Március 2-án a Stockholmi Magyar Házban tartotta a SMOSZ tavaszi közgyűlését. Az elnöki beszéd és az egyesületi beszámolók előremutató, derűlátó kicsengése bizakodásra buzdíthatta a jelenlevőket: a befektetett munka meghozza eredményét. A pénztári és titkári beszámolók után a közgyűlés Tompa Orsolyát és Vígh Annát választotta meg a megüresedett SMOSZ vezetőségi póttagi helyekre. A jelenlevőket dr. Szentiványi Gábor nagykövet köszöntötte, valamint dr. Biróné Gulyás Katalin konzul is megtisztelte jelenlétével. Az alábbiakban az elnöki beszámoló részleteit olvashatják.

 

Ismét eltelt egy év, eljött az ideje, hogy munkánkról számot adjunk. Eseménydús évet hagytunk magunk mögött. A tavalyi közgyűlésünk tisztújító közgyűlés volt, tagságunk új vezetőséget választott, és néhány olyan fontos döntést hozott, amely meghatározó befolyással lesz közösségünk jövőjére. Szükség volt ezekre a határozatokra, hisz egyértelmű volt, hogy az utóbbi években visszaesés volt szinte minden területen. Ahhoz, hogy ezeket a negatív tendenciákat megállítsuk és visszájára fordítsuk, szükséges volt ezeket megfogalmazni, majd megtalálni a kivezető úthoz szükséges intézkedéseket. 

 

Egyértelmű volt a pénzügyi nehézségek és tagság visszaesésének ténye. Szintén tény, hogy változott a tagság összetétele és érdeklődése. Az Országos Szövetség gerincét adó 1956-os generáció biológiai okokból kifolyólag már nem tud olyan aktív szerepet vállalni, mint az elmúlt évtizedekben, és a helyükre lépő utódoknak, amegváltozott körülmények miatt, már más a hozzáállásuk és igényük a magyar közösségi életben.

 

Az anyagiak egy másik nagyon fontos kérdés. Csupán emlékeztetőül: az 1990-es évekhez viszonyítva, a mai támogatás az akkori összegnek a fele, és ha még az inflációval is számolunk, akkor kb. az egyharmada. Sokszor és sokat beszéltünk már korábban is ezekről a kérdésekről. Az okokat és a megoldást illetően különböző vélemények láttak napvilágot. Ezeknek a véleményeknek az összegezése történt meg a tavalyi közgyűlésünkön, ahol négy pontban fogalmaztuk meg az előttünk álló feladatokat. Ezek a következőek:

- taglétszám és tagság konszolidálása,

- a pénzügyi helyzetünk stabilizálása,

- az ifjúsági központ létrehozása,

- központi rendezvények.

 

Négy summás mondat, de a bennük rejlő tartalom meghatározza közösségünk jövőjét. Ezért, engedelmetekkel, eltérően az eddigi gyakorlattól, ma ezen négy pont szerint számolok be az elmúlt év tevékenységéről.

A taglétszám és tagság konszolidálása

 

Sajnálatos módon az elmúlt években folyamatosan csökkent a taglétszámunk. A bőven ötezer feletti szám minden évben apadt, és 2011 végére 4400 alá csökkent. Ez egy olyan szint, amely komolyan veszélyezteti a támogatásunk mértékét és ezáltal a normális működésünket. Ennek több oka van. Egyrészt a megváltozott követelmények, hogy a hét éven aluli gyerekeket nem lehet tagként nyilvántartani. Csupán ez a követelmény néhány száz tag kiesését jelenti. Nem igazán értjük ennek a követelménynek a lényegét, hisz a gyerekkel való foglalkozás szövetségünk egyik leglényegesebb és legsikeresebb feladata. Természetesen más okok is vannak. A mai internetes világban a közösségi életre már nincs oly mértékű igény, mint korábban. És ez nem csak ránk vonatkozólag igaz, hanem a tágabb környezetünkre is. A mi esetünkben ez úgy nyilvánul meg, hogy megcsappant a hagyományos klubesték iránti érdeklődés. Viszont nagy igény van a minőségi, nagy rendezvényekre és előadásokra, valamint a különböző gyerek és ifjúsági programokra. Ha megakarjuk tartani, vagy növelni a tagságlétszámot, akkor ezt az igényt nagyon komolyan kell vegyük. Egyszerű a képlet: ha egy egyesület a tagság igényeit figyelembe véve állítja össze a programját, akkor van és lesz tagsága, ellenkező esetben a sorvadás megállíthatatlan. Összegezve: a jövőben a mennyiségi programok/rendezvények helyett a minőségiekre kell koncentrálnunk.

 

Egy másik oka a csökkenésnek a helyi vezetőségek szerepe. Több olyan egyesületünk van, ahol az egyesület sikeres működése egy, legfeljebb néhány személy áldásos munkájának volt az eredménye. Előfordulhat, hogy ha ezek a személyek ilyen-olyan okokból kifolyólag nem vállalják tovább tisztségüket, veszélybe kerülhet az egyesület léte, mert egyszerűen nehéz olyan személyeket találni, akik vállalják a közösségi munka vezetésével járó feladatokat. Ezért, nem először kérem, hogy minden egyesületünk igyekezzen jó időben felkészülni az esetleges váltásokra. Ez nem csak az egyesületek tagságának kell legyen a feladata, hanem a jelenlegi vezetőknek is. Mindenkinek meg kell érteni, munkája igazi gyümölcse az, ha olyan alapokat sikerül leraknia, hogy az egyesületi élet nélküle is gördülékenyen menjen tovább.

 

Ezeket a tényeket figyelembe véve igyekezett a Vezetőség orvosolni ezt a kérdést. Úgy véltük elsősorban a mi munkánk hatásfokán és jellegén kell változtatni. Rögtön a közgyűlést követő napon minden vezetőségi tag megkapta összekötői feladatát, majd az áprilisi vezetőségi gyűlésen meghatároztuk feladataikat, rutinjaikat és az egyesületekkel való kapcsolattartás mikéntjét. Köszönhetően az egyesületi vezetőink megértő és aktív hozzáállásának, ennek az összefogásnak meglett az eredménye: 2012-ben nem csak megállítani sikerült a taglétszám csökkenését, hanem elsősorban a helyi mozgósítás eredményeként kb. 10 %-kal emelni azt. Örömteli az, hogy tavaly is volt egy új tagegyesületi felvételi kérelem, és vezetőségünk segítségével sikerült életben tartani egy olyan nagy egyesületünket, amely a vezetőváltás miatt a megszűnés szélére sodródott.

 

A pénzügyi helyzetünk stabilizálása

 

Néhány évvel ezelőtt, amikor az állami támogatásunk látványosan csökkent, közgyűlésünk olyan határozatot hozott, hogy a kieső anyagi részt, ami elengedhetetlenül szükséges a működésünkhöz, pályázatok révén pótoljuk. Ez nagyon komoly feladat elé állította a vezetőséget, mert ha a központi programoknak nyújtott támogatást is beleszámoljuk, a hiányzó összeg a költségvetésünk majdnem 40%-ka. Ez nagyon komoly összeg és enélkül gyakorlatilag működésünk csak vegetálna. Megelégedéssel jelentem, hogy 2012-ben is sikeresen pályáztunk, az elnyert támogatások mértéke megfelelt a költségvetési előirányzatoknak. Elsősorban magyarországi pályázatokon voltunk sikeresek, de svédországi pályázatunk is folyamatban van. Ha a jelenlegi szintet tartani akarjuk, vagy tovább akarunk lépni, a svédországi pályázatokat az eddiginél nagyobb hatásfokkal kell megkeresnünk és kihasználnunk. És ez nem csak a központi költségvetésre igaz, hanem az egyesületeinkére is. Ugyanakkor látni kell azt, hogy hosszú távon sem az állami, sem a pályázati támogatás nem lesz elegendő. Ezért vezetőségünk olyan megoldáson gondolkozik, amely részben vagy egészében önellátó helyzetet teremtene. Ennek a munkának még nagyon az elején vagyunk. Valószínű, egy hosszú folyamat lesz, mely új gondolkodásmódot és rutint követel majd.

 

A Svédországi Magyar Ifjúsági Központ

 

Nehéz és talán nem is szerencsés rangsorolni különböző feladatokat vagy programokat, mert a maga helyén mindegyik nagyon fontos. Mégis azt kell mondjam, hogy a SIK létrehozása egy kiemelkedő feladat. Az, mert a jövőnk záloga, és anyagilag is olyan vállalás, amelynek minden lépését ezerszer át kell gondolni, ahhoz, hogy a legjobb megoldásokat találjuk meg. 

 

A SIK létrehozásának szükségességéről két közgyűlésen hoztunk határozatot. A tavaly tavasszal vezetőségünk részletesen körbe járta a különböző lehetőségeket, mind az anyagi kérdéseket és lehetőségeket, mind a későbbi működtetésnek a lehetőségeit. A szeptemberi közgyűlésen részletesen ismertettük elsősorban azt az anyagi konstrukciót, amely lehetővé teszi a SIK megvásárlását. Ezek után a szeptemberi közgyűlés felhatalmazta a vezetőséget, hogy három milliós felső árral, keressen olyan ingatlant, amely megfelel az elvárásainknak. Mivel az elmúlt két év keresése azt igazolta, hogy az eredetileg meghatározott földrajzi háromszögen belül ilyet nem valószínű, hogy találunk, kértük az egyesületeket, adjanak felhatalmazást arra, hogy ezen a háromszögön kívül, de még ésszerű távolságon belül is kereshessünk nekünk megfelelő ingatlant. A felhatalmazás birtokában folyt a keresés, és találtuk meg a hällebergai menedékházat. Nagyon a sokan örültek és örülnek annak, hogy mindezt sikerült tető alá hozni. 

 

A január végi vezetőségi ülésünkön megbeszéltük a felújítási és bővítési munkák kérdését. Amint a jegyzőkönyvből megtudhattátok, egy lépcsőzetes felújítási és bővítési tervet állítottunk össze az anyagiak függvényében. Ezeket a munkákat szeretnénk minél hamarabb elvégezni, de csak úgy, hogy ez ne rójon külön anyagi terhet Szövetségünkre. 

 

Döntöttünk a működtetési formáról is. Eszerint a házat egy gondnok fogja vezetni, három segédgondnok segítségével és télen egy környékbeli házmesterrel. Szintén döntöttünk a házszabályról és minden olyan kérdésről, ami a SIK használatát érinti. Elsősorban ifjúsági központnak vettük, de nagyon reméljük, hogy az egyesületeink és a tagjaink is előszeretettel fogják használni. A házat mától lehet használni, minden foglalási igénnyel forduljatok a gondnokhoz. Hivatalos avatóünnepséget a szeptember 14-i közgyűlésünk délutánján tartjuk. A vezetőség eleinte úgy számolt, hogy a SIK létrehozása körülbelül két évbe fog kerülni. Szerencsénk volt, így sikerült már az első évben megvalósítani. Hiszem, hisszük, hogy jó vásárt csináltunk, hogy ez lendületet fog adni közösségi életünknek, és közösen összefogva tovább tudjuk bővíteni, szépíteni, olyanra, amelyre minden svédországi magyar büszke lesz. A vezetőség nevében köszönöm a támogatásotokat és a biztatásotokat. 

 

Központi rendezvények

 

A tagsági pontnál említettem, hogy igény van nagy és minőségi rendezvényekre. Ezért fontos, hogy olyan, az egész országra kiterjedő rendezvényeket csináljunk, amelyek kielégítik ezt az igényt. 

 

Első lépcsőben egy központi bálban és egy koncertben gondolkodunk, amit aztán lehetőségeink szerint követnének más rendezvények is. A tavalyi év sűrű eseményei miatt ezek a tervek egy kicsit a háttérbe szorultak, de ez nem azt jelenti, hogy lemondtunk róluk, hanem azt, hogy csak úgy szeretnénk bármit is megcsinálni, hogy az a lehető legjobb módon legyen megszervezve. Nagyon reméljük, rövidesen itt is konkrét eseményekről tudunk majd beszámolni.

 

Magyar házak

 

Büszkeségeinkről, a Stockholmi Magyar Házról és a kristianstadi Dél-svédországi Magyar Otthonról szólva örömmel jelenthetem, hogy hála a gondos működtetőknek és karbantartóknak rendben vannak, szépülnek és csinosodnak.

 

Sajnos a stockholmi Magyar Ház a 2011-es évet mínusszal zárta. Ez elfogadhatatlan, ezért szigorúbb költségvetési fegyelemre kértük a Gondnokság vezetőségét. Örömmel jelentem, ennek a kérésnek meglett a foganatja, és sikerült kordában tartani a kiadások-bevételek közti egyensúlyt, mindezt úgy, hogy közben egy sor javítási és felújítási munka is el lett végezve. A Magyar Ház részére elkülönített felújítási alap megvan, azt felhasználni csak akkor fogjuk, ha a ház állaga egy nagyobb javítást tesz szükségessé. 

 

A Dél-svédországi Magyar Otthon az idén remélhetőleg megkapja az önkormányzattól a működtetési támogatást, arról, hogy hogyan lesz a jövőben, valamikor az ősszel fognak tájékoztatni bennünket.

 

Híradó és honlap

 

A tavalyi év elejétől Balogh Erzsébet főszerkesztő vezetésével új csapat végzi a Híradó szerkesztését. Munkájukat dicséri, hogy a szerkesztőbizottsági váltás szinte észrevétlen maradt. A lap ugyanolyan magas színvonalon jelenik meg, mint korábban. A bizottság és elődeik kitűnő munkáját igazolja az a tény is, hogy az olvasótábor régi óhajára magalakult a Híradó Baráti Köre, ahol néhány hónap alatt több mint 80 személy lett tag.

 

A honlapunkat gyakorlatilag Bitay Zsolt egymaga szerkesztette. Az új honlap 

(www.smosz.org) a tavaly elkészült, remélem mindenki tetszését elnyerte.

 

Itt szeretném bejelenteni, hogy mától a Hälleberga Ifjúsági Központnak is önálló honlapja van, egyelőre a régit vettük át, felújítása folyamatba van, terveink szerint a tavasszal elkészül.

 

Kapcsolataink

 

A Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel az együttműködésünk jónak és korrektnek mondható. Tagságunk nagyjából azonos, céljaink közösek, és sajnos gondjaink is hasonlóak. Voltak, akik a SIK kialakításának tervét úgy fogadták, hogy ez a két szervezet közti ellentét eredménye. Szeretném megragadni az alkalmat és mindezt megcáfolni. A SIK kialakítását az tette szükségessé, hogy néhány évvel ezelőtt a Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösség úgy döntött, egyébként nagyon ésszerűen, hogy a tångagärdei gyülekezeti otthonban alakít ki lelkészi lakást, és idővel a gyülekezeti otthon többi részét 30-40 fő számára kényelmes központtá alakítja. Megértéssel fogadtuk ezt a döntést, de a mi központi rendezvényeinknek ez már szűkösnek bizonyult, ezért vált szükségessé egy ifjúsági központ terve. Szeretném megköszönni, hogy hosszú éveken keresztül használhattuk a tångagärdei gyülekezeti otthont, biztos vagyok benne, hogy a jövőben is élni fogunk a bérlési lehetőséggel, és igény esetén a mi ingatlanjaink is a rendelkezésükre állnak. 

 

Magyarország Nagykövetségével a rendszerváltást követően kapcsolatunk állandó és korrekt. A hivatalos kapcsolattartáson túl kapcsolatunk baráti, és ez nagyon nagyban hozzájárul a sikeres együttműködéshez. Köszönet mindezért Szentiványi Gábor nagykövet úrnak és munkatársainak. Úgy vélem, hogy az előttünk álló év még szorosabb együttműködést tesz majd szükségessé, hisz nem nehéz kitalálni milyen évnek nézzünk elébe a magyarországi választások előtt.

 

Az európai országos magyar szervezetek érdekképviseleti szervezetével, a NYEOMSZSZ-szal és tagszervezeteivel nem is kapcsolatról kell beszélnünk, hiszen ott aktív tagok vagyunk.  Ugyanakkor 2011 novemberében megalakult Diaszpóra Tanács, amelyet nevezhetünk a nyugati magyarság MÁÉRT-jának. Az ott megszületett határozatok minden bizonnyal elősegítik a nyugati magyarság és a magyarországi döntéshozók közötti együttműködést, amely reményeink szerint szolgálni fogja megmaradásunkat és a nyugati magyarság integrálását a nemzet vérkeringésében.

 

Működésünket illetően a legfontosabb svédországi kapcsoltunk az Ungdoms­styrelsen. Úgy vélem, hogy kapcsolatunk az US-szel mindkét fél számára a várakozásoknak megfelelően alakult. A jövőnkre nézve nagyon fontos, hogy kapcsolatunk továbbra is korrekt legyen, és hogy aktívan részt vegyünk az US rendezvényein. Amint tudjátok az US-t felügyelő minisztérium élén változás történt, lemondott az eddigi miniszter. Mivel utódja az egyik eddigi közeli munkatársa lett, remélhetőleg a személycsere nem jár majd gyökeres változásokkal, legalábbis a következő választásokig.

 

A korábbi évekhez képest két új kapcsolatról illetve együttműködésről kell beszámoljak. Mindkettő a Wallenberg évfordulóhoz kapcsolódik. A Magyar Külügyminisztérium felkérte szövetségünket, hogy vegyen részt a Wallenberg évfordulót szervező és rendező munkacsoportban. Természetes, hogy igent mondtunk erre a felkérésre, és a tavalyi év folyamán aktív részesei voltunk ennek a munkának. Új dolog volt, hogy a Svéd Külügyminisztérium is hasonló együttműködést ajánlott. Ennek része volt Wallenberg születésének 100. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségen való aktív részvételünk, valamint az a pályázati anyagi segítség, amelyet a Wallenberg centenárium népszerűsítésére kaptunk. Nem rajtunk és egyesületeinken múlott, hogy ennek az akciónak svéd részről olyan lett a fogadtatása, mint amilyen. Az egyesületeink és szövetségünk vezetősége megtett minden lehetőt, meglepő, hogy svéd részről ennek fogadtatása messze elmaradt az elvártaktól. Ennek ellenére, vagy talán pont ezért, örvendetes, hogy a svéd külügyminisztérium egy fél évvel meghosszabbította a pályázati keretek felhasználását. Kérem, hogy éljünk ezzel a lehetőséggel, és próbáljuk meg sikerre vinni ezt a lehetőséget. 

 

A vezetőség

 

Minden elnöki beszámolóm végén a vezetőségről és a vezetőség tagjainak munkájáról szoktam számot adni. A szokásos újévi köszöntőmben azt írtam a vezetőségi társaimnak, hogy még soha, amióta én része vagyok a vezetőségnek, nem volt ilyen vezetősége az Országos Szövetségnek. Mivel sokéves tapasztalattal mondom ezt, higgyétek el, nem olcsó bóknak szántam szavaimat. Az évek során nagyon sok nagyszerű és hasznos munkát végző munkatársam volt, de mindig voltak olyanok, akik a jelölésük pillanatában nem igazán mérték fel a vezetőségi tagsággal járó feladatokat, munkát, és ennek eredményeként csendes utasai voltak a vezetőségnek. Ez azt eredményezte, hogy a többi vezetőségi tagunk terhelése megnőtt, és az elvégzett munka eredményességét is negatívan befolyásolta.

 

A tavaly megválasztott vezetőség ennek az ellenkezője. Sikerült mindenkinek megtalálni a testreszabott feladatát, mindenki megértette, hogy eredményt csak úgy érhetünk el, ha mindenki elvégzi a vállalt feladatait és ennek magas szintű szakmaisággal eleget is tesz. A mostani beszámolómból remélem, mindenki számára kiderül, hogy ha ez nem így lett volna, esélyünk sem lett volna ezeket a temérdek és komoly szakmai munkát is igénylő feladatokat elvégezni. Személy szerint mindig bíztam közösségünk döntéseinek bölcsességében, és a tavalyi közgyűlési választás ezt hatványozottan igazolta. 

 

Őszintén kívánom: adassék meg minden egyesületünk vezetőjének, hogy hasonló hozzáállású munkatársak segítsék munkáját, mert akkor szárnyalni fog szervezeti életünk.

 

Itt és most szeretném megköszönni mindenki vállalását, mert eredményeink közös munkánk és összefogásunk eredménye. Igazi csapat munka volt! A szólás szerint csatát nyertünk, de nem háborút. Ahhoz, hogy háborút is nyerjünk, további összefogásra van szükségünk. Meggyőződésem, hogy nekünk megvannak a lehetőségeink, erőnk ahhoz, hogy mindezt teljesítsük. Ehhez kérem a Fennvalót, adjon mindnyájunknak erőt, egészséget!

 

Bihari Szabolcs, elnök

 

Figyelem!

A SMOSZ jövőre ünnepli fennállásának 40. évfor­dulóját, ezért a vezetőség úgy döntött, hogy az idénre tervezett központi bált jövőre tartjuk meg, ezzel is emlékezetesebbé téve ezt a jelentős eseményt.