A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Nincs Midsommar békák nélkül!

A Napforduló ünnepség jelképét, a virágba öltöztetett oszlop állítását Németországból importálták Svédországba, valószínűleg a középkorban. Hogy pontosan mikor kezdték el az oszlop körbetáncolását, az oszlop körüli játékokat, azt homály fedi, de a hagyomány valószínűleg már az első nyárközéposzlopok felállításával kezdődött. A körjátékban sok olyan dolog megengedett, amit általában gyerekesnek és nevetségesnek tartanak. Régebben a játékok a nők és a férfiak kapcsolatfelvételi módjai is voltak. Megkerülhették az akkor érvényes erkölcsi normákat, találkozhattak és flörtölhettek a játék ürügyén.
A modern korban a már majdnem feledésbe merült középkori népszokások, illetve egyáltalán a népi kultúra iránt érdeklődőknek köszönhetően, újra divatba jöttek ezek a régi játékok, és ezek új életre keltésével egyidejűleg újak is megjelentek. Ezen új dalocskák legismertebbje lett a „Kis békák”. A rúd, tánc, dal és hering a Szentivánéjhez tartozik. De vajon miért éneklünk a kis békákról – teszik fel sokan a kérdést.

 

Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Små grodorna, små grodorna är lustiga att se.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Ej öron, ej öron, ej svansar hava de.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.
Kou ack ack ack, kou ack ack ack,
kou ack ack ack ack kaa.

 

1920-ban, az oktatóknak tartott továbbképzőn, a Göteborghoz közeli Nääsben sok játék készült az oktatási tevékenységekhez, amelyek később az ország többi részére is elterjedtek. Itt bukkant fel egy foglalkozáson egy franciából angolra fordított, eredetileg gyermekdalocska. Dallama könnyen intonálható, a sokszorosan átírt, fordított szövege, meg a hozzákoreografált táncfigurák mulattatóan kedvesek. Ez lehet a magyarázata, hogy a végzett továbbképzős tanítók jóvoltából röpke időn belül ismertté vált egész Svédországban, és a Kisbékák mondhatni védjegyévé vált a Midsommar ünnepségeknek.
Annak idején Napóleon császári gárdájának gránátosai vették kölcsön a kis gyerekdalt, új szöveget írtak hozzá, és hadba vonuláskor énekelték. A dalban arról énekeltek, hogy a francia katonák hagymát esznek, hogy oroszlánként megerősödjenek, az osztrákok, az ellenség viszont nem kap hagymát.
De hogyan lett a hagymából béka? A csatadal Angliában kötött ki, ahol Franciaország a napóleoni korszakban elkeseredett ellenség volt. A britek is hallhatták a dalt, a dallamát eltanulták. És abban az országban, ahol nagy hagyománya van a szatírának, a szöveget átírták, hogy a franciákról szóljon, akiket a brit karikírozott humorban békaevőknek neveztek. Mivel köztudott dolog volt, hogy az ínyenc franciák megeszik a békát, amit a többi náció undorral elutasított, remek alkalom adódott a kigúnyolásukra.  
Így lett a francia gyerekdalból katonai „Hagyma induló”, hagymadalból brit békadal.
De hogy a vicces dal hogyan került Svédországba, még mindig nem világos. Nem tudni, hogyan vált ismertté, hogyan terjedt el Svédországban. Jonas Engman énekes szerint egy svéd változat az 1920-as években jelent meg egy énekeskönyvben. Ekkor lép be a svéd hagyományba, „The Little Frogs” címmel.
A „kis békák” azóta több országban is gyerekdallá vált. Norvégiában „Små rumpetroll”, Dániában pedig „Små frøer”-nek hívják.
Ennek ellenére a dalt Svédországban sokan a svéd kulturális örökség fontos részének tekintik, és a párizsi svéd nagykövetség állítólag 2003-ban egy olyan teszt részeként használta a dalt, aki megújítaná svéd útlevelét.

A Midsommar pózna körül énekelt dalok:

• Och flickan hon går i dansen
• Prästens lilla kråka
• Du tycker du är vacker
• Höga berg och djupa dalar
• Jag gick mig ut en afton
• Jänta å ja
• Ritsch, ratsch, filibom
• Räven raskar över isen
• Sju vackra flickor i en ring
• Så går vi runt om ett enrissnår
• Tre små gummor
• Uppå källarbacken
• Vi äro musikanter
• Viljen I veta och viljen I förstå
• Domaredansen
• Karusellen
• Morsgrisar är vi allihopa
• Raketen
Forrás: Wikipedia
Fotó: Pixabay

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME