A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Föld Napja

Kedves gyerekek és kedves olvasók!
Őszinte örömmel tölt el, hogy ezúttal engem kértek fel a Föld Napja cikk megírására. Nevem Arvicola Amphibius, mióta ledoktoráltam, de egyébként egy kis vízipocok vagyok, és szólítsatok nyugodtan Kószapocoknak!
Látjátok itt körülöttem ezt a sok állatot és növényt? Hányat ismertek fel közülük? Ez a kép egy április 22-i napon készült rólunk. A Föld Napján. Mindnyájunk számára fontos ez a Föld nevű bolygó, ez nem vitás! Itt születtünk, itt kell élnünk, fel kell fedezzük és vigyáznunk kell a kincseire! A friss levegőre, az édes vízre, a fákra (khm, hód barátaim, khm…emberek), na meg minden egyébre. A Föld Napját először 1970. április 22-én ünnepelték. Azt a kutyafáját…be rég…még meg sem voltam születve. Mesélte egyik nagyapám, milyen szépek voltak mindig az április 22-ék. Még a karácsonyokat is felülmúlták! Egy alkalommal szerencséje volt személyesen részt venni egy Michael Jackson koncerten, ahol az Earth Songot énekelték.

Felejthetetlen élmény volt számára.
Kedves olvasók! Azt hiszem, sajnos ez a dal még mindig teljesen aktuális. Nem sokat javult a világ. Nem szeretnék vádaskodni, de ennek egyik fő oka az ember. Csak azt nem értettem soha, hogy ez a fejlett társadalom, hogy képes ilyen butaságokat művelni? Lehet, hogy a túlfejlettség az oka. Én egyelőre jól megvagyok a kis családi fészkemben, eme kellemes vízparton, és merem remélni, hogy nem kerülök fel a védett fajok listájára olyan okokból, mint például a kihalás miatti veszélyeztetettség.
Az emberek április 22-én nagy ügybuzgalomban vannak: kerékpároznak, fát ültetnek, környezetvédelmi témákat tárgyalnak meg, pályázatokat hirdetnek stb. Elképesztő! Szerény véleményem az, hogy sokkal egyszerűbb lenne, ha jobban figyelnének a természet ezernyi apró titkára és szépségére, minden pillanatban! Jelmondatuk is van: Ki mondta, hogy nem tudod megváltoztatni a világot?
Az ember, mikor kijutott a Holdra, és letekintett onnan, hirtelen összeszorult a szíve: ott, a távolban… az a parányi, kerek, kék gömb… ott, az a Föld! A mi otthonunk! Csak egy van belőle! Olyan, mint egy igazgyöngy az univerzum végtelen kék tengerében!
Hát igen… kedves olvasók! Milyen csudálatos látvány lehetett odafentről. Én is szívesen elmennék oda, de azt hiszem, be kell érnem ezzel a kis csendes tavacskával meg a feleségem néha kissé már unalmas fű- meg gyökérlevesével. Igazság szerint nem is kellene ennél többre vágynom… Végezetül még szeretnék ajánlani valamit a kedves olvasóknak: Sir David Frederick Attenborough (1926. május 8. – 95 éves úr, brit természetfilmes) könyvét: Egy élet a bolygónkon – A szemtanú vallomása – és látomás a Föld jövőjéről. Film is van belőle…
Azt hiszem, még egy aprócska üzenetet ékelnék be ide, a cikkem végére, az embereknek címezve: Túl nagy az ökológiai lábnyom, szorítsa kisebb cipőbe!
És mindannyian tartsuk magunk a jelmondathoz: Ki mondta, hogy nem tudjuk megváltoztatni a világot?


B. Réka (14 éves)

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME