A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Mára már a világon minden jobb vendéglátóhelyen alkalmazzák a nagyszerű svéd találmányt, a smörgåsbordnak, vagy ahogyan a magyarok ismerik, svédasztalnak nevezett étkeztetési módot. Nagyon népszerű, közkedvelt, használják is szorgalmasan, de kétlem, hogy a bennszülött svéd, vagy a már régen Svédországban élő embereken kívül hallott- e valaki arról, hogyan illik a terített asztalokhoz járulni, hogy van-e valamilyen szabálya a tálalásnak, étkezésnek. Minden Svédországban élőnek illik tehát ismerni a tálalás és kiszolgálás rendjét, úgy, ahogyan azt a nagy mesterszakács és író, Tore Wrettman kialakította. Érdemes betartani  az étkezés javasolt szertartását, mert ezáltal elkerülhető az összevisszaság, tolongás, és nem  mindegy, milyen sorrendben kerül a sok finomság a gyomrunkba. Az sem elhanyagolható szempont, hogy egy kis mozgás jólesik néha, hiszen ötször kezdhetjük újra szemünk-szánk ámítását!

Svédországban és Finnországban a korai középkorig nyúlik vissza a hit a házakat, gazdaságokat őrző, esetenként inkább riogató manó, néhol manóapó, máshol manólegénynek nevezett, a természetfölötti erőkkel bíró Tomte személyében. Hitték, hogy jelenléte hasznos a gazdaságnak, meghatározza a tulajdonosok gyarapodását, jólétét, amennyiben jól érzi magát. Jótéteményeit ingyen, titokban végzi, egyedüli fizetsége a karácsonyi kásaadagja. Ezért csínján kell bánni vele, különösen a karácsonyi ünnepekkor nem szabad megfeledkezni róla, különben nagy baj érheti a gazdaságot és annak lakóit.

A dús karácsonyi vacsora zárófogása a karácsonyi-, (julgröt) vagy manókásának (tomtegröt) nevezett tejberizs. A kását csak az 1800-as évektől főzik rizsből, régebben rozsból vagy árpából készült ez az egész évben fogyasztott, de karácsonykor cukorral, fahéjjal, vajjal, tejszínnel, dzsemmel különlegesen ízletessé tett csemege.

Kötelező volt a házi manót is megvendégelni a gazdasági udvarra kitett tányér karácsonyi kásával, kevés vajjal, és ezt minden, házára, birtokára odafigyelő család megtette, ha nem akarta a manó haragját magára vonni, hiszen a csalódott manó elapaszthatta a fejőstehén tejét.

Karácsonyi szokás volt a kásába egy hámozott édes mandulát rejteni, a szerencsés megtalálója a hiedelem szerint lakodalmat ült a következő évben, és ő kapta a mandulaajándéknak (mandelgåva) nevezett édesség, vagy játékcsomagot. A múlt századfordulón jött szokásba, hogy mandula helyett kicsi, pár centis porcelánfigurát rejtettek el, ennek kásababa (grötdocka) volt a neve.

Tóth Ildikó

Nincs karácsony ünnepi étkezés nélkül – tartja ezt nem csak a magyar, de, gondolom, minden keresztény ország népessége. A karácsonyi asztal terítése a legnépszerűbb, leginkább időtálló hagyomány. Annak, hogy mi kerüljön az ünnepi asztalra karácsonykor, Svédországban is megvan a maga évszázadok alatt kialakult rendje.  A felhozatal természetesen tájegységenként változik, hogy is lehetne másként ebben a közel 2000 kilométer hosszú országban. Hiszen Nagy Magyarország részeiben sem volt egyforma a kínálat. A halban bővelkedő tájakon (Balaton, Fertő tó, nagyobb folyók környéke: Duna, Tisza) természetesen halat tálaltak, Erdélyben, a Felvidéken, Kárpátalján inkább a disznóhúsé, a savanyított káposztával készült fogásoké volt a főszerep.

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Portré 2018. december 15.
Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Előző lapszámunkból Antal Józsefet és Dobos Tamást ismerhette meg az olvasó, ezúttal pedig Sebestyén Marianna malmői, Bálint Réka…
Readmore
Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME