A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Dióhéjban a svédországi iskolákról

Svédország tulajdonképpeni megalakulása I. Vasa Gusztáv királynak köszönhető, hiszen az ő vezetésével vált ki az ország a Kalmári Unióból. Ő rendelte el a Biblia lefordítását, és ezzel megindulhatott az irodalmi svéd nyelv kialakulása is. Az 1400-as évek végén a nyomtatott betű hozzáférhetőbbé vált a szélesebb rétegek számára is, mivel Svédországban is elindult a csodálatos és forradalmi találmány, a könyvnyomtatás. 1525-ben az Új Testamentumot, 1541-ben az egész Bibliát lefordították és kinyomtatták. Sok száz éven keresztül Luther Márton Kis Katekizmusa volt a legolvasottabb könyv Svédországban. Igaz, más svéd nyelvű könyv nem is nagyon létezett.

A reformáció térhódításával sok minden megváltozott. A hatalmas területű országban ahány földrajzi egység, annyi nyelvjárás uralkodott. A Vasa Gusztáv által inspirált lutheri Biblia-fordítás jelentős lökést adott a svéd nemzeti nyelv kibontakozásának is. A nyelv fejlesztésében és ápolásában egyes királyok is aktívan részt vettek, így I. Vasa Gusztáv mellett például II. Gusztáv Adolf is.

(A svéd nyelvben a nyelvészek 6 fő csoporton belül 20 különböző dialektust különböztetnek meg. A meglévő dialektusok közül, melyeken a 13. századtól már törvények is íródtak, számos ódon jelleggel bír. A Svearike, azaz a Mälar-tó melletti vidék dielaktusain kívül, melyek egyébként a svéd irodalmi nyelv alapját képezik, kiemelendő a dalarnai dialektus, valamint a Gotland-sziget sajátos dialektusa, mely elszigeteltségéből adódóan sok tekintetben nagyfokú eltéréseket mutat a kontinentális svéd nyelvtől).

Svédorszában már 1686-ban bevezették a népnevelést. Mindenkinek meg kellett tanulnia írni-olvasni, ez alól nem volt kivétel: gyerekekre, idősekre egyaránt vonatkozott a kötelező tanulás. Minden lelkésznek kötelessége volt úgymond levizsgáztatni a gyülekezetébe tartozókat. Ez volt a főleg vallási kérdéseket érintő „Husförhör”, házi kihallgatás. A papoknak értékelni is kellett a feleleteket, a vizsga eredményét fel is jegyezték. Ennek a „vizsgakönyvnek” aztán nagy hasznát vehették az adók kirovásában és a kötelező katonai szolgálatra hívásban.

Az egyházi tanítás lényege az volt, hogy az egyszerű emberek is el tudják olvasni és meg is értsék a Bibliában írottakat. A katolikus templomok falfestményei is ezt akarták elérni, ezek a képek tulajdonképpen képekben elmesélt bibliai történetek.

A reformációval bevezetett anyanyelvhasználat ugrásszerű fejlődésre késztette a népoktatást. Megalakultak az egyre színvonalasabb elemi-, majd középiskolák, majd 1623 -ban Västeråsban az első gimázium.

Forrás: Gunnar Richardsson: Svensk utbildningshistoria

Írta: Tóth Ildikó

ForrsPixabay

 

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME