A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Emlékezzünk az 56 éve történtekre! - Kecskési–Tollas Tibor (1920.12.21.–1997.07.19.)

Emlékezzünk volt rabtársunkra, barátunkra, a költőre, az 56-os emigráció kiemelkedő alakjára, Kecskési–Tollas Tiborra, halálának 15. évfordulója alkalmából.

 
Valószínű, hogy több százan találkoztak vele a bányában, a Gyűjtőben és Vácott. Kilenc éves fogsága alatt sokan megismerték, barátai lettek és kapcsolatuk biztos, hogy a végsőkig tartott. Nem volt nehéz vele szót érteni, mert Tibor a börtönben is mindig lelkes volt, optimista, előrelátó, erről versei is tanúskodnak.
Megértő, bátorító, szolidáris rabtárs, barát! Talán már akkor élt benne az a gondolat, amit évekkel később így írt meg: „Így lett halálig küldetésem: / élő sípokba fújtatom /az Úr lelkét és idegenben / minden ház így lesz otthonom” 
 
 
Tibort 1954 nyarán ismertem meg Vácott. Ő akkor trogeros volt P. Rudival, B. Gézával és olykor Sz. Sanyival. A gombokat hordták, vitték az üzemből a varrodába. Ők voltak az „Elefántok”. Őket két naponként Pöttyös szaki kísérte. (Pöttyös nagyon rendesen viselkedett 56-ban, kitörésünk alkalmából. A kapuban, ahogy elhagytam a börtönt, még a lövöldözések előtt kezet is fogtam vele, megköszönve a jó kapcsolatot az évek során.)
Tollas Tibor 1954 nyarán kezdte írni a Füveskert köteteket, ahol csak tudta, tehette. A szarufőzde egy igen alkalmas hely volt számára erre a munkára. Csaknem szabadulásáig folyt a versek, fordítások rendezése, összeírása. 
Gérecz Attila és Király Nándor szökése után, mikor bádogot kaptunk ablakainkra, 1955 nyarán Tollas Tibor megírta egyik leghíresebb a Bebádogoztak minden ablakot c. versét. Azok közé tartoztam, akik már akkor elolvashatták ezt az egyedülálló költeményt.
 
Ebben az időben sok neves költő, író volt Vácott, csak néhány közülük: Cs. Zoltán, G. Attila, K. Kamil, M. László, P. Rudolf, S. Dezsö, T. Bálint, T. Tibor.
1956 augusztusában, mikor elváltunk, azzal buzdított: „Ti is jöttök hamarosan!” S mily igaza lett ezzel a „szabvány” frázissal, mert valóban, október 27-én otthagytuk celláinkat és mentünk az ismeretlen, a bizonytalan felé. Rövid otthoni tartózkodás után mi, bajaiak 1956. december 16-án hagytuk el szeretteinket, és délfelé léptük át a határt. Mint ismeretes, Tibor német honban kötött ki, mi egy páran Svédországban leltünk új hazára.
A kapcsolat továbbra is fennmaradt, az újság, a Nemzetőr lett az összekötő kapocs, meg persze a levelek. Az általa kezdeményezett akciókban részt vettünk, támogattuk Svédországból, úgyszintén a könyvek kiadásában és azok terjesztésében.
 
1961-ben találkoztunk ismét személyesen, majd 1990-ben utoljára. Összesen hatszor volt itt nálunk, járta végig országunkat, az egyesületeket, mindig óriási sikerrel. Közvetlen személyisége meggyőzött, lehengerelt mindenkit. Szeretett ide jönni, mert szerették, tisztelték, értékelték áldozatos, önfeláldozó munkáját az emigrációért.
Néhány nevet meg kell említsek, akikkel a baráti kapcsolat, együttműködés elengedhetetlen volt a sikeres munka érdekében: Ásvány Endre, Illés György, Jakabffy Ernő, Justh Károly, Polgáry Sándor, Rezsőfy Alajos, Somi József, Szarka László és még sokan mások itt Svédországban.
 
A Tollas előnevet Tibor az emigrációja kezdetén veszi fel, mert tollal akarja, kívánja szolgálni népét, a nemzetet. Az emigrációt Ő egy missziónak tekintette, – ezt több versében kifejezésre is juttatta – ezért vállalta a mindenkori meghívásokat a világ minden tájára, vállalta az utazásokat, a mindenkor felmerülő nehézségeket, hogy szóljon, harcoljon a nemzetért az elnyomókkal szemben. A Westerlandi halászok c. vers pontosan ide, ebbe a témába sorolható. Üzenet, kérés, útmutatás.
 
1997. május 30-án beszéltem vele utoljára néhány szót telefonon. Ebben az időben már igen gyenge és rossz állapotban volt. Betegsége könyörtelenül, teljes mértékben megemésztette. A halál elkerülhetetlen volt, ami 1997. július 19-én be is következett. Szeretett falujában temették el szüleivel egy sírban, szemben a faluval és a templommal, július 26-án. A szép sírkövet Krisztina leánya tervezte. Alig egy hónap múlva, augusztus 20-án, Budapesten a Mátyás templomban búcsúztatják ünnepélyes gyászmisén, mint a nemzet költőjét. Barátja, Lezsák Sándor tartja a nagyhatású búcsúbeszédet. 
A költő halála, bármilyen furcsán hangzik, meghozta Nagybarca fellendülését, mert létrejött az özvegy és a család kezdeményezésére a Kecskési–Tollas Tibor Emlékére Alapítvány, újjáépült a szülői ház, benne múzeummal, könyvtárral, kiállítási teremmel, TV-adóval. A házat 2000. október 21-én adták át ünnepélyesen a Millenniumi Nap keretében. Jelen voltak barátai külföldről és az országból. Sokan voltunk, kik tisztelegtünk, emlékeztünk nagy barátunkra. A ház kulturális központtá, kiképzőotthonná fejlődött az évek során. Híre szétszaladt az egész világon, és igen nagy lett a látogatottsága. 2004 nyarán már Görögországból is volt egy diákcsoport látogatóban. Ettől kezdve igen sokan fordulnak meg a városban, az emberek egymásnak adják a kilincset a Művelődési házban és Lezsákéknál. 
A költő születésnapja emlékére idén már a tizenhatodik Tollas Tibor Szavalóversenyt rendezik meg erdélyi, szlovákiai és délvidéki résztvevőkkel. A Nagy Barcai Lámpás c. újság a tízedik évébe lépett, mely híven tükrözi a falu életét, eseményeit. Az alapítvány könyvet is adott ki 2001-ben, ebben a költő 18 versét Mezey István grafikája egészíti ki. Továbbá kiadták a költő életét, munkásságát bemutató könyvet is. 2006-ban megjelent a költő összes verseinek a válogatott kiadása.
Két évszámot kell még megemlítenem: 1979-ben (május17-18-án) alakul meg Lakiteleken a Fiatal Írók József Attila Köre. Ekkor jön létre az első kapcsolat a Nemzetőr (Tollas) és az ifjú írók között. Tollas Tibor tollából megjelenik a Búvópatak nemzedék c. írás, amely támogatást helyez kilátásba egyének, egyesületek bevonásával, együttműködésével, ami aztán később be is következik. A Kör foglalkozott először – félig-meddig titokban – a jövő kérdéseivel Magyarországon.
A másik dátum 1985., ami arról híres, hogy három lakiteleki fiatal grafikus vállalkozott arra, hogy az ingerlő metaforákat képekbe öntsék, és ábrázolják Tibor egyes verseit. A forradalmas lehetőség előestéjén Antológia címmel megnyílt a magyar költészet sajátos képkiállítása a Művelődési házban Lakiteleken. 
 
Ha nincs Tollas Tibor az ő életrevalóságával, életerejével, hűségével, el nem múló reményével, szervezőkészségével, valamint cselekvő jóakaratával, határtalan szívével, akkor ´56 lángja aligha lobogott volna olyan fényesen, megannyi fáklyán szerte a világban.
Pap Iván
 
A szellemfalu

A szellemfalu

Kárpát-medence 2019. április 08.
Ezúttal Északkelet-Magyarország és a Felvidék tájain kerekezhet velem az olvasó. Tulajdonképpen szinte végig a hajdani Gömör és Kishont vármegye közigazgatási egységén belül maradtam – Derenket néztem ki a térképen, a romközségként nyilvántartott egykori települést. Az utam kis falumból, Urajról indult,…
Tovább
Háború utáni absztrakció III. rész

Háború utáni absztrakció III. rész

Képzőművészet 2019. április 08.
A svéd festményhármas után is izgalmas művek következtek, de előbb egy felirat állított meg. Ez az oktató felirat pedig arról informált, mi is az avantgárd. Mára ez a kifejezés teljesen el­terjedt, és hétköznapivá vált. Azért mégis nézzük ezt a megfogalmazást:…
Tovább
Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Fehér vászon – avagy az újrakezdések művészete

Könyvespolc 2019. április 08.
Az emberi fejlődés pszichológiája egy olyan téma, amellyel először a svédországi tanulmányaimon keresztül kerültem kapcsolatba. Ez a téma mély nyomot hagyott bennem, hiszen mint egy már régen keresett puzzle darab, illett az életfilozófiámhoz. A lényege, hogy az élet olyan, mint…
Tovább

Egyesületek

Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…
Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Beszámoló az Ághegy-Liget Baráti Társaság (ÁLBT) tevékenységéről

Az ÁLBT 2005. január 20-án alakult, majd hosszú tevékenység után a társaság megszűnt. Az aktív vezetőségi tagok visszavonultak,…
Jelentés Norrköpingből

Jelentés Norrköpingből

Az utóbbi pár évben nagy változások történtek a norrköpingi Szent István Egyesületéletében. A természetes lemorzsolódások, s az utánpótlás…
Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE könyvegylet támogatókat és pártfogókat keres és vár a Trianon centenáriumához kapcsolódó esszékötetéhez

Az EKE-sorozat létrehozása és húsz kötetre kiterjedő fenntartása mind a mai napig a világ magyar emigrációjának leghosszabb ideig…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Nagy sikernek örvendett mind az őszi szüreti bálunk, mind az Erzsébet-Katalin bálunk. December elején teli busszal karácsonyi vásáron…
Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Változatos programok a Stockholmi Magyar Házban

Fölszállott a páva a Stockholmi Magyar Házra, 2018. december 8-án Az Adventi ünnepség meleg és családias hangulatát a Fölszállott…
A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

A Szomszédnéni Produkciós Iroda óriási sikert aratott a Stockholmi Magyar Házban

Február 9-én a Magyar Házban is bemutatkozott a Szomszédnéni Produkciós Iroda két tehetséges szereplője: Bálint Ferenc és Tóth…
Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

Csomortáni Gál László stockholmi kiállítása

2019. február 9-én, a Szomszédnéni Produkciós Iroda humorestjét megelőzően emlékezetes kultúreseménynek lehettek tanúi azok, akik a stockholmi Magyar…
Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

Egy világot szórakoztatva írta be magát a futball nagykönyvébe az Aranycsapat

„A dicső múltra emlékezve kell építeni a jövőt, és felvállalni magyarságunkat bárhol a nagyvilágban” Többnyire az urak és…
A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

A karnevál bűvöletében | A SOMIT téli tábora

2019. február 15–17. között a Hälleberga Tábortanyán gyűltek össze a SOMIT-osok. Egy kis átváltozásra, farsangolásra – természetesen előtte…
Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

Beszélgetés a Mikulással és a krampusszal

December elején, a svédországi magyar gyerekek számára a SMOSZ szervezésében, Stockholmtól Malmőig mutatta be a Levelek Télapónak című…
A Pannónia klub életéből

A Pannónia klub életéből

A decembert a Mikulás-ünnepséggel kezdtük a gyerekek nagy örömére, majd szilveszteri teltházas bállal zártuk a 2018-as évet. Téli…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME