ellenére, hogy számtalan helyzetben bizonyítottad felkészültséged. Mesélnél kérlek a közösségi szerepvállalásaidról, munkáddal kapcsolatos tapasztalataidról?
Rácz Zsófia: Nap mint nap egyetlen cél vezérel engem és a csapatomat: a magyar fiatalok helyzetének javítása. Küldetésem, hogy mindent megtegyek azért, hogy határon innen és túl, a magyarországi és a külföldön élő magyar kortársaim kiemelkedési lehetőségein javíthassunk. E cél elérésére ad nagyobb mozgásteret számunkra is az az intézményi átalakítás, amelynek nyomán az Emberi Erőforrások Minisztériumából kiválva létrejött a Családokért Felelős Miniszter apparátusa. Ez a jelzésértékű döntés azt üzeni, hogy a fiatalság ügyét a lehető legmagasabb szinten kezeli a kormányzat és adottak az ehhez szükséges közigazgatási eszközök is.
Természetesen, ahogy minden nagy kormányzati átalakulásnál, úgy a fiatalságügy terén történő átalakulások kapcsán is voltak, akik örültek a változásoknak és voltak, akik nem. Így volt ez a kinevezésem bejelentése után is. Sokan kívántak nekem erőt és sikert ehhez az új feladathoz, de nem kevesen voltak, akik nem értettek egyet a döntéssel és többször megtapasztaltam az alaptalan kritikát az elmúlt szűk két évben. Mindezekkel együtt és mindezek ellenére rengeteg meghívást kaptam és kapok fiataloktól, ifjúságügyi szervezetektől, így 2020 januárja óta számos helyen jártam az országban és a határokon túl (többek között Kalocsán, Székesfehérvárott, Veszprémben, Tatán, Debrecenben vagy éppen Erdélyben), részt vehettem a legkülönfélébb eseményeken, beszélgethettem helyi fiatalokkal és szervezetekkel, megismerve munkájukat, terveiket és céljaikat is. Szerencsémre a munkatársaim sokrétű tapasztalatára bizalommal támaszkodhatok. Emellett hitelességi kérdés is, hogy az ifjúságügyet olyan ember, olyan fiatal képviselje, aki átérzi a fiatalok kihívásait.
BE: Mi a fiatalokért felelős helyettes államtitkár feladata? Miért fontos egyáltalán, hogy a fiatalokat érintő ügyek, intézkedések külön hangot kapjanak?
RZS: Én úgy gondolom, hogy fiatalokért felelős helyettes államtitkárként két fő feladatom van. Egyrészt a fiatalok érdekeit képviselem a kormányzaton belül, az ő értékeiket, igényeiket és véleményüket képviselem és közvetítem a döntéshozók felé. Másrészt, a kormányzat által biztosított támogatásokat ismertetem a fiatalok között a lehető legszélesebb körben, hogy például kibontakoztathassák a tehetségüket, lássák, hogy vannak lehetőségeik, amelyekkel csak élniük kell.
Véleményem szerint fontos, hogy a fiatalokat érintő ügyekbe bevonjanak minket, mert a „semmit rólunk nélkülünk” elv része a lázadó magyar történelmi fejlődéstörténetünknek: tartós, fenntartható fejlődést mindig csak a fiatal generáció bevonásával tudtunk elérni. Másfelől egy fiatal tudja a lehető legjobban átérezni a fiatalok igényeit, gondolatait és azt a leghitelesebben becsatornázni a döntéshozók felé.
Jó példa erre a Stipendium Peregrinum ösztöndíj körül végzett munka, amelynek révén a tehetséges, ám szerény anyagi háttérrel rendelkező magyar fiatalok eljuthatnak a világ vezető egyetemeire, így például a Svéd Királyság felsőoktatási intézményeibe: a Lundi Egyetemre, a KTH-ra, az Uppsalai Egyetemre, a Göteborgi Egyetemre, a Linköpingre, Umeåba, vagy a Chalmers Műszaki Egyetemre. A Stipendium Peregrinum célja tehát, hogy a magyar fiatalok a legjobb külföldi egyetemeken gyarapíthassák tudásukat, majd visszatérve, Magyarországon kamatoztassák azt. Az ösztöndíj lehetőséggel idén szeptemberben 47 tehetséges fiatal kezdhette meg tanulmányait az általa választott felsőoktatási intézményben. 2021-ben összesen mintegy félmillárd forint értékű támogatás részeként az állam nemcsak a tandíjat, hanem a fiatalok minden egyéb költségét is állja. Ezenfelül a Mathias Corvinus Collegium szakmai mentorprogramot is biztosít az ösztöndíjasoknak. Az ösztöndíjra a 17–23 éves, kiemelkedően tehetséges hazai és határon túli magyar fiatalok jelentkezhetnek, így például a svédországi magyar fiatalok is pályázhatnak.
BE: Milyen szerepet tölt be a család a fiatalok életében?
RZS: Nem véletlen, hogy Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszterhez tartozik a fiatalügy a kormányon belül. A család egy fiatal életében szövetség a múlt, a jelen és a jövő nemzedékei között. A múltbéli, családi példák mintaként szolgálnak számunkra. A jelenben ugyanakkor egy család teret biztosít a közügyeink megvitatására: a Magyar Fiatalok 2020 nagymintás kutatásunk szerint a 15 és 29 év közötti magyar fiataloknak csupán 25 százaléka vallja azt, hogy soha nem beszél közéleti kérdésekről, így a családi élet nekünk, fiataloknak egyben a közélettel való foglalatoskodás bölcsője is. Emellett a család a jövő záloga, ugyanis a családon belüli bizalom mértéke szinte össze sem hasonlítható a többi csoport, közösség és szervezet esetében tapasztalttal: a magyar fiataloknak ugyanis a kutatás szerint 69 százaléka gondolja azt, hogy teljes mértékben megbízhat a családjában.
Ezért is, amikor fiatalokkal foglalkozunk, valójában családokkal foglalkozunk, és amikor azt mondjuk, hogy „Családbarát Magyarország”-ot építünk, akkor egy olyan országban gondolkodunk, ahol fiatalként jó élni, és jó hazatérni külföldről családot alapítani.
BE: A vallás, a hit, a keresztény konzervatív érzés kap-e szerepet egy 21. századi tizen-huszonéves életében?
RZS: Véleményem szerint a mai fiataloknak éppolyan fontos a vallás, mint az idősebb korosztályoknak. Többségük vallásos: a 15 és 29 év közötti magyar fiataloknak közel fele – 49 százalék – nyilatkozott úgy, hogy a maga módján vallásosnak tartja magát, és ezen felül 5 százalék mondta azt, hogy vallásosként, az egyház tanítását követi. Ugyanakkor csupán 8 százalékuk jár saját bevallása szerint heti rendszerességgel valamilyen egyházi szertartásra. Ez
azzal magyarázható, hogy átalakultak a szokásaink. A koronavírus járvány alatt például sok fiatal ugyan nem tudott elmenni szentmisére vagy istentiszteletre, de mégis, élőben a világhálón bekapcsolódtak a szertartásokba, ezzel megmutatva, hogy igenis része a vallás, a hit a mindennapi életünknek, és ezt érdemes megélni, még akkor is, ha épp nehéz helyzetben vagyunk.
BE: Milyen mértékben érvényesül a társadalmi szerepvállalás? Fontos-e a fiatalok számára kiállni olyan elvek mellett, mint például a környezettudatos életmód? Egyáltalán mit jelent mindez a ti olvasatotokban?
RZS: Úgy gondolom, nekünk, fiataloknak kell a legkevésbé megmagyarázni, hogy mit jelent és miért olyan fontos a környezetünk védelme. Mi nem azon gondolkodunk, hogy kell-e cselekednünk, hanem azon, hogy miként tudunk a legtöbbet tenni. Korosztályunk elkötelezett a társadalmi szerepvállalás területén; jó példa erre a környezettudatos életmód és az önkéntesség útján történő felelősségvállalás, valamint e kettő kapcsolata. Az önkéntes tevékenységi területek közül az egyik legnépszerűbb a környezetvédelem kérdésköre, a 15–29 éves fiatal önkéntesek körében ugyanis a legtöbben (25%) környezetvédelemmel foglalatoskodnak. Ezen felül a 2018-as Európai Ifjúsági Eurobarométer adatai szerint, a 15 és 30 év közötti magyar fiatalok többsége (54%) szerint az EU prioritásai között kell szerepelnie a környezet védelmének és az éghajlatváltozás elleni erőfeszítéseknek. A mi olvasatunkban ez azt jelzi, hogy a magyar fiatalok szerint a környezettudatosság mellett nem elég szóban kiállni, a saját közösségünkön belül, önkéntességi úton tenni is kell érte.
BE: Sok svédországi magyar egyesületnek fejtörést okoz a fiatalok megtartása. Neked mik a tapasztalataid? Mi az, ami érdekli őket, ami kapcsán be lehet vonni a közösségszervezésbe? Más hatás érhető-e el, ha közülük néhányan aktív szerepet vállalnak?
RZS: Nekem az a tapasztalatom, hogy ha felelősséggel járó, komoly szerepre fiatalokat kérünk fel, akkor sokan felnőnek a feladathoz, ahogy a régi latin mondás tartja: „Teher alatt nő a pálma”. Ezért is azt tanácsolnám, hogy a svédországi magyar egyesületek hozzanak létre például ifjúsági tagozatokat, emeljenek be az elnökségükbe fiatalokat és ruházzák fel őket azokkal a jogkörökkel, amelyek révén segíthetnek kortársaik megszólításában, mozgósításában és megtartásában.
Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz, hatással lehessünk a döntésekre, bevonjanak minket a döntéshozatalba, s mozgatórugói legyünk például az érdekképviseleti szervezeteknek. Ha egy szervezet működéséről az információ a fiatalok széles köréhez eljut, akkor az adott szervezet egyben láthatóvá válik számukra és annak tevékenysége is követhetőbb, s így könnyebb abba aktívan bevonódni és szerepet vállalni is. Ezek a szervezetek akár országos szinten is érdekképviseleti platformot tudnak teremteni és ezáltal módjukban áll az egyes döntéshozatali folyamatokba – a fiatalokat érintő kormányzati kérdések esetén is – beleszólni.
Személyes példaként emelném ki a 25 év alatti fiatalok
személyi jövedelemadó-mentességéről szóló javaslat előterjesztését megelőző egyeztetést, ahol az érintettek képviseletében a középiskolai tanulókat, egyetemistákat, fiatal munkavállalókat és vállalkozásokat képviselő szervezetek egyaránt jelen voltak. Az egyeztetésen elmondhatták észrevételeiket és megoszthatták javaslataikat, amelyeket az előterjesztés kidolgozása során szem előtt tartottunk.
BE: Van-e esetleg, amiről nem kérdeztelek, de szívesen megemlítenéd?
RZS: Már említettük a 25 év alatti fiatalok személyi jövedelem-adó mentességével kapcsolatos javaslatot, amely 2022. január 1-jétől lép hatályba. A jövedelemadó mentességgel egyrészt a munka világába való belépést ösztönözzük, másrészt segítjük a saját lábra állást, önállósodást, a fiatalok életminőségének javítását is. Végül bízunk abban, hogy ez a lépés támogatást ad a fiatalok otthonteremtéséhez, családalapításához, így segítség a gyermekvállalás felé vezető útjukon. A döntéssel potenciálisan és hosszú távon egymillió 15–25 év közötti fiatalnak tudunk segíteni, nettó fizetésük a bruttó nemzetgazdasági átlagbér szintjéig – ami most megközelítőleg 400 ezer forint –adómentes marad. Ennek köszönhetően nettó fizetésük közel negyedével (22,6%-kal) emelkedik (ez átlagosan havonta 41.600 Ft, évente mintegy 500 ezer Ft többletjövedelmet jelent majd egy fiatalnak). Most másfélszer akkora a fiatalok foglalkoztatottsága, mint 10 éve, egyre több fiatal dolgozik tehát, akár még a tanulmányai mellett is.
A társadalmi szerepvállalásról szóló kérdésnél kiemeltem az önkéntesség fontosságát és szerepét a fiatalok életében. 2001 volt az Önkéntesek Nemzetközi Éve, 2011 pedig az Önkéntesség Európai Éve. 2021-et az Önkéntesség Magyarországi Évének nyilvánítottuk, hogy három szektor (a civil, a kormányzati és a vállalati) együttműködésével hívjuk fel még inkább a figyelmet az önkéntesség jelentőségére. Az év során mindenki számára biztosított volt a lehetőség az aktív szerepvállalásra, legyen szó akár egyetlen óra alatt elvégezhető önkéntes tevékenységről, vagy akár szervezetek szintjén megfogalmazott, önkéntesek bevonását igénylő akciókról.
Az Önkéntesség Magyarországi Éve (2021) 11 elkötelezett szervezet összefogása eredményeként jött létre. Az elmúlt másfél év embert próbáló körülményei megmutatták és megerősítették, hogy társadalmunkban elengedhetetlen szerepe van az önkéntességnek. Ez az időszak még inkább rávilágított arra is, hogy az önkéntes munka mennyire fontos nekünk, fiataloknak is.
