Az idei Kékvirág tábor témája tartalmában követte az eddig megszokott vonalat. A magyar történelem izgalmas fejezetei közül ezúttal legendáink nyomába eredtünk. Változás a téma felvezetésében, az ismeretek átadási módjában volt. Újítottunk abban, hogy a táborba jelentkezőket nyárra is elláttuk feladatokkal. Erről a Híradó tavaszi és nyár eleji számában olvashattak az érdeklődők. Arra kértük a gyermekeket, szüleik, nagyszüleik, esetleg tanáraik segítségével derítsék fel, mit is jelent maga a legenda szó, próbáljanak olvasni, vagy meghallgatni néhányat számtalan legendáink közül, a nekik tetszőt rajzolják, fessék meg, néhány mondatban foglalják össze tartalmukat. Célunk az volt, hogy mintegy felkészítsük a gyerekeket a tábor témájául választott legendák világának megismerésére.
A Herczegh testvérek ezúttal is remekeltek. Emília Acsodaszarvas, Anna II. Rákóczi Ferenc, István pedig a Mátyás király és Kinizsi Pál című festményekkel vett részt a pályázaton. Az őrségi Fekete-tó legendája többeket is megihletett (Hajni, Maja, Béni, Ádám, Evelin, Magor, Robin, Előd, Bence, Bálint), ketten (Alex és Bálint) pedig a nándorfehérvári dicsőséges diadalról rajzoltak.
A természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert szimbolikus kelléke a zöld ág. A májusi-pünkösdi ünnepkör történelmi kapcsolatai következtében egyaránt tükrözi a természet ciklikus változásaihoz fűződő mágikus-praktikus elképzeléseket és a naptári év egyházi, vallási mozzanatait.
Május elseje Nagy-Magyarországon is a tavasz teljes győzelmének örömünnepe már hosszú évszázadok óta. Ennek egyik legszebb vonása a májusfaállítás. A legények kimentek az erdőre és hosszú törzsű, szép leveles, ágas fát választottak. Kivágták, lecsonkolták, csak a koronája maradt meg a fának. Az éj leple alatt 2-3 legény vállon vitte a lányos házhoz. Annak a lánynak az ablaka alá állították, akinek valamelyik társuk udvarolt és ezzel kimutatta szándékát. A lányok általában számítottak is a májusfára, ezért előre elkészítették a színes szalagokat, meg a borosüveget. A legények elkezdték ásni a gödröt, addig a nagylány feldíszítette a fát, felkötötte a literes üveget, így állították fel a legények. Ez alatt az idő alatt a kikészített demizsonból is szépen fogyott a bor. Előfordult az is, hogy a fiúk titokban vitték feldíszítve a fát, és a leány csak reggel tudta meg, hogy valaki kedvesének szeretné. Mire a kakas kukorékolt május első napjának hajnalán, addigra minden leány megtudta, lett-e májusfája. Volt olyan ház, ahol három fa is állt a ház előtt jelezvén, hogy három nagylány is van ebben a családban. A fa egész hónapban ott díszelgett a lányos ház előtt. Előfordult, hogy ez alatt az idő alatt összeveszett a lány és a legény, ekkor a lány szülei a fát kihúzták a földjéből. Akkor is megtették ezt, ha nem kívánatos személy állította a fát.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
