A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Az angyal mindig is fontos szerepet kapott a magyar keresztény kultúrában

Az angyal suhan be szenteste az ablakon, ő hozza a szépen feldíszített karácsonyfát és a fa alá az ajándékot is mindenkinek. Erdélyben legalábbis – az angyal ugyanis karácsonykor csak arrafelé jár: már a Partiumban és Magyarországon is a Jézuska az ajándékozó. De miért pont az angyal? És miért csak Erdélyben? Erre kerestük a választ.

Barabás László marosvásárhelyi néprajzkutató szerint az emberiség történetében mindig is voltak ajándékozási alkalmak, de a magyar hagyományban ez az ajándékozás a kereszténységgel és a keresztény hittel kapcsolatos. Luther tehet róla? Ez egy specifikuma a magyar kultúrának, a magyar néphagyománynak. 

A  keresztény középkorban, vagyis a reformáció előtt Szent Miklós napján, vagyis december 6-án volt ez a téli ajándékozás, bár nem neveztük még Mikulásnak az ajándékozót, egyszerűen Szent Miklós hozta az ajándékokat, ha volt egyáltalán ajándékozás. Ennek a napnak a jelentősége a reformáció után változott meg. Feltehetőleg a nagy reformátor, Luther Márton a ludas abban, hogy megváltozott ez a szokás.„A reformátorok elutasították a szentek imádását, így Szent Miklós kultuszát is, állítások szerint maga Luther javasolta, hogy az ajándékozás hagyományát december 24-re, vagyis Jézus születésének napjára rakják át. Így akarta átirányítani a gyerekek érdeklődését Jézus születésnapjára. Ekkor változott meg ez a hagyomány, éspedig maga Jézus lehetett az ajándékozó, a fehér ruhába öltözött, feltámadt Jézus. Ez terjedt el a német protestánsok körében, és ezt vettük át mi is, persze osztrák közvetítéssel” – magyarázza a néprajzkutató. Hozzáteszi: a feltámadt Jézus alakja aztán elhalványult, és fokozatosan átváltozott: a gyermek Jézus lett az ajándékozó, amint ez a magyar kultúra többségében is így van, csak a gyermek Jézusból Jézuska lett. De egyes német meg osztrák területeken ma is Christkindl, vagyis a gyermek Jézus hozza az ajándékokat. A felekezeti megoszlás területivé változott A szakember rámutat: Jézus mint ajándékozó inkább a protestánsoknál terjedt el, a katolikusok egyrészt ragaszkodtak a december 6-ai Szent Miklós-naphoz, másrészt bejött a képbe az angyal, mint ajándékozó.

„Alapvetően itt a ferenceseknek nagy szerepük volt a karácsonyi ünnepkör elterjesztésében, gyakorlásában: székelyföldi, erdélyi betlehemes játékokból sehol sem hiányzik az angyal. A betlehemi történetben angyal adja hírül Jézus eljövetelét, a pásztoroknak angyal adja hírül a Messiás megszületését. Nagyon fontos szerepe van az angyaloknak mint teremtményeknek, ugyanakkor szellemi lények, Istennek követei, a mennyországnak hírnökei, így kézenfekvő volt az ajándékozó szerep is” – magyarázza Barabás László, aki szerint lehetett egy kis ellentmondás is annak idején, hogy miért pont az éppen megszületett Jézuska hozza az ajándékot, amikor a bibliai történet további részében is a pásztorok és a napkeleti bölcsek vagy „háromkirályok” vitték az ajándékot az újszülött Jézusnak. A néprajzkutató rámutat, aztán a felekezeti megoszlás később területi megoszlássá alakult, de hogy pontosan mikor és hogyan, ez egy olyan terület, amely még elég feltáratlan. Barabás László szerint azonban azokon a magyar területeken, ahol a Jézuska az ajándékozó, ott is nagy szerepük van az angyaloknak. „Voltak olyan területek, ahol az ajándékot hozhatta a Jézuska, de a karácsonyfa feldíszítésében, illetve az ajándék előkészítésében az angyaloknak is szerepet tulajdonítottak” – fogalmaz a néprajzkutató, miközben hangsúlyozza: ne feledjük, az egész karácsonyi ünnepkör története nem több mint kétszáz éves. A néprajzkutató érdekes adalékkal szolgált: Erdélyben sem mindenütt az angyal hozta a karácsonyfát, az ajándékokat, Dél-Erdély bizonyos részein egy pogány hagyománykörből átszármaztatott alaktól, az aranyos csitkótól várták az ajándékokat, aki rendszerint újév hajnalán látogatta meg a gyerekeket. A gyermek Jézus is sok helyen hozza az ajándékot Az ajándékozók mára sok helyen „összekeveredtek”, az amerikai karácsonyi filmekből szinte jobban ismerjük a tengerentúli ünnepi szokásokat, mint a miénket, nem is beszélve arról, hogy egy többfelekezetű, többetnikumú családban hogyan keverednek az ajándékosztó figurák, lehet, hogy a Mikulás is meglátogatja őket december 6-án, de december 24-én is Télapó jön hozzájuk, vagy Karácsony apó és Jézuska is visz ajándékot. Mára ezek kicsit összefonódtak, s kulturális identitást is jelentenek – állítja a néprajzkutató. S hogy hol ki hozza az ajándékot? A román gyermekeknek például Moș Crăciun, azaz Karácsonyapó hoz ajándékot december 24-én. A brit gyermekeknek is Father Christmas, szintén Karácsonyapónak fordítható, igaz, nekik december 25-én, reggel. Finnországban lakik az „igazi” Télapó, akit Joulupukkinak hívnak, ő az ajándékfelelős.

Svédországban sem az angyal, sem a Jézuska, de még a Mikulás sem ügyködik ajándékosztással, a jó öreg Tomte az, aki karácsony estéjén ajéndékokkal megrakott zsákjával bekopog . Svájcban és Ausztriában Christkindet (a gyermek Jézust) várják karácsonykor. A déli országokban azonban nem alakult ki a Télapó-kultusz. A spanyol gyerekek kirakják az ablakba cipőiket szalmával, répával és árpával megtöltve a háromkirályoknak, mert úgy tartják, hogy a bölcsek – közülük Baltazár ajándékozza meg a gyerekeket – minden évben megteszik betlehemi útjukat. Az olasz gyermekeket karácsony másnapjának estéjén a Befana nevű jó boszorkány látogatja meg. Söprűjén közlekedve a jóknak ajándékokat, a rosszaknak pedig szenet visz. Az olaszoknál a külföldi hatásoknak is engedve újabban divatba jött Babbo Natale, azaz a Télapó a legismertebb figura. Csak néhol Mikulásnak, máshol Télapónak vagy Karácsonyapónak hívják. Az amerikai gyerekekhez Santa Claus rénszarvas szánon érkezik, és az angol mintának megfelelően a kéményen keresztül lopózik be, és rejti a fenyőfa alá az ajándékokat. Ausztráliában is megünneplik a karácsonyt a keresztény hagyományokat követők, igaz, ott a nyár kellős közepére esik az ünnep, és a nyári Mikulás nyolc fehér kenguruval érkezik.)

Forrás:  liget.ro

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. december 27.
Uraji köd / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók!
Tovább
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME