Értesítjük a magyarul beszélő általános iskolás és gimnazista gyermekeket-ifjakat, hogy a
24. nyári táborunkat
augusztus 7. és 15. között tartjuk a
HÄLLEBERGA IFJÚSÁGI KÖZPONTBAN.
Újra együtt lehetünk, felújíthatjuk a régi barátságokat, új barátokat szerezhetünk. Kipróbálhatjuk ügyességünket a kézműves foglalkozásokon, a különböző csoportos játékokban, újabb dalokkal gazdagíthatjuk zenei tudásunkat. Elmerülhetünk őseink életének tanulmányozásában, mivel idei táborunk témája is az őseink hagyományairól szól.
Figyelem! Az idén is van lehetőségünk magyarul gyengén beszélő gyerekeket fogadni. Velük külön csoportban foglalkozunk!
Jelentkezni legkésőbb június 20-ig lehet Tompa Orsolyánál:
e-mailben: aEz az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát., telefonon: 0704-671820
A kávéivásnak, Európa sok országához hasonlóan, Svédországban is több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően a kávé hamarosan a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. Egyre-másra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta meg kapuit. De csak a férfiak számára, nőknek tilos volt a bemenet. Az csak természetes, hogy a kávéházak népszerűsége nagyon gyorsan terjedt a férfiak körében, hiszen egy kávé mellett a napi pletykától kezdve a magas politikáig mindent meg tudtak tárgyalni egymás között.
Az angyalok a zsidó, perzsa, valamint a keresztény és az iszlám hitvilágban szerepelnek, de a pogány hitekben is vannak előzményeik. Az angyalok héber és arám megnevezése hírnököt, hírvivőt, követet, küldöttet jelent magyarul.Ugyanezt jelenti a görög angelosz, és a latin angelus.
A Biblia szerint az angyalok teremtett, de a jövőt tekintve örökké létező, megsemmisíthetetlen, természetfölötti, szellemi lények, akik Istenhez és az emberekhez hasonlóan személyiséggel, vagyis intelligenciával, a beszédre való képességgel, érzelmekkel, akarattal és öntudattal rendelkeznek; szellemi testük van, képesek testben megjelenni a földi szférában, és így részt venni földi eseményekben. Az angyali világot, a mennyországot, először a perzsák kezdték hierarchikusnak tekinteni.
Kedves Híradó Olvasók! A tavaly márciusi Híradóban búcsúztam el Tóth Ildikótól – hihetetlenül gyorsan lepergett ez az egy év. Sajnos a mostani szám is több nekrológot rejt magában: az egyik Lázár Oszkárra, a Híradó egykori főszerkesztőjére, a másik pedig Dr.…
Ég veled, Mester! – ezekkel a szavakkal búcsúztunk David Lynchtől, attól az alkotótól, aki nem csupán filmeket készített, hanem kapukat nyitott egy másik valóságba. Egy olyan művésztől, aki képeivel és hangjaival arra tanított, hogy a fény és a sötétség ugyanabból…
Látogatás Tilajcsik Roland svédországi szobrászművész szabadtéri műtermében Az alábbiakban a kétrészes, Tilajcsik Roland szobrászművésszel 2024. április 8-án készült interjúsorozat második része olvasható. Az első rész a Híradó 2024. decemberi számának 22–25. oldalán, illetve a lap weboldalán érhető el. Kérdező: Csikós…
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Swish:
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
