Magyarországi emlékév Raoul Wallenberg születésének 100-ik évfordulójára - Németh Zsolt parlamenti államtitkár válaszol kérdéseinkre


Magyarország kormánya tavaly elhatározta, hogy az idei Raoul Wallenberg Év keretében méltóképpen emlékezzen a svéd embermentő diplomatáról, születésének 100 éves évfordulója alkalmából. A döntést követően megalakult a Raoul Wallenberg Emlékbizottság, amelyet Németh Zsolt parlamenti államtitkár és Karin Olofsdotter svéd nagykövet vezetnek. A magyar rendezvénysorozat kezdetével azonos időpontban, január 17-én, a svéd parlament ünnepi ülést tartott Stockholmban. (Az 1912-ben született diplomatát, aki zsidó származású magyar állampolgárok tízezreit mentette meg a deportálástól, 1945. január 17-én tartóztatta le a szovjet megszálló hadsereg, majd ismeretlen helyre szállította, és máig sem bizonyított vélekedések szerint 1947-ben kivégezte.) A centenáriumi megemlékezések kapcsán Németh Zsolt parlamenti államtitkárt kerestük fel kérdéseinkkel.

 

 

Németh Zsolt államtitkár és Karin Olofsdotter Svédország
magyarországi nagykövete


- Államtitkár Úr! Miért tartja szükségesnek több helyszínen zajló, tematikailag változatos rendezvénysorozattal felidézni Raoul Wallenberg emlékét?


- A múlttal való szembenézés, a tanulságok levonása, a felelősség tudatosítása nélkül minden nemzet halálra van ítélve. Különösen igaz ez a magyarságra, amely ezer éves történelme során – elsősorban földrajzi elhelyezkedése miatt – számos tragédiát vészelt át. Talán emiatt is, Magyarországon komoly tradíciója van a hősök tiszteletének. Rajtuk keresztül számot vethetünk a múltról. Emellett a hősök ünneplése nem csak arról szól, akire emlékeznek, hanem azokról is, akik emlékeznek. Raoul Wallenbergre emlékezve Magyarország amellett tesz hitet, hogy értékeink az övével azonosak.

 

Bővebben: Magyarországi emlékév Raoul Wallenberg születésének 100-ik évfordulójára - Németh Zsolt parlamenti...

Változások a Híradó szerkesztőségében

 

Sántha Ferenc és Sántha Judit nem tudták tovább vállalni a Híradó szerkesztését. Ez évtől kezdve Balogh Erzsébet a lap főszerkesztője, a szerkesztőség további tagjai pedig: Balogh Erika, Csikós Tibor, Kádár Dóri, Kecskés Andrea, Molnár Gábor Ferenc, Szegedi Zsófia, Tóth Ildikó és Veress Mária. Az online Híradóért Bitay Zsolt felel.
A további eredményes és örömteli együttműködés reményében üdvözli a kedves olvasót:

A Híradó szerkesztősége
 

„Az itt élő magyarokkal való kapcsolattartás közel áll a szívemhez” - Interjú Magyarország stockholmi konzuljával

 

Biróné Gulyás Katalin augusztus vége óta látja el a konzuli feladatokat a stockholmi Magyar Nagykövetségen. Huszonegy éve dolgozik a Külügyminisztériumban. Számos területen, területi és protokoll főosztályon látott el különböző feladatköröket, 10 évet töltött külszolgálaton Párizsban és Tuniszban.
Végzettsége szerint külkereskedelmi üzemgazdász, valamint francia tolmács és szakfordító képesítéssel rendelkezik. Az elmúlt négy évben a Külügyminisztérium Képzési Osztályán dolgozott, illetve vezette azt két éven keresztül.
46 éves, férjezett, 12 éves Julcsi lánya szeptembertől a stockholmi francia gimnázium diákja.

 

 

Biróné Gulyás Katalin konzul
Fotó: Bánovits András

 

− Augusztusban mint Magyarország svédországi konzulja kapott új megbízatást. Hogyan fogadta stockholmi kinevezését, milyen volt a fogadtatás?

 

− 2010-ben pályáztam a stockholmi nagykövetség konzul-beosztott diplomata posztjára, és nagy örömömre szolgált, hogy elnyertem. A család is nagy várakozással tekintett az új ország, az új élet elé, és bár még csak ismerkedünk a környezettel, jól érezzük magunkat, és gyorsan megszerettük ezt gyönyörű, kellemes várost, nyugodt, barátságos embereket. Kedves és segítőkész kollégák fogadtak a nagykövetségen, ami sokat számított a zökkenőmentes beilleszkedésben.

 

− Milyen állandó feladatai vannak, esetleg dolgozik-e jelenleg valamilyen kiemelt fontosságú ügyön?

 

− A konzuli terület tekinthető elsődleges feladatkörnek, hetente háromszor konzuli félfogadáson intézzük a személyesen megjelent ügyfelek kéréseit. Tekintettel a nagy létszámú Svédországban élő magyarságra, rengeteg anyakönyvezési feladatunk van, és mivel júliustól rendelkezésünkre áll a biometrikus adatokat feldolgozó gép és rendszer, viszonylag gyors és egyszerű az új útlevélkérelmek felvétele. Jó esetben két-három hét alatt megérkeznek Budapestről az öt, illetve tíz évre szóló magánútlevelek.

 

Bővebben: „Az itt élő magyarokkal való kapcsolattartás közel áll a szívemhez” - Interjú Magyarország...