A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 
Warning: getimagesize(http://hirado.smosz.org/images/stories/11jun/11jun (41).jpg): failed to open stream: HTTP request failed! HTTP/1.1 400 Bad Request in /customers/3/a/7/smosz.org/httpd.www/hirado/plugins/content/smartresizer/smartresizer.php on line 518

”Nekem feltöltődést, kikapcsolódást jelent a magyar környezet”

 
Beszélgetés Tompa Andreával, az Őrszavak Egyesület vezetőségi tagjával
 
- Két kiskorú, és - tapasztalatom szerint - nagyon ügyes, öntörvényű gyermeked van. Mi az, amire éppen most nagyon kell figyelned a nevelésükben?
 
- Igaz, hogy nagyon határozott akarattal megáldott (?!) a két gyermekem, de én azért nem nevezném őket öntörvényűeknek. Talán kissé határozottabban próbálgatják feszegetni saját erejük és az én türelmem határát. Nevelésükben fontosnak tartom arra figyelni, hogy megfelelő baráti kört tudjanak kialakítani. És amit kifejezetten fontosnak tartok, hogy megszeressenek  magyarul is olvasni.
 
11jun (41).jpg
Tompa Andrea, két gyermek
édesanyja, egyetemi tanár; az
egyesületben adminisztrációs,
logisztikai feladatokat végez
 
- Mikor vagy elégedett anyuka, mikor érzed, hogy úgy mennek a dolgok, ahogy szerinted menniük kell?
 
- Azt hiszem, erre a kérdésre adható válaszom teljesen sablonos. Nem hinném, valamilyen véleménykülönbség adódhatna köztem és a többi szülő között, mikor azt válaszolom: akkor vagyok elégedett, amikor gyerekeim mosolyognak, mert jól érzik magukat. 
 
- Gyermekeidnek nem jelent gondot az anyanyelv mindennapi használata. Az anyanyelven való oktatást hogyan oldjátok meg?
 
- Gyermekeim rendszeresen résztvesznek a jönköpingi önkormányzati anyanyelvoktatásban. Szorgalmazzuk, hogy rendszeresen olvassanak magyar nyelvű könyveket is, igyekszünk beszerezni a számukra könnyen érthető jó irodalmat. A tévénézést megpróbáljuk úgy irányítani, hogy, ha lehet, inkább magyar műsort nézzenek. 
 
- Mi az, amit legfontosabbnak tartasz a gyermekek nevelésében?
 
- A legfontosabbnak azt tartom, hogy gyermekeim érezzék a biztos családi hátteret, azt, hogy mi, szülők bármikor, bármilyen élethelyzetben ott vagyunk mellettük. Hogy tudják, a családjuk a legbiztosabb támaszuk. Éppen ezért sok gondot fordítunk arra, hogy megismertessük velük gyökereinket, eredetünket. 
A lelki támaszt tőlünk megkapják, de ahhoz, hogy tényleg egészséges, józan gondolkodású felnőttekké váljanak, fontos a test edzése is, ezért szorgalmazzuk azt, hogy sportoljanak.
 
- Neked milyen volt gyermeknek, ifjúnak lenni? Mesélj egy kicsit az akkori magadról, a családi hátteredről. Mi az, amit szeretnél továbbadni gyermekeidnek?
 
- Bár hivatalos irataimban születésem és ifjúkorom helyszíne Románia, gyerekkoromban annak, hogy mi nem Magyarországon élünk, számomra nem sok jelentősége volt, mert én teljes egészében magyar környezetben, szellemben nevelkedtem. Marosvásárhelyen születtem, Kézdivásárhelyen jártam iskolába, 1987-ben érettségiztem. Pályaválasztásomban szerepet játszott anyai dédanyám családunkban élénken élő emléke, aki a botanikában nagyon járatos bábaasszony volt. Anyánk rengeteget mesélt kísérletező “javasasszony” nagyanyjáról és messzi falvakban is ismert és keresett gyógyteáiról. Azt hiszem, kedvenc tantárgyamra, a kémiára is tulajdonképpen anyám elbeszélésein keresztül találtam rá. Az orvosdiagnosztikai pályához vonzódtam. Hogy ezt nem a szülőföldemen valósíthattam meg, annak az oka, hogy családunk élete másként alakult. 
Ifjúkorom kedves emléke a rengeteg kirándulás, túrázás osztálytársaim társaságában. Szüleimnek Zabolán (Székelyföld) volt egy kis nyári házuk, ez lett az osztálykirándulásaink befejező bulijának színhelye. Csodálatosak voltak ezek a csendes beszélgetéssel, nótázással záruló összejövetelek. Egy ilyen társaságot, baráti kört kívánok gyerekeimnek is.
Szeretném továbbadni gyerekeimnek azt az érzést, hogy jó magyarnak lenni, hogy büszkék legyenek származásukra. Szeretném, ha majd megállják a helyüket abban a társadalomban, ahol élnek.
 
- Hogyan kerültél Svédországba, és milyennek élted meg a kezdetet? Mi történt azóta az életedben, és mi most a kenyérkereső munkád?
 
- Édesanyámmal és három húgommmal jöttünk 1988-ban politikai menekültként. Előbb a  stockholmi menekülttáborba, onnan még két rövid hasonló állomás után Strömsnäsbrukbe, majd Jönköpingbe kerültünk, ahol ma is élek. Mondhatom, szinte a szó szoros értelmében: itt ragadtam. Közvetlenül tanulmányaim befejezése után a jönköpingi Egészségügyi Egyetemen tanársegédként kezdtem a pályafutásomat. Jelenleg is ott dolgozom, immár egyetemi tanárként.
 
- Az Őrszavak vezetőségében és az anyanyelvi táborban milyen munkákat vállaltál és miért pont azokat? Szeretnél-e változtatni valamin?
 
- Nagyon örvendek a kérdésnek. Mielőtt válaszolnék, szeretnék rávilágítani néhány olyan dologra, melyekről az Őrszavak vezetőségének bemutatása során eddig még nem esett szó. Nevezetesen arról szeretnék beszélni, hogyan működik az Őrszavak Egyesület. Sokan azt hiszik, ugyanúgy, mint bármelyik más svédországi magyar egyesület. Ami szervezeti felépítésünket, az alapszabályzatunkba foglaltakat illeti, tényleg úgy. A különbség földrajzi elhelyezésünkből adódik. Mind a tagság, mind a vezetőség földrajzilag aránylag nagy távolságban élnek egymástól, nincs hagyományos értelemben vett központunk. Az egyesület  vezetősége évente négyszer ülésezik, rendszerint annál a vezetőségi tagnál, aki éppen ráér a találkozó lebonyolítására. Nagy könnyebbség, hogy egyre jobban ki tudjuk használni a modern technika nyújtotta lehetőségeket, és hosszadalmas, költséges, időrabló utazgatás helyett a négyből legalább három alkalommal telefonértekezletet tartunk. Az évi közgyűlés időpontját meg úgy alakítjuk, hogy a magyar nyelvi táborunk záróünnepségének egyik programpontja legyen.
Egyesületünk vezetésének sajátossága, hogy a vezetőség a munkát a legjobb belátása szerint, a tagság segítsége nélkül végzi. Mivel az elvégzendő munka sok és sokrétű, a vezetőség, a hatékonyság érdekében, a feladatokat önálló munkacsoportokra osztva végzi. Így minden munkacsoport csak a rábízott feladatra tud összpontosítani, nem aprózódik fel az erőnk. Az elvégzett munkáról összegező vezetőségi gyűlésen számolunk be egymásnak.
 
Munkacsoportjaink a következők:
 
- Az egyesület pénztára 
Feladata a pénzügyek kezelése, anyagi segítség felkutatása: pályázatok, tagdíj, segély-lehetőségek stb.
 
- Média munkacsoport 
Feladata a kapcsolattartás a SMOSZ hivatalos lapja, a Híradó és az Őrszavak internetes újság szerkesztőségével; cikkek, beszámolók írása, egyesületi hírek közlése, az egyesület rendezvényeinek hirdetése, kapcsolattartás a svédországi magyartanárokkal.
 
- Szülők Iskolája munkacsoport 
Feladata a svédországi magyar oktatás feltérképezése, az oktatók nyilvántartása és a velük való kapcsolattartás, a magyar oktatók értesítése a továbbképzési lehetőségekről, megszervezni a Szülők Iskolája találkozót, témát választani, előadókat felkutatni és felkérni, konferenciákat szervezni.
 
- Magyar nyelvi tábor munkacsoport
Ebbe a munkacsoportba minden vezetőségi tag beletartozik. Feladatuk- néhány külső munkatárs bevonásával - a magyar nyelvi táborral kapcsolatos mindennemű munka megszervezése, elvégzése.
 
Ezek után válaszolhatok a nekem feltett kérdésre. Az én hatáskörömbe munkahelyi elfoglaltságaim és a kevés rendelkezésemre álló szabadidő miatt inkább az íróasztalnál elvégezhető feladatok tartoznak. Besegítek a pályázatok megszerkesztésébe, megtervezem a tábor személyzetének utaztatását, egyeztetem az időpontokat, megrendelem a jegyeket, magyarán: a logisztika a feladatom. A tábor ideje alatt kezelem a tábor pénzügyeit, végzem az adminisztrációt és a beszerzést. Az elmúlt évek alatt nagy tapasztalatot szereztem ezekben a feladatkörökben. Kedvelem, és úgy érzem, tudom is csinálni.
 
- Gyermekeid mit szeretnek legjobban a nyári táborokban? S az állandó lótás-futásodon túl Te hogyan éled meg ezeket a táborokat?
 
- A gyerekeim, mióta megtanultak beszélni, a táborral együtt nőnek, fejlődnek. Persze nem minden tetszik nekik: a fiam tiltakozik néha a rendszeres elméleti foglalkozások ellen, de tudom, hogy hamarabb ráébred ezek hasznosságára, érdekességére, még mielőtt kinőne belőle. Mindketten szeretnek újra találkozni a régi barátokkal; már az év kezdetekor megindul a találgatás, hogy az eddig megismert társakból ki vesz részt az idei táborban; izgatottan lesik, jönnek-e újak? Hogy mit szeretnek a legjobban a tábori életben? Fiamat különösen a hagyományos magyar kézművesség érdekli, melyek közül magasan vezet az ostorfonás! Annakidején nem is gondoltuk volna, hogy ez ilyen népszerű lesz.
A szabadidős foglalkozások közül kedvel szinte mindent: itt első az íjazás. Szeretik a labdajátékokat; lányom kedvence a gyöngyfűzés, mesehallgatás, festés, rajzolás. A táborban készített apró tárgyakat mindketten nagy becsben tartják, szeretettel őrizgetik őket.
Nekem feltöltődést, kikapcsolódást jelent a magyar környezet, találkozás a visszatérő régi és az új kollégákkal, annak ellenére, hogy bizony fárasztó az egész napi intenzív munka. Bár az éjszakai pihenőnk is szűkre szabott, mindig jut az erőnkből arra is, hogy mi, felnőttek, meghallgassuk egymás előadásait, résztvegyünk a játékos csoportfejlesztő gyakorlatokon.
 
- Ha találkoznál azzal a bizonyos mesebeli ősz öregemberrel, akkor mi lenne az a három kívánságod, amit szeretnél, ha teljesítene?
 
- De jó is lenne, ha tényleg találkozhatnék vele! Bár nem tudom megérteni, hogy a mai modern időkben, amikor minden fejlődik, ő miért nem iparkodik egy kicsit, miért ragadt le a hármas számnál! Így első kérésem rögtön az lenne, hogy a három kívánság bővüljön ki legalább hét kívánságra. Hiszen az is mágikus szám!
A második kívánságom az lenne, hogy a Jóisten tartsa meg szeretteimet egészségben.
A harmadik, és számomra persze az utolsó kívánság - mert a hét kívánság csak ezután lépne érvénybe - az lenne, hogy legyen egy csodatükröm. Egy önbizalmat sugalló csodatükör. Ez a tükör olyan legyen, hogy ha belenézek, egyből elégedett legyek a munkámmal, és magammal, mert az bíztatóan azt csillogja: - Jól van, Andrea, csak így tovább! 
 
Köszönjük a beszélgetést!
 
 
 
Hol sírjaink (még) domborulnak…

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Kedves Olvasó! 2019. július 07.
Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt…
Tovább
A boszorkányos Börzsöny

A boszorkányos Börzsöny

Kárpát-medence 2019. július 07.
„Taníts engem utadra, Uram, hogy igazságod szerint járjak.” (Zsolt. 85.11) – Pannonhalmi zsoltároskönyv   A közelgő nyár mindig jó lehetőség új tájak, új érzések, új emberek megismerésére. Az erdélyi Sóvidék, a Dél-Felvidék keleti vonulatai és Derenk „szellemfaluja” után a Nógrád…
Tovább
Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Képzőművészet 2019. július 07.
Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el: „ Absztrakt Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább…
Tovább
Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Könyvespolc 2019. július 07.
Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő…
Tovább

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME