A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

„Célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen” - Interjú Potápi Árpád nemzetpolitikai államtitkárral

Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár részvételével megtartotta idei közgyűlését május 6-7-én Stockholmban a Nyugat-európai Országos Magyar Szervezetek Szövetsége (NYEOMSZSZ).  A tanácskozáson Potápi Árpád aktuális nemzetpolitikai témákról, illetve az ezekkel kapcsolatos idei és jövő évi tervekről tartott előadást. A szünetben Komáromi-Berecz Kata a Híradó kérésére az államtitkár urat a magyar-magyar kapcsolatokról, a magyar kormány a diaszpóra felé irányuló programjairól, valamint a Kárpát-medencei és a nyugati magyarság helyzetéről kérdezte.

 

A NYEOMSZSZ 15. közgyűlése Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár részvételével.
A NYEOMSZSZ 15. közgyűlése Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár részvételével.

A NYEOMSZSZ 15. közgyűlése Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkár részvételével.

 

-          Államtitkár úr, hogyan foglalná össze a Híradó olvasói számára a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladatkörét?

Alaptörvényünk kimondja, hogy „Magyarország az egységes magyar nemzet összetartozását szem előtt tartva felelősséget visel a határain kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, egyéni és közösségi jogaik érvényesítését (…)”. Ezt az alaptörvényi kötelezettséget szem előtt tartva a Nemzetpolitikai Államtitkárság fő feladata, hogy konkrét programok kidolgozásával és működtetésével biztosítsa a külhoni magyar nemzeti közösségek megmaradását, valamint számbeli, szellemi, gazdasági és jogi gyarapodását. Célunk, hogy a magyarság minden tagja teljes magyar életet élhessen, függetlenül attól, hogy a Kárpát-medencében vagy a diaszpórában él.

-          Melyek azok a fórumok, ahol Magyarország kapcsolatot teremt a Nyugat-európai magyarsággal?

A legfontosabb fórum, amelyen keresztül Magyarország kapcsolatot teremt a nyugat-európai magyarsággal, az a Magyar Diaszpóra Tanács (MDT). A Magyar Diaszpóra Tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét. Az MDT első tanácskozására 2011. november 17-én került sor, ahová a magyar diaszpóra 49 szervezetének képviselői érkeztek Budapestre, hogy megosszák az anyaországi képviselőkkel és egymással tapasztalataikat, problémáikat, javaslataikat. A szervezetek területi alapon elnökségi tagokat választottak. Ők azok, akik folyamatos, operatív kapcsolatban állnak a magyar kormányzattal, illetve képviselik a diaszpóra magyarságát a szintén évente megrendezésre kerülő Magyar Állandó Értekezleten. A Magyar Diaszpóra Tanács résztvevőinek száma évről évre nő. A legutóbbi, 2015. december 2-i ülésen már 81 tagszervezet vett részt. Ezen kívül a diaszpóra magyarságával való kapcsolattartás szempontjából Magyarország külképviseletei, kulturális intézetei is fontos feladatokat látnak el. Emellett számtalan tudományos, oktatási, kulturális tevékenységet folytató intézmény és civil szervezet segíti a szétszórtságban élő magyarság közösségi életét.

-          Milyen konkrét programokkal, intézkedésekkel segíti a Nemzetpolitikai Államtitkárság a külhoni magyarokat?

A Nemzetpolitikai Államtitkárság számtalan programmal és intézkedéssel segíti a külhoni magyarságot, szem előtt tartva, hogy a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarsága más-más problémákkal szembesül, így eltérőek az igényeik is. Az eddigi legfontosabb intézkedésünk, amely egyaránt érinti a Kárpát-medence és a diaszpóra magyarságát, az az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése volt. Az Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el az állampolgársági törvény módosítását, ami lehetővé teszi a külhoni magyarok egyszerűsített honosítását. Ezáltal a külhoni magyarok közjogi értelemben is a nemzet részéve válhatnak. Eddig összesen 808 ezer külhoni magyar adta be az egyszerűsített honosítás iránti kérelmét, és több mint 770 ezren tették le az állampolgársági esküt. A közjogi egység kiteljesítése érdekében az Országgyűlés 2012 novemberében elfogadta a választójogi törvény módosítását, miszerint a magyar állampolgársággal rendelkező külhoni magyarok is részt vehetnek a magyarországi választásokon.

Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése mellett számos, a diaszpóra magyarságát segítő programunk van. Ezek közül az egyik legfontosabb a Kőrösi Csoma Sándor Program (KCSP), amelyet 2013-ban indítottuk útjára. A program alapvető célja a diaszpóra magyarságának megszólítása, a nemzeti identitás megerősítése, illetve a diaszpóra közösségi és kulturális életének megszervezése, fejlesztése. A program keretében magyarországi fiatalok látogatnak el a diaszpóra közösségeihez, ahol magyar nyelvórák szervezésével, néptánc-oktatással, ünnepi események és kulturális rendezvények szervezésével, cserkészcsapat alapításával, továbbá más közösségépítő tevékenységekkel segítetik a kinti magyarok mindennapi munkáját, és erősítik Magyarországhoz való kötődésüket. A Programban 2013-ban 47 fő vett részt, 2014-ben pedig már 100 fiatal indult útnak, és ez a szám 2015-ben és 2016-ban sem változott.

Egy másik jelentős, a diaszpóra magyarságát érintő programunk a Mikes Kelemen Program. A program célja, hogy a diaszpóra magyarságának azon könyvtári és levéltári hagyatékait, amelyeket a diaszpórában már nem tudnak kezelni, rendezett módon összegyűjtve Magyarországra szállítsuk, és gondoskodjunk későbbi méltó felhasználásukról. A program keretében eddig 186 köbméternyi dokumentum gyűlt össze, melyek katalogizálása folyamatosan zajlik az Országos Széchényi Könyvtárban. Az összegyűjtött dokumentumokból egy emigrációs és diaszpóra központ létrehozását is tervezzük Budapesten, ahol a legkülönlegesebb és legegyedibb iratokat állítanánk ki. A Magyar Diaszpóra Tanács 2015. évi ülésén jelzés érkezett felénk, miszerint Európában is igény mutatkozik a Mikes Kelemen Program munkájára. Ezzel kapcsolatban 2016 áprilisában kérdőíveket küldtünk ki külképviseletekhez és a Magyar Diaszpóra Tanács tagjainak. Jelenleg a beérkezett kérdőívek értékelése zajlik.

A szintén a diaszpóra magyarságára fókuszáló Julianus Programot 2012-ben indítottuk. A program bemutatja a diaszpórában fellelhető magyar értékeket, és betekintést nyújt a világban szétszórtságban élő magyar közösségek identitásmegőrző munkájába. Olyan értékeket gyűjtünk, mint a magyar épületek, műalkotások, emlékművek, emléktáblák, utcák, könyvtárak, levéltárak és múzeumok, illetve szellemi örökségek, a magyarság számára jelentős események, történetek. A Programban jelenleg 400 db magyar emlék fényképe és leírása található.

Hasonlóképp fontos kezdeményezésünk a Nemzeti Regiszter weboldal, amely 2011. október 17-től elérhető az interneten. A weboldal közös teret teremt az egymástól távol élő magyar közösségek számára és hasznos információkat tartalmaz a magyarság közéleti kérdéseiről. A honlapon folyamatosan frissülve olvashatóak a legfrissebb, nemzetpolitikai vonatkozású közéleti, politikai, kulturális hírek. A Nemzeti Regiszter a magyarság azon tagjaira is számít, akik már kevésbé beszélik a magyar nyelvet, a honlap ezért angol nyelven is elérhető.

-          Hogyan látja államtitkár úr, mennyiben más a Kárpát-medencében élő, határon túli magyarok és a Nyugat-európai magyarság helyzete?

A Kárpát-medencei magyarság és a nyugat-európai magyar közösségek helyzete merőben eltér egymástól. A diaszpóra, így a nyugat-európai magyarság tekintetében az egyik legégetőbb feladat a magyar identitás és az anyanyelv megőrzése, hiszen egyre nő azoknak a másod- és harmadgenerációs magyaroknak a száma, akik már nem, vagy csak gyengén beszélik anyanyelvüket. Célunk, hogy megerősítsük őket magyarságtudatukban, és megakadályozzuk, hogy elszakadjanak magyar gyökereiktől. A Kárpát-medence magyarságát a diaszpórához képest ez a jelenség kevésbé veszélyezteti, ugyanakkor az asszimiláció e területen is egyre erősödik. A fő problémát itt sokkal inkább az utódállamok sok esetben magyarellenes, vagy a kisebbségeket háttérbe szorító, ellehetetlenítő intézkedései jelentik, így például a Kárpát-medencei magyarság autonómiatörekvései elleni sorozatos fellépések. Célunk, hogy mindkét csoportot erőnkhöz mérten segítsük céljaik elérésében.

-          Ön szerint melyek azok a bástyák, amelyek a legjobban összetartják a magyarságot a külhonban?

Úgy gondolom, a legfontosabb ilyen bástyák a magyar szervezetek, beleértve az egyházi, ifjúsági és cserkész szövetségeket, hagyományőrző egyesületeket, népzene- és néptánccsoportokat, és minden olyan szervezetet, amely a világban szétszóródott magyarokat összefogja és közösséggé kovácsolja. Ilyen fontos bástya a NYEOMSZSZ is. 

-          Magyarország miben tud együttműködni a NYEOMSZSZ-al? Melyek azok a közös célok, amelyben egymást segíthetik?

Magyarország Kormánya a NYEOMSZSZ-ot a nyugat-európai magyarságot érintő valamennyi fontos kérdés tekintetében stratégiai partnerének tekinti. A NYEOMSZSZ-hoz hasonló ernyőszervezetek léte kiemelt jelentőséggel bír. Magyarországnak is fontos, hogy határain túl létezzenek olyan szervezetek, amelyek képesek az összefogásra, a közös munkára, és ezek működését és fenntartását támogassa. Nyugat-Európában a magyar szervezetek összefogása és munkájuk összehangolása, a magyar nyelv és kultúra sikeres megőrzése azok a célok, amelyeket a NYEOMSZSZ fennállása óta sikerrel teljesít. Köszönettel tartozunk, hiszen rengeteget tettek és tesznek a magyar identitás megőrzéséért, a hagyományok ápolásáért, a magyar közösségek fennmaradásáért és külön köszönetet érdemel, hogy rendszeresen hallatja hangját a Magyarországot érő támadásokkal szemben.

-          Immár többedik alkalommal köszönthetjük a svédországi magyarok körében. Milyennek látja az itt élő magyarok helyzetét, közösségi életét?

Úgy gondolom, hogy a magyar diaszpóra egyik legdinamikusabban és legjobban működő szervezeteként ismerhettem meg a Svédországi Magyarok Országos Szervezetét. Már többször jártam itt, és azt tapasztaltam, hogy a svédországi magyarok egymással közösségben igyekeznek megőrizni magyarságukat, tevékenységeiket.  Programjaikat a folyamatos aktivitás, a továbbfejlődés igénye és a nemzeti egységre való törekvés jellemzi. Látogatásaim alkalmával azt tapasztaltam, hogy szervezeteik ugyanolyan színesek, mint a Kárpát-medencei magyarság, ugyanakkor mégis egységet alkotnak. Fontosnak tartom a „bástya” nevű kezdeményezésüket, miszerint minden itt élő magyarhoz 150 km-es sugarú körben legyen egy Magyar Ház, ahol találkozhatnak egymással. Így a magyar kultúra, az anyanyelv és a hagyományok ápolása mellett Svédország más területein élő magyarsághoz fűződő kapcsolatok kialakítására és elmélyítésére is több lehetőség adódik. Örülök annak is, hogy támogathattunk egy olyan fontos kezdeményezést is, mint a hällebergai Ifjúsági Központ, amely lehetőséget ad a fiatalok számára az egymással való találkozásra és más, nyugat-európai magyar fiatalokkal való kapcsolatépítésre. Tisztelettel gondolok az Önök közösségére, amely hosszú évek óta nem csak szóval, hanem tettekkel is az anyaország mellett áll. Így történt ez 2010-ben is, amikor a szövetség közel 30.000 euró segítséget juttatott el Magyarországra az árvizek és a vörös iszap károsultjainak, és köszönöm azt a segítséget, amelyet a határon túli magyar iskolák működéséhez nyújtottak.

Komáromi-Berecz Kata

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Bemutatkoznak a 2018–2019-es Kőrösi Csoma Sándor Program svédországi ösztöndíjasai

Portré 2018. december 15.
Szeptembertől újra köreinkben tudhatjuk a Kőrösi Csoma Sándor ösztöndíjas program keretében érkezett fiatalokat, és társaságukat, valamint szakmai segítségüket élvezhetjük Svédország különböző tájain. Előző lapszámunkból Antal Józsefet és Dobos Tamást ismerhette meg az olvasó, ezúttal pedig Sebestyén Marianna malmői, Bálint Réka…
Readmore
Háború utáni absztrakció II. rész

Háború utáni absztrakció II. rész

Képzőművészet 2018. december 15.
E központi szoborcsoporttól, vagy nevezhetjük akár kisplasztika csoportnak is, a fal felé fordulva, szinte bronzos felületű, vagy vasfekete vásznak kapcsolódnak a nagyszerű anyaghoz. Három kitűnő spanyol festőművész, méreteiben és színeiben is hasonló, absztrakt vásznai. Az 1929-ben Spanyolországban született Luis Feito…
Readmore

Egyesületek

Szüreti mulatság, generációk találkozása

Szüreti mulatság, generációk találkozása

A SOMIT őszi tábora 2018. október 5–7. között ismét a SOMIT-os tábor résztvevői vittek életet a Hälleberga Tábortanyára.…
SOMIT: összefonódó generációk

SOMIT: összefonódó generációk

Október 6-án, a SOMIT 2018-as őszi táborán rendkívüli közgyűlés keretében döntött a tagság az egyesület névváltoztatásáról. A Svédországi…
A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház őszi programjai

A Stockholmi Magyar Ház a nyár és az ősz folyamán lezajlott jelentős tatarozási munkálatok után, új környezetben, megszépült…
Hírek a Hungaroclubtól

Hírek a Hungaroclubtól

Október elején a marosvásárhelyi Yorick színház Sminkszoba című előadását fogadtuk. Az előadók a SMOSZ meghívott előadói voltak. Az…
Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Apja-Fia a Stockholmi Magyar Ház színpadán

Berecz András és István előadása November 17-én Berecz András Kossuth-díjas előadóművész családjával a Stockholmi Magyar Házban összegyűlt 125…
iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

iHuset 2018 – Dimenziók kiállítás megnyitó

Mire mindannyian összegyülekeztünk Shamsi Neeimai Gallery and More galériájában, megérkezett az első idei hó. Mivel a 2018-as iHuset…
Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós göteborgi előadása

Patrubány Miklós 2000 óta a Magyarok Világszövetségének elnöke. Amikor először járt Göteborgban, egy zászlót ajándékozott a Kőrösi Csoma…
Gyere velem a Hargitára

Gyere velem a Hargitára

Tamás Gábor koncertje Teljes véletlen, hogy éppen az aradi vértanúk napjának (október 6.) végén gyülekeztek a régen hallott…
Sminkszoba

Sminkszoba

Az életről olyan sokat lehet írni. Gondolataink támadnak éveink minden olyan eseményéről, amelyből tanultunk, okultunk, vagy amelyektől talán…
Pogácsasütés és LuFi Lundban

Pogácsasütés és LuFi Lundban

A Lundi Fiatalok (LuFi) szezonnyitó klubestet tartottak, ezzel azonos időben a „nagyok” közös pogácsasütésre gyűltek össze a Lundi…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub őszi időszaka sok programot tartogat a Malmö és környékén élő magyarok számára. Ősztől a gyerekfoglalkozások…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan elő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME