Magyarország kormánya tavaly elhatározta, hogy az idei Raoul Wallenberg Év keretében méltóképpen emlékezzen a svéd embermentő diplomatáról, születésének 100 éves évfordulója alkalmából. A döntést követően megalakult a Raoul Wallenberg Emlékbizottság, amelyet Németh Zsolt parlamenti államtitkár és Karin Olofsdotter svéd nagykövet vezetnek. A magyar rendezvénysorozat kezdetével azonos időpontban, január 17-én, a svéd parlament ünnepi ülést tartott Stockholmban. (Az 1912-ben született diplomatát, aki zsidó származású magyar állampolgárok tízezreit mentette meg a deportálástól, 1945. január 17-én tartóztatta le a szovjet megszálló hadsereg, majd ismeretlen helyre szállította, és máig sem bizonyított vélekedések szerint 1947-ben kivégezte.) A centenáriumi megemlékezések kapcsán Németh Zsolt parlamenti államtitkárt kerestük fel kérdéseinkkel.

- Államtitkár Úr! Miért tartja szükségesnek több helyszínen zajló, tematikailag változatos rendezvénysorozattal felidézni Raoul Wallenberg emlékét?

- A múlttal való szembenézés, a tanulságok levonása, a felelősség tudatosítása nélkül minden nemzet halálra van ítélve. Különösen igaz ez a magyarságra, amely ezer éves történelme során – elsősorban földrajzi elhelyezkedése miatt – számos tragédiát vészelt át. Talán emiatt is, Magyarországon komoly tradíciója van a hősök tiszteletének. Rajtuk keresztül számot vethetünk a múltról. Emellett a hősök ünneplése nem csak arról szól, akire emlékeznek, hanem azokról is, akik emlékeznek. Raoul Wallenbergre emlékezve Magyarország amellett tesz hitet, hogy értékeink az övével azonosak.