A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Svéd kávézási szokások – Svensk fikatraditionen

A kávéivásnak, Európa sok országához hasonlóan, Svédországban is több évszázadra visszanyúló hagyományai vannak. A 16. században a Közel-Keleten járó utazók és botanikusok egy eddig ismeretlen növényről és annak terméséből készült italról küldtek híreket Európába. A kereskedők hamar felismerték az újdonságban rejlő lehetőségeket, és az 1600-as évek elején megérkeztek az első kávészemekkel töltött zsákok Velencébe. Ez volt az a pillanat, amikor az európai emberek elkezdtek megismerkedni a kávéval. A velenceiek kávészállítmányának híre gyorsan elterjedt, így nem sokkal később a holland kereskedők is elkezdtek érdeklődni a kávé termesztése és kereskedelmi forgalmazása iránt. Az európai utazóknak és szerzeteseknek köszönhetően a kávé hamarosan a világ minden tájára eljutott, és népszerűsége hihetetlen gyorsan növekedett. Egyre-másra nyíltak meg a kávéházak. Mint ahogy az első kávészállítmány is Velencében ért földet Európában, úgy az öreg kontinens első kávéháza is itt nyitotta meg kapuit. De csak a férfiak számára, nőknek tilos volt a bemenet. Az csak természetes, hogy a kávéházak népszerűsége nagyon gyorsan terjedt a férfiak körében, hiszen egy kávé mellett a napi pletykától kezdve a magas politikáig mindent meg tudtak tárgyalni egymás között. 

A kávé 1674-ben került először Svédországba, de kellett egy kis idő ahhoz, hogy elterjedjen az országban. A tehetősebbek figyeltek fel rá és hozták divatba. 1746-ban azonban kiáltványban ellenezték a kávét és a teát is, a „tea- és kávéivással kapcsolatos visszaélésekre és túlkapásokra” hivatkozva. Innentől keményen megadóztatták a nedűk fogyasztását és azoktól, akikre kivetették az adókat, de nem fizettek, elkobozták a csészéiket és kávés edényeiket, továbbá bírságokat szabtak ki rájuk. És ez még nem minden: később teljesen be is tiltották a kávé fogyasztását. Tiltás ide vagy oda, a svéd „zugivók” ez alatt az időszak alatt is ittak kávét.

1794-ben a kormány ismét tiltással igyekezett kiszorítani Svédországból a kávét. Az 1820-as évekig többször is próbálkoztak különböző szankciók bevezetésével. Majd miután a tilalmat végre feloldották, a kávé olyan népszerűvé vált Svédországban, hogy azóta is azon országok egyike, ahol a legmagasabb az egy főre jutó kávéfogyasztás a világon. Kávéval kezdik, s gyakran azzal is zárják a napot, de a kettő között is minden alkalmat megragadnak a kávéivásra.

A kávézás nem sokáig maradt a férfiak előjoga. Egyre több nő is hódolt a kellemes ízű frissítő italnak. A polgáriasodó Svédország hölgykoszorúja megtalálta a módját a csésze kávé, vagy tea melletti kellemes időtöltésnek. Mivel a kávéház látogatása számukra tilos volt, hát egymást hívták meg egy-egy kellemes együttlétre, svéd szóval fika-zásra, melynek lassan-lassan kialakult a maga sajátos szertartása. A hamar népszerűvé vált kávéivás szertartása, ebben a területileg nagy országban, természetesen változó. Egy dologban egyezik meg: a kávéhoz felszolgált süteményfajták számában. Nem valószínű, hogy az 1700 években is 7 fajta süteményt szolgáltak volna fel az egyszerűbb háztartásokban, az viszont pontosan dokumentálható, hogy a 18. század végén a polgári háztartásokban már szabályok rögzítették a kávéhoz felszolgált sütemények számát, és feltálalásuk sorrendjét. Ezt a hagyományt SJU SORTS KAKOR címen szakácskönyvben is rögzítették. Sem kevesebbet, sem többet nem illett felszolgálni, a kevesebb miatt fösvénynek, a többért pazarlónak, dölyfösnek mondták a házigazdát. Vitathatatlan az otthoni kávédélutánok társaság- és hagyományformáló szerepe. A kellemes együttléthez felszolgált sütemények könnyen elkészíthetők, aránylag olcsón előállíthatók, különösebb cukrásztudományt nem igényelnek, finomak. Manapság már csak a hagyományokhoz ragaszkodók bíbelődnek a sokfajta sütemény készítésével, hiszen a kereskedelemben már mindegyik kapható! De azért illik ismerni az eredetet is, mit és milyen sorrendben:

1.         Kelt tészta, VETEBRÖD ez lehet a magyar darázsfészekhez hasonlítható fahéjas tekercs (Kanelbulle) vagy hosszúkás, fonott kalács (Wienerbröd).

2.         Világos kuglóf, LJUS SOCKERKAKA.

3.         Csokoládés/kakaós kuglóf, a MÖRK SOCKERKAKA.

4.         Világos, száraz aprósütemények, LJUS, TORR SMÅKAKA.

5.         Sötét, száraz aprósütemények, MÖRK, TORR SMÅKAKA.

6.         Töltött aprósütemények, FYLLD SMÅKAKA

7.         Valamilyen finom sütemény, többnyire mandulamasszával, krémmel, ízzel töltött BAKELSE.

 

A fika-zást lezáró torta inkább ünnepélyesebb alkalmakkor került az asztalra.

A bőséges kínálatból mindenki talált kedvére valót. Csakhogy hiába érezte a kedves vendég, hogy már egy morzsányi sem menne le a torkán, a szíves kínálást nem volt illő visszautasítani! A praktikus svédek erre is találtak megoldást: a vendég kapott egy papírzacskót, melybe összegyűjthette a kínáláskor elfogadott, de el nem fogyasztott süteményeket. Ilyen módon a házigazda nem sértődött meg, de a vendég sem érzett bosszúságot pillanatnyi étvágytalansága miatt.

Hogy a kávéivás (kaffedrickande) kifejezésből hogyan született a fika szó, azt csak egy svéd nyelvész tudná igazán megmagyarázni. Több helyen olvastam azt a tetszetős, de nem éppen tudományos magyarázatot, mely szerint az idegen eredetű kaffe – melyet Dél-Svédországban inkább kaffi-nak ejtenek – szótagjait egyszerűen megfordították, így lett a kaffiból fika.

A hagyományos magyar húsvéti sütemények mellett próbáljuk ki a svéd recepteket is! Megéri!

 

Felhasznált források: Typisk Svenskt Fika; Historien om kafferep; Kafferep etikett; Sju sortens kakor.

Tóth Ildikó

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. december 27.
Uraji köd / Fotó: Antal József Kedves Híradó Olvasók!
Tovább
Tao Te King

Tao Te King

Könyvespolc 2022. december 27.
Pár útravalót már felpakoltam erre a képzeletbeli könyvespolcra azokból az olvasmányokból, melyek az embert az olvasás örömén túl, mintegy segítőtársként kísérhetik életútján. Szóba került már jó pár meghatározó név, eszme, vallás, de ma álljon itt egy igazi klasszikus, amely immáron…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Hírek a SOMIT háza tájáról… Hagyományaink nyomában

Mindössze néhány héttel a rendkívül jól sikerült SOMIT családos tábor után egy hétvége erejéig (2022. október 21. és…
Újra elindulóban az ifik társasága

Újra elindulóban az ifik társasága

A tavaszi közgyűlésen bemutatkozott hat magyar fiatal, akik akkor lelkesen meséltek a jövőbeli céljaikról és arról, hogy miképpen…
Pedagógusok a házban

Pedagógusok a házban

A jó pedagógus olyan, mint a télen a kamrában lógó szárazkolbász, szalámi: minél több van belőle, és minél…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME