Új év, új lendület és egy újabb farsangi időszak inspirálta a szervezőket az idei első SOMIT tábor megrendezésére. A Téli táborra február 7–9. között került sor. A hosszabb téli szünet után mindig óriási örömmel várják tagjaink a nagy találkozást. Ilyenkor a péntek estékre leginkább a hosszas, éjszakába nyúló beszélgetések a jellemzők. De azért a közös buli sem maradhat el.
A kiadós reggeli után szombaton délelőtt a farsangi népszokásokról hallhattak előadást a táborozók. A busójárás mellett szó esett arról is, hogy miként ünneplik a farsangi időszakot Magyarországon, ill. a különböző, határon túli magyar lakta területeken. Érdekes volt hallani és látni a különféle szokásokat, mindenki hazavihetett valami új információt. Az előadást egy rövid, ám nagyon érdekes kvízzel zártuk.
a Ljungby Petőfi Magyar Egyesület kórusvezetőjének,
aki a svédországi magyar közösségben az anyanyelv és a nemzeti identitás megőrzéséért és a magyar zenei kultúra népszerűsítéséért végzett több évtizedes, elhivatott munkája elismeréseként
a Magyar Ezüst Érdemkereszt
kitüntetésben részesült
Benczédi Zsuzsanna 1947. június 6-án született Olasztelkén, a romániai Kovászna megyében, egy olyan családban, ahol a mindennapok része volt a népdal. Gyermekkorától hegedülni tanult, majd a székelyudvarhelyi tanítóképző, azt követően pedig a marosvásárhelyi Pedagógiai Főiskola biztosította veleszületett zenei tehetségének kibontakozását. Tanulmányait követően Homoródalmásra került zenetanárként, ahol két kislány édesanyjaként a falu gyermekeinek is támasza, mentora lett. Kórust alapított, és a kommunizmus sötét éveiben is a magyarságtudat megőrzésén, a népi hagyományok, népdalok továbbadásán dolgozott.
1990-ben a család Svédországba költözött, ahol Benczédi Zsuzsanna továbbra is a magyar gyermekek identitásának megőrzésében, illetve a magyar kultúra értékeinek svédországi megismertetésében találta meg hivatását. Zsuzsa kitűnő követe lett a magyar zenei kultúrának: a dél-svédországi Alvestában, ahol családjával új otthonra találtak, hegedűművészként csatlakozott a helyi zenekarba, aminek köszönhetően az alvestai zenekar – Kodálytól kezdve Kálmán Imre Csárdáskirálynőjéig – magyar műveket is játszani kezdett koncertjein.
Fotó: Bakó Simon
Benczédi Zsuzsa az 1990-es évek elején – az akkoriban alakult Ljungby Petőfi Magyar Egyesület zenekedvelő tagjait összefogva – kórust alapított, amely a mai napig aktívan működik. Tanárként harmincöt éve járja a växjöi és környékbeli iskolákat, ahol elhivatottan, töretlen lelkesedéssel tartja magyar anyanyelvi óráit, gyakran személyesen bátorítva a magyar családok gyermekeit, hogy éljenek a svédországi anyanyelvi oktatás nyújtotta lehetőséggel. Mintegy tizenöt éve, ma már nyugdíjasként vezeti a Ljungby Petőfi Magyar Egyesület vasárnapi gyermekfoglalkozásait, ami áldozatos munkájának köszönhetően mára hétvégi magyar iskolává alakult.
aki a svédországi magyar közösségben az anyanyelv és a nemzeti identitás megőrzéséért és a magyar közösség érdekében végzett több évtizedes, elhivatott munkája elismeréseként
a Magyar Arany Érdemkereszt
kitüntetésben részesült
Molnár Gergely 1990-ben érkezett Erdélyből Svédországba. A marosvásárhelyi 1990. márciusi véres eseményekben való részvétele miatt volt kénytelen elhagyni szülőföldjét és a megtorlás elől menekülni. Svédországban Kristianstad városában telepedett le, és szinte azonnal bekapcsolódott a helyi magyar egyesület munkájába. Az egyesületben eleinte tagként, később vezetőségi tagként tevékenykedett. Munkájának elismeréseként 1993-ban elnöknek választották meg a Kristianstadi Magyar Egyesületben, amelyben többszöri újraválasztást követően azóta is az elnöki pozíciót tölti be.
Kristianstadi elnöksége fordulópontot hozott az egyesület életében, hiszen az addig kis létszámú tagsággal rendelkező egyesület látványos növekedésnek indult és rövid idő alatt a svédországi magyar közösség egyik meghatározó szereplője lett. Molnár Gergely kitűnő szervezői-vezetői tevékenysége és lendülete rövid idő alatt látványos fejlődést eredményezett az egyesület életében. Munkásságát a magyar nemzet iránti elkötelezettség jellemezte kezdettől fogva, egyesülete rendszeresen olyan rendezvényeket ajánlott a tagságnak, ahol minden korosztály – a gyerekektől a felnőtt tagokig – megtalálta az elvárásainak megfelelő programot.
Fotó: Bakó Simon
Molnár Gergely munkásságára, eredményeire rövid idő alatt felfigyelt az Országos Szövetség közössége, melynek eredményeként a SMOSZ 1997-ben a vezetőségébe választotta, ahol az országos programszervezői feladatokat vállalta el, melyet éveken keresztül sikeresen látott el. Az évenkénti 6–8 országos turné/rendezvény/program során igyekezett olyan előadásokat szervezni, melyek az országos szövetség tagságának szerteágazó igényeit kielégítették. Ezenkívül a SMOSZ megalakulásának, és az ’56-os forradalom kerek évfordulójának nagyszabású ünnepségeinek rendezésében is részt vett. Az Országos Szövetségben végzett munkája mellett részt vállalt a Svédországi Magyar Protestáns Gyülekezet munkájában helyi presbiterként.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
A kiadós reggeli után szombaton délelőtt a farsangi népszokásokról hallhattak előadást a táborozók. A busójárás mellett szó esett arról is, hogy miként ünneplik a farsangi időszakot Magyarországon, ill. a különböző, határon túli magyar lakta területeken. Érdekes volt hallani és látni a különféle szokásokat, mindenki hazavihetett valami új információt. Az előadást egy rövid, ám nagyon érdekes kvízzel zártuk.
