Mint köztudott, egyesületünk tagsága – a SMOSZ-hoz hasonlóan –, egész Svédország területéről toborzódik. Tulajdonképpeni központunk nincs, postacímünk a mindenkori elnök címe. A munkát az egyesület vezetősége végzi, az egész tagság javára.
Az egyesület fennállása óta a tapasztalat megtanította a vezetőséget, hogy hogyan ossza be sokrétű tevékenységét, hogyan valósítsa meg célkitűzéseit. Mivel a munka sok, a munkás kevés, a vezetőség a hatékonyság érdekében a feladatokat munkacsoportokra osztva végzi. Így minden munkacsoport csak a saját feladatára összpontosíthat, nem aprózódik fel az erő. Az elvégzett munkáról a vezetőség tagjai az időnként összehívott vezetőségi gyűléseken számol be egymásnak. Ez az úgynevezett „összegző” gyűlés a technikai fejlődésnek köszönhetően jobbára elektronikus úton történik, ezzel szerencsére időt és költséget is megtakaríthatunk.
A Kékvirág Anyanyelvi tábor idén 23. alkalommal került megrendezésre. Körülbelül negyven gyermek látogatott el a Hälleberga Tábortanyára augusztus 3-10. között, hogy a lelkes önkéntes segítők, vezetők kíséretében a magyar nyelv őrzésének és a rengeteg játéknak szentelje szabadidejét. A táborba ellátogatott Dr. Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős miniszteri biztos, Thuroczy Zoltán magyarság és kulturális ügyekért felelős diplomata, helyettes konzul, a SMOSZ-t Bihari Szabolcs elnök képviselte, s néhány napra beépült közénk egy négyfős, a Nemzetpolitikai Államtitkárság megbízásából forgató stáb is, hogy drónok és profi kamerák segítségével megragadja a Kékvirág lényegét, hogy mozgóképpé szelídítsék a rohanó időt.
A tábor augusztus 3-án indult az ünnepélyes zászlófelvonással, s augusztus 10-én zárult az ünnepélyes zászlólevonással. Az önkéntes segítők zömének már a táborkezdést megelőző napok a készülődés jegyében teltek – utazással, a helyszín előkészítésével, egymás megismerésével, csapatépítő estekkel. Aztán péntek déltől elkezdtek szállingózni a gyermekek, így másnap reggel, amikor a Hälleberga Tábortanya zászlótartó rúdjain felfelé igyekezett a svéd és a magyar lobogó, hirtelen hivatalosan is kezdetét vette a tábor – Tompa Anna táboralapító bevezető-köszöntő mondataival, Tompa Réka Orsolya főszervező iránymutató szavaival.
Az idei Kékvirág tábor témája tartalmában követte az eddig megszokott vonalat. A magyar történelem izgalmas fejezetei közül ezúttal legendáink nyomába eredtünk. Változás a téma felvezetésében, az ismeretek átadási módjában volt. Újítottunk abban, hogy a táborba jelentkezőket nyárra is elláttuk feladatokkal. Erről a Híradó tavaszi és nyár eleji számában olvashattak az érdeklődők. Arra kértük a gyermekeket, szüleik, nagyszüleik, esetleg tanáraik segítségével derítsék fel, mit is jelent maga a legenda szó, próbáljanak olvasni, vagy meghallgatni néhányat számtalan legendáink közül, a nekik tetszőt rajzolják, fessék meg, néhány mondatban foglalják össze tartalmukat. Célunk az volt, hogy mintegy felkészítsük a gyerekeket a tábor témájául választott legendák világának megismerésére.
A Herczegh testvérek ezúttal is remekeltek. Emília Acsodaszarvas, Anna II. Rákóczi Ferenc, István pedig a Mátyás király és Kinizsi Pál című festményekkel vett részt a pályázaton. Az őrségi Fekete-tó legendája többeket is megihletett (Hajni, Maja, Béni, Ádám, Evelin, Magor, Robin, Előd, Bence, Bálint), ketten (Alex és Bálint) pedig a nándorfehérvári dicsőséges diadalról rajzoltak.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…
Támogasd újságunkat!
A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.
A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.
Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.
Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!
Éves tagsági díj családonként: 100 kr
A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:
Bankgiro 244-1590
Nem kapta kézhez a Híradót?
Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.
Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.
