Szegeden született, a Szegedi Tudományegyetem mellett a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemen folytatta tanulmányait. Eddigi pályafutása során számtalan kitűntetésben részesült, többek között a francia becsületrendben, a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztje, Pro Familie Hungariae-díj, „Luchador por la Familia”-díj (Családokért küzdők-díj). 2014 és 2020 között az Emberi Erőforrások Minisztériumában család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, 2018-tól országgyűlési képviselő, 2020. október 1-től családokért felelős miniszter. Mindig mosolygós, ugyanakkor tekintélyt követelő, következetes és árad belőle a szakértelem. Novák Katalin miniszter asszonyt kérdeztem munkáról, aktuális családügyi kérdésekről, magánéletről, egyensúlyról.
Berecki Emőke: Családokért felelős miniszterként mit tart a legfontosabb megvalósítandó célnak? Tulajdonképpen mit jelent az ön számára a család?
Novák Katalin: A család a bölcső, ahol biztonságban lehetünk, ahonnan erőt meríthetünk, ahol a szeretet a kovász. Miniszterként kollégáimmal azon dolgozom, hogy Magyarországon hosszú távra szóló, kiszámítható és biztonságos környezetet teremtsünk a családok és a családalapítás előtt álló fiatalok számára. Nekünk, magyaroknak kiemelten fontos a saját tulajdonú otthon, a legtöbben saját házban vagy lakásban szeretnének élni, sőt, a gyermekeiknek is szeretnének biztos otthont. Ezért is támogatjuk számos lehetőséggel a családok otthonteremtését, idén év elejétől pedig már a meglévő otthonok felújítását is. Célunk, hogy a gyermeket nevelő családok ne érezzék anyagi hátrányát a gyermekvállalásnak, és ne kerüljenek nehezebb helyzetbe azért, mert gyermekeket nevelnek.
BE: A népességfogyás egyre több országban számít problémának. Hogyan lehet a gyermekvállalási kedvet stimulálni?
NK: A népesség fogyása valóban nem csak magyar sajátosság, a fejlett nyugati országokban, de valójában egész Európában kevesebb gyermek születik, mint amennyi a népesség fenntartásához elegendő lenne. Magyarországon négy évtizede fogy a népesség, évente kb. 30 ezerrel kevesebb gyermek születik, mint ahány ember meghal. A megoldás – mondhatni – egészen egyszerű: ahhoz, hogy szinten tartsuk a lélekszámot, átlagosan egy párnak legalább két gyermeket kellene világra hozni és felnevelni.
A gyermekvállalás egy életre szóló, személyes döntés, abba az állam nem is szól bele. Kormányzati szinten azért dolgozunk, hogy a fiatalok ne ütközzenek akadályba a családalapításkor vagy egy további gyermek vállalásakor, azt szeretnénk, ha minden vágyott gyermek megszületne. Olyan egyedülálló családtámogatási rendszert dolgoztunk ki, amely nemzetközileg is egyedülálló és a párkapcsolat melletti elköteleződéstől a gyerekek felnőttkoráig segítséget nyújt.
Az elmúlt 10 évben jól láthatóan pozitív irányba változtak a demográfiai mutatók – a gyermekszületések, abortuszok, csecsemőhalandóság, házasságkötések, válások száma egyaránt kedvező irányba mozdult el. Ez is igazolja, hogy jó döntést hoztunk, amikor a családközpontú kormányzás mellett tettük le a voksunk, és jó úton haladunk. A családok a kormány kiemelt támogatását élvezik, a fiatalokat pedig segítjük abban, hogy családot alapíthassanak akkor, amikor szeretnének. Jövő évtől a 25 év alatti fiatalok ráadásul személyi jövedelemadó-mentességet élveznek majd.
BE: Az előző lapszámban röviden beszámoltunk már a Három királyfi, három királylány mozgalomról és az általuk elindított babazászló kezdeményezésről. Említést tettünk továbbá arról, hogy a Stockholmi Magyar Nagykövetség mellett van olyan magyar klub is, amely különböző rendezvényein ki szokta tűzni a zászlókat. Magyarországon kívül találkozott-e más, hasonló jellegű mozgalommal? Miben látja a mozgalom jelentőségét, hiánypótló erejét?
NK: Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy Magyarországon olyan családszervezetek, mozgalmak működnek évek-évtizedek óta, melyek hittel, meggyőződéssel, lelkesedéssel dolgoznak a magyar családokért. A babazászló is egy remek kezdeményezés, nem igazán van ilyen máshol.
BE: 2020 több értelemben is egy különleges év volt, talán sosem felejtjük el, ráadásul hatásait még évekig érezni fogjuk. Az ön tapasztalatai alapján hogyan befolyásolta a családokat a járvány és a járvány okozta körülmények, következmények?
NK: A nehézségeket talán mindenki érezte, ugyanakkor a koronavírus-járvány furcsa módon, bizonyos szempontból talán segítette is a családokat, erősítette a családi kapcsolatokat és azt is bebizonyította, hogy sok esetben otthonról is lehet kiváló munkát végezni, megfelelő feltételek biztosítása mellett. Bízom benne, hogy hosszabb távon ezek a tapasztalatok segítségünkre lesznek majd a munkahelyi és a családi feladatok rugalmas összehangolásában.
A koronavírus-járvány rávilágított, hogy milyen fontos a család. Az emberek aggódnak az idősebb hozzátartozókért, szülőkért, nagyszülőkért, a gyerekek megtanulják, hogy nekik is van felelősségük abban, hogy vigyázzanak az idősekre, az idősek megtanulják értékelni azt, hogy milyen jó, amikor nincsenek egyedül. Mindenki visszahúzódik kicsit a saját otthonába, de ez nem feltétlenül csak a legszűkebb család közelségét jelenti, legalább a gondoskodás szintjén jelen lehet a kiterjesztett család. Én abban bízom, hogy éppen ebben az időszakban nagyon sokak számára felértékelődött a család szerepe és az a támogatás, amelyre a családtól számíthat. Ilyenkor kiderül, hogy az életünk legfontosabb színtere valóban a család.
BE: Elmondhatom, hogy Svédországban jól szervezett magyar kulturális élet zajlik, a fiataloknak van lehetőségük családon kívül is megélni magyarságukat a táboroknak, különböző klubtevékenységeknek köszönhetően. Ön hogyan értékeli a külföldi magyarok kulturális életét? Van-e esetleg olyan tapasztalata, amiről szívesen mesélne?
NK: A svédországi helyzetet kevésbé ismerem, de általános tapasztalatom, hogy a magyar nyelv és kultúra megőrzése, ápolása folyamatos erőfeszítést igényel, nem könnyű feladat. Ha a gyerekek nem jutnak élményekhez magyar közösségben, időről-időre nem fordulnak meg Magyarországon, nehezebben őrzik meg a magyarságukat. Szerencsére számos program, kezdeményezés segít már ezen a téren.
BE: Azt hiszem, bátran állíthatom, hogy az aktuális magyar családvédelem világszerte ritkaságnak számít. Milyenek ezzel kapcsolatosan a nemzetközi visszajelzések? Hogyan jellemezné e tekintetben a svéd–magyar kapcsolatot?
NK: Egyre többen figyelik a lépéseinket, kíváncsiak a részletekre, sokan érdeklődnek a tapasztalataink iránt. A magyar modell egyedülálló Európában, sőt talán az egész világon. 2010-ben úgy döntöttünk, hogy a nyugat-európai mainstreammel szemben egy másik, a család megerősítését célzó megközelítést alkalmazunk a demográfiai válság megfékezése érdekében. Nálunk a családok támogatása olyannyira fontos, hogy minden kormányzati döntésnél szempontként merül fel a családok érdeke, igénye. Ez nem jellemző Európában.
A babaváró támogatás, a diákhitel-elengedés, a júliustól megemelt csecsemőgondozási díj, a négygyermekes édesanyák élethosszig tartó személyi jövedelemadó-mentessége, a jelzáloghitel-elengedés, a jövőre
induló adómentesség a fiataloknak mind olyan egyedülálló lehetőségek, amelyek iránt nagy az érdeklődés külföldön is.
Nincs bevált recept, minden ország más, mi is figyelünk és tanulunk.
A munkaalapú közösségben hiszünk, igyekszünk segítséget nyújtani az embereknek a munka és a család feladatainak összehangolásában.
Arra törekszünk továbbá, hogy minél több fórumon bemutathassuk a magyar tapasztalatokat és eredményeket, és meghallgassunk másokat is. Kiváló fórum például a Political Network for Values nemzetközi egyesület is, ahol az azonos elveket valló képviselők meg tudják osztani egymás között az ún. best practice-eket, valamint egyeztetni tudnak családpolitikai kérdésekben is. Külön öröm, hogy a szervezet európai központját éppen Budapesten kívánja létrehozni, ezzel is elismerve a Kormány családbarát politikáját.
BE: A családtámogatás számtalan formája közül melyek bizonyultak a legsikeresebbnek? Továbbá melyek azok a lehetőségek, amelyekkel a diaszpórában élő magyar családok is élhetnek? Ezeknek amúgy milyen a kihasználtságuk?
NK: Alapvető a családokat támogató adórendszer. A több gyerek kevesebb adót jelent. 2015. július 1-jétől a családi otthonteremtési kedvezmény már az egygyermekes vagy gyermekvállalás előtt álló családok számára, használt vagy új lakás vásárlására, építésére, vagy meglévő lakás bővítésére is igényelhetővé vált. Egyszerűsítettük a jogosultsági feltételeket, csökkentettük az adminisztrációs költségeket, könnyítettük a külföldről hazatérők CSOK igénylését, igyekeztünk a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsíteni az igénylés folyamatát az évek alatt. Bevezettük a kamattámogatott CSOK-kölcsönt, 2018-ban pedig bevezettük a családok jelzáloghitel-tartozásának csökkentését.
A CSOK bevezetése óta 2021. március végéig 171 ezer családot, 714 ezer embert, 392 ezer gyermeket segítettünk új otthonhoz, mintegy 544 milliárd forint összegben.
Bevezettettük a babaváró támogatást: a házaspárok számára elérhetővé vált egy 10 millió forintos, kamatmentes, szabad felhasználású kölcsön, amelyet a bankfiókokban igényelhetnek. Amennyiben a családba 5 éven belül legalább 1 gyermek érkezik, 3 évig nem kell a törlesztő részleteket fizetniük, és a teljes futamidőre jogosulttá válnak a kamatmentes törlesztésre. Ha a második gyermek is megérkezik, újabb 3 évre szünetel a törlesztés, és a fennálló tartozás 30%-át elengedjük. Ha megérkezik a harmadik gyermek is, akkor pedig a teljes fennmaradó tartozást elengedjük. Az igényelt támogatások száma átlépte a 156 ezret, a folyósított támogatások összesített összege meghaladta az 1.250 milliárd forintot.
Szintén a Családvédelmi Akcióterv elemeként indult el a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása. A 3 vagy többgyermekes családok legalább 7 üléses, új személygépkocsi vásárlásához 2,5 millió Ft összegű vissza nem térítendő támogatást igényelhetnek a Magyar Államkincstártól. A támogatást már több, mint 33 ezren igényelték, nemrég pedig már a 21 ezret is elérte a folyósítások száma.
Mindezeken felül 2021. január 1-jétől elindult minden idők legnagyobb otthonteremtési programja. Már a bejelentést követően érződött, hogy az otthonteremtési program egyik legnépszerűbb eleme az otthonfelújítási támogatás, óriási érdeklődést tapasztaltunk a magyar családok részéről. Mivel ez a támogatási konstrukció már a magzat után, a várandósság betöltött 12. hetétől egészen a nagykorú gyermek 25 éves koráig igénybe vehető (a súlyosan beteg gyermeküket nevelő szülők esetében nincs életkori határ), bízunk benne, hogy sok család tud majd élni a lehetőséggel.
Számunkra minden megszületett magyar gyermek kincs, ezért a 2018. január 1-től bevezetett Köldökzsinór Program keretében minden olyan gyermek után is támogatást adunk, akik akár a határainkon kívül születnek, itt Magyarország környékén, a Kárpát-medencében, akár a diaszpórában. A Köldökzsinór Programon belül kétféle támogatást igényelhetnek azok, akik magyar gyermeket vállalnak. Az egyik az anyasági támogatás, amely gyermekenként egyszeri 64.125 forint összegű támogatás, másrészt a szülők egy Babakötvényt (életkezdési letéti számla) is indíthatnak a gyermekeik számára.
BE: A szociális médiában jó ideje követem a miniszter asszonyt és nem bírom csodálni azt a mérhetetlen erőt, energiát, szeretetet, ami a különböző bejegyzéseiből sugárzik. Mi a titok?
NK: A titok ez esetben is a család. Abban a kiváltságos helyzetben vagyok, hogy amellett, hogy a munkám, hivatásom napi szinten örömteli kihívások elé állít, van egy fészek, ahova minden nap hazamehetek, feltöltődhetek. Ez ad erőt.
BE: Nem lehet egyszerű feladat energikus, gondoskodó, szerető anyának, feleségnek lenni, ugyanakkor megfelelni egy ilyen magas szintű pozíció által megkövetelt elvárásoknak. Hogyan tudja egyensúlyban tartani a munkát és a magánéletet?
NK: Néha jól, néha rosszul. Velem is előfordul, hogy nem jutok hozzá az otthoni feladatokhoz, van, hogy későn jut eszembe egy családi születésnap, névnap. A férjem teljes értékű szülő, számíthatunk egymásra. A gyerekek pedig csodálatosak. Egyre önállóbbak, felnőttebbek.
BE: Mit üzen a Híradó olvasóinak? Mit üzen a Svédországban élő magyar embereknek?
NK: Jó lenne tudni, hogy ott is jó magyarnak lenni. Hiszen éljünk bárhol is e világon, közös gyökereink, nyelvünk, nemzeti érzésünk összeköt bennünket. Ha pedig valaki szívesen hazaköltözne, tárt karokkal és sok támogatással várjuk itthon!
BE: Van-e valami, amiről nem kérdeztem, viszont fontosnak tartja megemlíteni?
NK: Köszönöm a munkájukat, köszönöm, hogy segítenek megőrizni a kapcsolatot!
BE: Novák Katalin miniszter asszonynak ezúton is köszönöm, hogy elfogadta a felkérést, megtiszteltetés volt!
Kérdező: Berecki Emőke
