Magyar nyelvtanulás lehetőségei Svédországban

Egyre több magyar dolgozik Svédországban. Bár sokan családjukkal együtt költöztek ide, óvodás, iskoláskorú gyermekekkel, itt tartózkodásuk nem minden esetben végleges. Egyeseknek lejár a szerződése, megszűnik a munkahelye, vagy egészen egyszerűen nem érzik jól magukat az idegen környezetben. Vissza, illetve hazaköltöznek. Gyermekeik otthon folytatják a Svédországban megkezdett iskolát, s mivel lelkileg eleve erre készültek fel, a legtöbb esetben nem okoz törést személyiségük kialakulásában. Viszont, még ha sikerül is Svédországban olyan iskolába íratni a gyereket, ahol van magyar tanár, ahhoz, hogy a tanuló lépést tarthasson az otthoni tantervvel, tananyaggal, természetesen nincs lehetőség. Mások hosszú tartamra terveznek, letelepednek.

Read more: Magyar nyelvtanulás lehetőségei Svédországban

Téma és tét - A Tema Modersmål helye a svédországi anyanyelvi oktatásban

Valamikor a ´70-es években, Európa négy jelentős országa döntött úgy, hogy korszerűsíti oktatáspolitikáját, szembenéz az egyre nagyobb számban érkezőbevándorlók igényeivel, s társadalma nyelvi sokszínűségét az oktatásban is érvényesülni engedi. Hollandia, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország iskoláiban elkezdődött az anyanyelv tamítása. A négy országból mára csupán Svédország tartott ki az eredeti elképzelések mellett. A svédek nemhogy leépítették volna a tanulók anyanyelvi képzését, hanem újabb és újabb kutatásokkal támasztják alá annak szükségességét, korszerűbb, hatékonyabb oktatási stratégiák kifejlesztésén gondolkodnak, anyanyelv tanárokat alkalmaznak, s fórumot is biztosítanak az anyanyelv tanárok számára. Svédországba változatlanul magas számban érkeznek nap mint nap a bevándorlók -  többségük gyerekkel. A tanügyben folyamatos kihívást jelent a különbözőéletkorú gyerekek tudásfelmérése, beiskolázása, nyelvi fölzárkóztatása. Az elmúlt negyven év tapasztalata sem ad választ mindenre. Úgy egy éve olvashattuk például a Stockholmi Egyetem nyelvdidaktikai karának oldalán Jarmo Lainio professzor figyelmeztetését: ha a gyereket „bedobják” az idegen nyelvűiskolába, annak elsődleges következménye nem az lesz, hogy gyorsan megtanulja az új nyelvet, hanem az, hogy gyorsan elfelejti a régit, vagyis az anyanyelvét. A svéd anyanyelvűgyerekek nyelvi fejlődésével nem tud lépést tartani, ez kihatással lesz a tanulás folyamatára minden tantárgyban, s emellett identitászavart is okoz. Egyértelműtehát, hogy az anyanyelvet mindenképpen szinten kell tartani, s ebben az anyanyelvi oktatók segítségére számítanak elsősorban.

Világhálós kalandozásaik során talán rábukkantak Önök közül is néhányan a Tema Modersmål oldalra, amely a Skolverket ( svéd Tanügy) anyanyelvi oktatásért felelős alegységének internetes portálja. Ez év áprilisától – a kezdőlap jobb oldali sávjában – a magyar nyelv is megtalálható.

Read more: Téma és tét - A Tema Modersmål helye a svédországi anyanyelvi oktatásban

Egy nagykorú gyermek, avagy a 18. Kékvirág Anyanyelvi Táborban

2014. augusztus első tíz napjában tartottuk a tizennyolcadik Kékvirág Anyanyelvi tábort Hällebergában, a SMOSZ tavaly felavatott ifjúsági otthonában. Az Őrszavak, avagy Custos Magyar Nyelvápolók Egyesülete szervezésében rendezett táborban találkozhatott negyvennyolc gyermek, akik idén Mátyás királlyal és a reneszánsz korral ismerkedhettek meg részletesebben.

A felnőtt oktatók és segítők számára idén is egy-két nappal korábban kezdődött a tábor, hogy mire a gyerekek megérkeznek, addigra minden készen várja őket – a kézműves dolgok, sportfelszerelések, irodai kellékek a helyükön. Igazából ez a néhány táborkezdés előtti nap olyan, mint karácsony előtt az ajándékok csomagolása és felkészülés valami nagyon-nagyon különlegesre, amiben sok az ismerős vonás, de mégis új és megismételhetetlen. Az évről-évre ismétlődő vonások között volt a délelőtti áhítat, a két korcsoport szerinti gitáros énektanulás. A nagyoknál az idei kedvenc a Republictól a 67-es út, a Honfoglalásból a Kell még egy szó és Oláh Ibolya Magyarországa volt. A kicsiknél talán a Szélről legeljetek, fának ne menjetek, A juhásznak jól megy dolga és a Pál, Kata, Péter volt a sláger. Az újítás az énektanulásokon az volt, hogy idén először CD is készült a megtanult énekekből, amely majd megvásárolható lesz, hogy a gyerekek jövőre se felejtsék el a szövegeket, dallamokat és otthon is tudják gyakorolni azokat!

A délelőtt nagy része a csoportfoglalkozásé, amelynek során minden korosztály eltérő módokon dolgozta fel a tábor témáját, vagyis idén Mátyás királyt. A legkisebbekkel és a nyelvtanulókkal Ildikó néni foglalkozott, a kicsikkel Salat Réka és Komáromi Marci, a közepesek népes csapatával (ők voltak a legtöbben, tizenegyen) Bogács Nóri és Niman Rudi, a nagyokkal Császár Sanyi és Berecz Kata tanult és kézműveskedett, a kamaszok csoportja volt Palcsó Attiláé és az enyém, az ifikkel pedig Balogh Erika és Bálint Levente foglalkozott.

Az ebéd után mindennap tartottunk egy órás csendespihenőt, amikor Ildikó néni mesét mondott a gyerekeknek, és utána kezdetét vette a szabadidős program. Gyakran lehetett lemenni a tóhoz fürdeni, kenuzni, ráadásul idén a vasárnapot is úgy ünnepeltük, hogy már délelőtt lementünk a tóhoz, visszafelé pedig szedtünk áfonyát, és a tavaly kezdett hagyománynak megfelelően egyszer az egész tábornak sütöttünk belőle pitét – mindenki nagy-nagy örömére, és hangos tetszésnyilvánítására.

Read more: Egy nagykorú gyermek, avagy a 18. Kékvirág Anyanyelvi Táborban