A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Húsvét

A tavasz igazi nagy ünnepe a húsvét. A kereszténység ezen a napon ünnepli Krisztus feltámadását. Ezt megelőzi a nagyhét, a húsvét előtti hét, amely a virágvasárnappal kezdődik. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére ezen a vasárnapon az emberek barkaágakkal mennek a templomba. Az ünnepi szertartás részei (a katolikusoknál) a barkaszentelés, evangélium és körmenet, majd bevonulás a templomba.

Az egyházban a nagyhét rendeltetése, hogy megemlékezzünk Krisztus szenvedéseiről. Ezen a héten újjászületik a természet. A néphagyomány szerint ilyenkor dívtak az ősi szokások, az ember egészségének és jólétének biztosítására, a betegségek távoltartására. Nagycsütörtök Jézus szenvedéseinek kezdete. E nap egyetlen miséjén elnémulnak a harangok. Egyes helyeken azt mondja a nép, hogy a harangok Rómába mennek. Csütörtök a lábmosás szertartása is. (…) A szertartás onnan ered, hogy Jézus is megmosta a tanítványainak a lábát. Nagypénteknek a néphagyományban is többféle megnyilatkozása van. Az emberek a falvak szélén álló Kálváriadombra vonultak, megálltak a stációkat jelölő kis kápolnáknál, végigjárták Jézus keresztvitelének az útját. Jeruzsálemben egy szerzetes kereszttel a hátán teszi meg a Golgota hegyére vezető utat. A templomokban letakarják az oltárokat, hallgatnak a harangok, mindenki várja a másnapot.
A húsvét megünneplése már nagyszombat délutánján megkezdődik. Ismét megszólalnak a harangok, és a katolikus falvak hívői körmenet közben a négy világtáj irányában szentségi áldásban részesítik a körmenet résztvevőit. Régen az ünnep egészen keddig, húsvét harmadnapjáig tartott.
Az ünnep egyik dísze a cifrára fonott nagy kalács volt. A régi húsvét legszebb eseménye az ételszentelés volt. A délelőtti misére gondosan előkészített, kendővel letakart kosárral mentek. Kalács, sonka, tojás, bárányhús volt benne. A pap megáldotta az ételeket. A hosszú böjtölés után ezeknek az ételeknek az elfogyasztásával kezdődött újra a húsfogyasztás, a „hús vétele”. A húsvéti ételszentelés, egyes vidékeken ételáldás, máig is elevenen élő hagyomány. Az ételek megáldására már Jézus példát adott az Utolsó Vacsorán. A megszentelt étel megvédte a híveket a böjt utáni
mértéktelenség kísértésétől.

Húsvét második napja

Húsvét második napja, hétfő, a húsvéti locsolkodás ideje. Húsvétkor volt szokásban a gyermekek megajándékozása. A nyuszik által hozott édesség, tojás újabb eredetű szokás.
A tojás ősi, egyetemes szimbólum. Kultusza már ősidők óta elterjedt az egész földön. Jelképe az élet keletkezésének, a termékenységnek, az újjászületésnek, a keresztény vallásokban pedig Jézus Krisztus kiontott vérének, a feltámadásban való hitnek.
Nem véletlen, hogy húsvétkor hímes tojással ajándékozzuk meg egymást. A hímes tojásról azt tartják, hogy különleges varázserővel bír.
Az élet színére, pirosra festett tojás talán a legrégibb szimbólum, mely a tavaszi napforduló ünnepei során keletkezett, és évezredeken át fennmaradt.
A tojásdíszítés szokása Közép-és Kelet-Európában a legelterjedtebb. A tojás alapszíne a leggyakrabban a piros, de gyakori a sárga,a barnás, ritkább a kék, a lila, a rózsaszín és a zöld. A piros az öröm, a zöld a tavasz és a reménység, a lila a bűnbánat színe. A húsvéti tojásfestésre általában nagyszombaton került sor.
A fiatalok a húsvét hétfőt várták a legnagyobb örömmel. Régen az egész falu kellemes szórakozása volt a locsolás. A fiúk először az édesanyjukat, leánytestvérüket locsolták meg. A rokonokat, ismerősöket a kora délelőtti órákban volt szokás meglocsolni. Régebben a legények a kútnál, vödör vízzel locsolták meg a lányokat.   
Locsolkodáskor a felnőtt férfiak, fiatalemberek áldást, a gyerekek rigmusokat mondtak. A locsoló jutalma hímes tojás volt, és illett megkínálni a húsvéti süteményekből.

Forrás: Csörgő Anikó/ Csigó László: Húsvét



Locsolóversek

Húsvéthétfőn korán kelek,
sonkát, tojást eszegetek.
Aztán gyorsan felpattanok,
késő estig locsolhatok.
Szabad-e locsolni?

Locsolkodó legény vagyok,
senkit szárazon nem hagyok.
Szagos víz van az üvegbe,
Tojást kérek a zsebembe!
Piros legyen, mint a retek,
Asztal mellé ültessetek,
Sonka, tojás legyen rajta,
Bor is, a legjobbik fajta.

Húsvét másodnapján,
mi jutott eszembe?
Egy üveg rózsavizet
vettem a kezembe.
Elindultam véle
piros tojást szedni.
Adjátok hát lányok,
de ha sajnáljátok,
licskes-lucskos, facsaros,
vizes lesz ruhátok!

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME