A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nincs Midsommar békák nélkül!

A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.

 

Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.

 

1920-ban, az oktatóknak tartott továbbképzőn, a Göteborghoz közeli Nääsben sok játék készült az oktatási tevékenységekhez, amelyek később az ország többi részére is elterjedtek. Itt bukkant fel egy foglalkozáson egy franciából angolra fordított, eredetileg gyermekdalocska. Dallama könnyen intonálható, a sokszorosan átírt, fordított szövege, meg a hozzákoreografált táncfigurák mulattatóan kedvesek. Ez lehet a magyarázata, hogy a végzett továbbképzős tanítók jóvoltából röpke időn belül ismertté vált egész Svédországban, és a Kisbékák mondhatni védjegyévé vált a Midsommar ünnepségeknek.
Annak idején Napóleon császári gárdájának gránátosai vették kölcsön a kis gyerekdalt, új szöveget írtak hozzá, és hadba vonuláskor énekelték. A dalban arról énekeltek, hogy a francia katonák hagymát esznek, hogy oroszlánként megerősödjenek, az osztrákok, az ellenség viszont nem kap hagymát.
De hogyan lett a hagymából béka? A csatadal Angliában kötött ki, ahol Franciaország a napóleoni korszakban elkeseredett ellenség volt. A britek is hallhatták a dalt, a dallamát eltanulták. És abban az országban, ahol nagy hagyománya van a szatírának, a szöveget átírták, hogy a franciákról szóljon, akiket a brit karikírozott humorban békaevőknek neveztek. Mivel köztudott dolog volt, hogy az ínyenc franciák megeszik a békát, amit a többi náció undorral elutasított, remek alkalom adódott a kigúnyolásukra.  
Így lett a francia gyerekdalból katonai „Hagyma induló”, hagymadalból brit békadal.
De hogy a vicces dal hogyan került Svédországba, még mindig nem világos. Nem tudni, hogyan vált ismertté, hogyan terjedt el Svédországban. Jonas Engman énekes szerint egy svéd változat az 1920-as években jelent meg egy énekeskönyvben. Ekkor lép be a svéd hagyományba, „The Little Frogs” címmel.
A „kis békák” azóta több országban is gyerekdallá vált. Norvégiában „Små rumpetroll”, Dániában pedig „Små frøer”-nek hívják.
Ennek ellenére a dalt Svédországban sokan a svéd kulturális örökség fontos részének tekintik, és a párizsi svéd nagykövetség állítólag 2003-ban egy olyan teszt részeként használta a dalt, aki megújítaná svéd útlevelét.

A Midsommar pózna körül énekelt dalok:

• Och flickan hon går i dansen
• Prästens lilla kråka
• Du tycker du är vacker
• Höga berg och djupa dalar
• Jag gick mig ut en afton
• Jänta å ja
• Ritsch, ratsch, filibom
• Räven raskar över isen
• Sju vackra flickor i en ring
• Så går vi runt om ett enrissnår
• Tre små gummor
• Uppå källarbacken
• Vi äro musikanter
• Viljen I veta och viljen I förstå
• Domaredansen
• Karusellen
• Morsgrisar är vi allihopa
• Raketen
Forrás: Wikipedia
Fotó: Pixabay

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME