A magyar Országgyűlés 2010. május 26-án fogadta el a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítását, bevezetve az egyszerűsített honosítási eljárást.
Az egyszerűsített honosítási eljárás lényege, hogy nem kell Magyarországon letelepedni a határon túli magyaroknak a magyar állampolgárság megszerzéséhez, nem kell állampolgársági vizsgát tenni, elegendő a magyar nyelv ismerete és nem kell a magyarországi lakóhelyet és megélhetést igazolni.
A jogszabályok 2010. augusztus 20-án léptek hatályba, de a kedvezményes eljárás a 2011. január 1-je után benyújtott kérelmekre vonatkozik, azaz ettől a dátumtól kezdve lehet igényelni a magyar állampolgárságot.
A magyar állampolgárság megszerzése nem jár adófizetési, társadalombiztosítási vagy egyéb más járulékfizetési kötelezettséggel, és nem jelenti a magyar választójog megszerzését sem. A magyar állampolgárság megszerzése után lehetőség lesz magyar útlevelet igényelni az arra igényt tartóknak.
A kérelem benyújtása:
Az a nem magyar állampolgár honosítható kedvezményesen (egyéni kérelemre), aki az alábbi követelményeknek megfelel:
- maga vagy felmenője magyar állampolgár volt vagy valószínűsíti magyarországi származását (a valószínűsítés a csángókra vonatkozik csak),
- magyar nyelvtudását igazolja (ezt a kérelmet átvevő szerv – Svédországban a konzulátus ellenőrzi),
- a magyar jog szerint büntetlen előéletű és nincs ellene büntetőeljárás folyamatban,
- honosítása nem sérti Magyarország közbiztonságát és nemzetbiztonságát.
Az állampolgársági kérelem mellett a kérelmezőnek be kell nyújtani eredetiben születési anyakönyvi kivonatát és a családi állapotát igazoló okiratokat (házassági anyakönyvi kivonat, válást igazoló dokumentum, stb.).
Az eljáráshoz be kell nyújtani továbbá a magyar származást igazoló dokumentumokat is (praktikusan legegyszerűbb a felmenők születési, házassági, halotti anyakönyvi kivonata, de lehet plébános/lelkipásztor igazolása, alkalmas régi magyar okirat, például korabeli katonakönyv, régi útlevél, illetőségi bizonyítvány, egyéb magyar hatóság által kiállított irat pl.: lakcímbejelentő, stb).
Mellékelni kell még a magyar nyelven, saját kézzel írt önéletrajzot és két darab arcfényképet.
A magyar származást igazoló dokumentumokat (pl. dédapa katonakönyve, nagyanya iskolai bizonyítványa, stb.) nem kell eredetiben benyújtani, ezekről a konzul hiteles másolatot készít, majd az eredeti példányt visszaadja a kérelmezőnek.
A magyar származás igazolásánál fontos, hogy a családi kapcsolat, azaz a családi ág, a leszármazási lánc végig követhető legyen. A leszármazási láncot addig kell visszavezetni, amíg olyan felmenőhöz nem jutunk, akiről vélelmezni lehet, hogy volt magyar állampolgár. Elsődlegesen a felmenő (nagyapa, nagyanya, édesapa, édesanya) születési anyakönyvi kivonata alkalmas a magyar állampolgártól való leszármazás megállapítására.
Ha például az apai nagyapa volt magyar állampolgár, akkor a leszármazási lánc végigvezetése miatt a következő dokumentumokat kell benyújtani: a kérelmező születési anyakönyvi kivonatának egy eredeti példánya és - ha a kivonat nem magyar nyelvű -annak magyar nyelvű fordítása, az édesapa születési anyakönyvi kivonatának másolata és annak magyar nyelvű fordítása, végül az apai nagyapa születési anyakönyvi kivonatának másolata. Amennyiben valakinek anyai és apai ágon is voltak magyar származású felmenői elég az egyik ágon visszavezetni a felmenőket.
A plébánosi/lelkipásztori igazolás akkor fogadható el, ha az 1895 előttről szól.
Az állampolgársági kérelmeket -ha az egész családot érinti, mivel a feleség/férj is a történelmi Magyarország területéről származik - célszerű egyszerre családonként benyújtani, hiszen így az egész család egyszerre szerzi meg a magyar állampolgárságot. Ilyen esetekben a kiskorú gyermekek is megszerzik a magyar állampolgárságot, mivel felmenőjük magyar állampolgár. A kiskorú (18 év alatti) gyermekeknek nem kell magyar nyelven tudniuk.
Az állampolgárság igénylésével egyidejűleg kötelezően kezdeményezni kell a nem a mai Magyarország területén született kérelmező születésének/házasságának/válásának/névváltozásának magyarországi anyakönyvezését. A magyarországi anyakönyvezés a külföldön történt anyakönyvi események bejegyzését jelenti egy központi magyar anyakönyvbe. Az anyakönyvezéshez szükséges adatlapok is megtalálhatóak a www.allampolgarsag.gov.hu honlapon.
A születési anyakönyvezési adatlapokat minden kérelmezőnek személyenként (anya, apa, gyermekek) külön-külön ki kell tölteni, a szülőknek pedig egy házassági anyakönyvezési adatlapot is ki kell tölteniük.
Az állampolgársági kérelmet a cselekvőképes kérelmező kizárólag személyesen, a korlátozottan cselekvőképes, illetőleg a cselekvőképtelen személy nevében a törvényes képviselője adhatja be az alább jelzett hivataloknál. A személyes megjelenés a kérelmező lakóhelye szerinti távolságtól függetlenül mindenképpen kötelező, a postai ügyintézésre nincs mód.
Az állampolgársági kérelmet be lehet nyújtani
- bármely magyar anyakönyvvezetőnél,
- a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (a továbbiakban: BÁH) regionális igazgatóságainál, illetve
- bármely magyar konzuli tisztviselőnél.
Ha az állampolgársági kérelem hiányos, vagy az elbíráláshoz szükséges okiratokat a kérelmező nem csatolta, az eljáró szervek a hiány pótlására határidő tűzésével felszólítják a kérelmezőt.
Svédország területén kizárólag a stockholmi magyar nagykövetségen lehet benyújtani a kérelmeket, mely a nyelvtudás igazolása céljából egy rövid személyes beszélgetést is magában foglal majd a magyar konzullal. A kiskorú gyermekek magyar nyelvtudását nem kell igazolni.
Az első pár hétben sok érdeklődőre számítunk a stockholmi nagykövetség konzuli hivatalában. Mivel ügyintézőink száma korlátozott, ugyanakkor minden ügyfelet a legjobb tudásunk szerint, a várakozási időt a minimálisra szorítva szeretnénk kiszolgálni, előzetes bejelentkezési rendszert alakítottunk ki. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal központilag egy internetes, egységes informatikai bejelentkezési rendszert helyez üzembe december folyamán, ahol előre lehet majd időpontot foglalni. Azok, akik telefonon kívánnak bejelentkezni, ezt megtehetik a 08 663 66 39-es konzuli telefonszámunkon az ún. telefonidőben (hétfő, szerda: 13-15 óra, kedd, csütörtök: 9-12 óra). A telefonos bejelentkezéseket november 8-tól, hétfőtől fogadjuk.
Nyomatékosan kérjük, hogy az adatlapokat előre legyenek szívesek kitölteni, aláírni azonban a konzul előtt kell őket.
A konzulátus a továbbiakban is végzi az egyéb konzuli ügyekkel (pl. aláírás hitelesítés, fordítás hitelesítés, születés, házasság anyakönyvezése, állampolgársági igazolás, stb.) kapcsolatos normál napi tevékenységét, ezért bejelentkezés nélkül nem áll módunkban elkezdeni a kettős állampolgársággal kapcsolatos ügyintézést!
A kérelmező köteles még nyilatkozni arról, hogy büntetlen előéletű és nem folyik ellene büntető eljárás, valamint arról, hogy az elmúlt öt évben elmarasztalta-e valamely bíróság szándékos bűncselekmény miatt.
Az idegen nyelvű okiratokat hiteles magyar nyelvű fordítással kell az állampolgársági kérelemhez csatolni.
Amennyiben az okirat olyan nyelven készült (pl. szerb, román), melyről nem lehet magyarra fordítást kérni Svédországban (mivel nincs román-magyar, szerb-magyar hiteles fordító Svédországban) elfogadható az is, hogy a román, szerb nyelvű okiratot svédre, vagy angolra fordíttatja le az ügyfél, ezután pedig magyar nyelvű fordítást készíttet. A magyar fordítást a konzulnak nem kell felülhitelesítenie.
A svédországi svéd-magyar hiteles fordítókról a stockholmi magyar konzulátus vagy a Kammarkollegiet tud tájékoztatást adni. Magyarországon hivatalos fordítást az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Zrt. készíthet: elérhetőségük: www.offi.hu cím: 1062 Budapest, Bajza u. 52. Postacím: 1394 Budapest, Pf. 359, Telefon: +36-1-428-9600, fax: +36-1-269-5184
Hiteles fordítás esetén a fordításhoz hozzáfűzött másolat is elfogadható, azaz ebben az esetben nem kell az eredeti okiratot átadni.
A kérelem elbírálása:
A közigazgatási és igazságügyi miniszter előterjesztése alapján a kérelemről a köztársasági elnök dönt. A miniszter az előterjesztést a kérelemnek a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalhoz történő beérkezésétől számított három hónapon belül nyújtja be a köztársasági elnöknek.
Ebbe a három hónapos időtartamba azonban nem számít bele:
- a hiánypótlásra felhívástól annak teljesítéséig terjedő idő,
- az eljárás felfüggesztésének időtartama (ilyenkor a döntés olyan kérdés elbírálásától függ, amelyben az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik),
- a közbiztonsági és nemzetbiztonsági véleményezés időtartama,
- az állampolgárságot érintő adat vagy okirat beszerzése érdekében más hatósághoz intézett megkereséstől a válasz megérkezéséig terjedő idő.
A fentiek figyelembevételével számított tényleges ügyintézési idő várhatóan a kérelem benyújtásától számított 4-5 hónap!
Fontos tehát hangsúlyozni, hogy a kérelmeket a stockholmi magyar konzulátus csak beveszi, ellenőrzi az adatok és mellékletek helyességét, majd azokat a BÁH Honosítási Osztálya részére továbbítja. A kérelmeket a BÁH Honosítási Osztálya bírálja el, továbbítja döntésre a köztársasági elnöknek, és az esetleges hiánypótlási felhívásokat is ők küldik majd ki.
Kedvező elbírálás esetén a honosított személy két hónapon belül állampolgársági esküt vagy fogadalmat tesz. Az esküt vagy a fogadalmat a honosított választása szerint vagy magyarországi polgármester előtt, vagy a magyar külképviselet vezetője előtt teszi le. Amennyiben a honosított személy a stockholmi nagykövetséget jelölte meg az eskü letételének színhelyéül, a kedvező elbírálásról és az eskü időpontjáról az irat visszaérkezésétől számított 15 napon belül értesítést kap. (A cselekvőképtelen személy nevében az esküt vagy fogadalmat a törvényes képviselője teszi le.) A honosított a magyar állampolgárságot az eskü vagy fogadalom letételének napján szerzi meg, így az eskü vagy fogadalom letétele mindenképpen szükséges része az eljárásnak, ennek elmulasztása esetén az eljárást újra kell indítani!
Névmódosítás:
A határon túli magyarok az egyszerűsített honosítási eljárással egyidejűleg kérhetik,
- hogy saját vagy felmenőjük egykori magyar születési családi nevét viselhessék,
- többtagú születési családi névből egy vagy több tag, valamint születési és házassági névből a nemre utaló végződés vagy névelem elhagyását (például szláv nevek esetén az –ová végződést),
- utónevüknek magyar megfelelőjét.
A születési családi név módosítása iránti kérelmet okirattal vagy szakvéleménnyel kell alátámasztani.
A magyar kormány 2010. november 5-től honlapot üzemeltet az egyszerűsített honosítási eljárásról, melyben minden fontos információ, adatlap megtalálható. A honlap címe: www.allampolgarsag.gov.hu
További tájékoztatással kapcsolatban kérjük, kövessék figyelemmel a http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/SE/hu nagykövetségi honlapot, valamint a Külügyminisztérium web oldalát: www.kulugyminiszterium.hu, illetve a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal www.bevandorlas.hu honlapját.
A stockholmi magyar nagykövetség Konzuli Hivatala.
