A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

“Szlovákiában csak szlovákul!” - Képzelt riport a szlovák államnyelvtörvényről


 

Amikor elterjedt a híre az új szlovák nyelvtörvénynek, de a törvény szövege még nem volt elérhető, ellenőrizhető, fenntartással fogadtam olyan híreszteléseket, hogy még a magyar sírkőfelíratoknak is kétnyelvűeknek kell lenniük a jövőben. Olyan groteszknek tűnt az, hogy a szlovákiai magyarokat még haláluk után is követni fogja a törvényhozás, hogy durva viccnek könyveltem el. Később, amikor lehetőségem nyílt beleolvasni a törvény szövegébe, megtaláltam a sírkövekre vonatkozó részt; bizony nem kósza híresztelésről volt szó, hanem egy európai ország parlamentje és államelnöke által elfogadott és jóváhagyott nyelvtörvényről, amely 2009-ben jelenhetett meg!


Amikor az Európai Néppárt elnöke, a belga Wilfried Martens nemrégiben az MKP (Magyar Koalíció Pártja) vezetőivel tárgyalt a szlovák nyelvtörvényről, elmondta, hogy Belgiumban, ahol három nyelv - a flamand, a francia és a német - számít egyenértékűnek elképzelhetetlen lenne egy ilyen nyelvtörvény. Ha valaki mégis megpróbálkozna vele, hatalmas felháborodást váltana ki. Martens szerint ahhoz, hogy egy országban a különféle nemzetiségek békében éljenek egymással kulturális önrendelkezés szükséges.


Ha valaki Szlovákiában kulturális önrendelkezésre való jogot követel, vagy akár csak megemlíti azt, számíthat arra, hogy elszabadul a pokol. Fényévnyi távolságra van ennek a demokratikus jognak a biztosítása, és amennyiben lehetséges időben még messzebbre kitolni, akkor a nyelvtörvény megalkotóinak ez egyelőre sikerült.

Az alábbi “beszélgetés” fiktív interjúalanya – nevezzük őt Felföldi Árpádnak - nem hivatásos politikus, nem szakértő, hanem csak egy szlovákiai magyar átlagember, aki éberen figyeli a körülötte történő eseményeket. Mivel kitalált személy, ezért nem vádolható elfogultsággal sem, hiszen “válaszai” a nyomtatott sajtóban, a világhálón, a tévében fellelhető és elhangzott véleményekből, tiltakozásokból, nyilatkozatkból állnak.


1. Az új szlovák nyelvtörvény egyértelműen korlátozza – ellentétben az európai normákkal – az ország területén élő nemzetiségek nyelvhasználatát. A magyar közösség ellenállása masszív és kitartó, de tapasztalható-e hasonló hozzáállás a rutén / ukrán, roma lakosság részéről is?
1a. Ha igen, van-e összehangolt stratégiájuk a magyarokkal?
1b. Ha nem, mi a passzivitásuk magyarázata?


- Van egy alapvető különbség a szlovákiai magyarság és a többi szlovákiai nemzetiség (cseh, lengyel, német, roma, ruszin, ukrán) között: amíg a magyarok az összlakosság közel tíz százalékát teszik ki, addig a többiek együttes létszáma csupán 3-4 %. Egyedül a roma kisebbség mutat növekvő tedenciát, számarányuk eléri az 1,9 %-ot. Vezetőjük még a nyár folyamán kijelentette, hogy a romák támogatják az új nyelvtörvényt. A németeket a második. világháború után szinte teljesen likvidálták, a megmaradtak jórészt kivándoroltak. Ma már csupán pár ezren vallják magukat németnek. ők, tudomásom szerint, nem nyilatkoztak a nyelvtörvénnyel kapcsolatban. A csehek, lengyelek, ruszinok, ukránok ugyanahoz a nyelvcsaládhoz tartoznak, mint a szlovákok. A hétköznapi érintkezésben minden nehézség nélkül megértik egymást, ezért ők kivételt képeznek a nyelvtörvény paragrafusai alól. Így talán érthető, hogy őket közel sem érinti olyan érzékenyen ez az új nyelvtörvény, mint a magyarságot.


Az új nyelvtörvény tehát kizárólag a magyar nyelv használatát hivatott korlátozni. Gašparovič államelnök, amikor aláíra a nyelvtörvényt, kijelentette, hogy ez az új nyelvtörvény meg fogja  szünteti a magyarlakta területeken élő szlovákok diszkriminációját.

 

A magyarországi parlamenti pártok között jelenleg csupán egy kérdésben van egyetértés, de abban szinte egy emberként állnak ki: ez a szlovák nyelvtörvény elítélése. Szlovákiában a rendszerváltás után megalakult három magyar párt idővel egy koalíciós pártba tömörült, és így, együttes erővel szép sikereket értek el a különböző szintű választásokon. Mára ez az egység megbomlott, a párton belüli viszályok egy új szlovákiai magyar párt megalakulásához vezettek.  Az MKP és a Híd közötti ellentétek pillanatnyilag áthidalhatatlannak tűnnek. Vonatkozik–e ez a nyelvtörvény megítélésére is? Ha igen, akkor jelent-e ez valamilyen helyzeti elônyt a szlovák kormány számára?

 

- Duray Miklós szerint továbbra is csak egy szlovákiai magyar párt van. “A másik nem magyar”. Akár igaza van Duraynak, akár nincs, ez a pártszakadás a jelenlegi helyzetben a szlovák kormány malmára hajtja a vizet. Az éppen lezajlott megyei választásokon az MKP többet vesztett, mint amennyit a Híd / Most (most = híd) nyert. Ez is mutatja, hogy a választók bizalma megingott a pártviszály következtében. Kevesebb lett a megyei képviseletünk, kisebb a lehetőségünk ezen a szinten (is) befolyásolni a napi politikát. Az jelenlegi nacionalista szlovák kormánnyal szemben esetleg egy egységes magyarságnak lenne esélye az eredményes párbeszédre. A pártszakadás következtében azonban olyan lett a helyzetünk, mintha a DAC (a dunaszerdahelyi foci csapat) 10 emberrel állna ki a pozsonyi Slovan ellen.

 

Amikor az új szlovák nyelvtörvény ügye az EBESZ-hez (Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet) került felülbírálásra, a szlovák sajtóhírek szerint az EBESZ a nyelvtörvényt Szlovákia belügyének tekintette és nem kívánt beavatkozni. Valóban volt egy ilyen hivatalos EU-álláspont?

 

- Valóban volt, de csak egy napig. Az EU nehézkesen kezeli ezt a vitát, amely két tagállam között alakult ki. Az EBESZ főbiztosa előtt kellett volna a két félnek egyeztetnie, de a szlovák fél egy nappal a kijelölt időpont előtt egyoldalúan tálalta a főbiztosnak a vitatott nyelvtörvényt úgy, hogy a főbiztos tényleg nem talált abban kivetnivalót. Csupán miután a magyar félt is meghallgatta, változtatott álláspontján, de akkorára a szlovák sajtó már szétkürtölte, hogy az EU nem kíván beavatkozi a nyelvtörvény körüli vitába.

 

A szlovák és a magyar fél meghallgatása után Knut Vollebaek, az EBESZ kisebbségi főbiztosa indítványozta a törvény módosítását, mivel sérti a nemzetiségek jogait. Elfogadta-e Szlovákia ezt a döntést, és mennyiben tett annak eleget?

 

- A szlovák kormánynak nem érdeke, hogy nemzetközi visszhangja legyen ennek a szlovák-magyar vitának, ennek ellenére vonakodik változtatni az eredeti nyelvtörvényen. Csupán a tárgyalások folytatásába egyezett bele, valamint a bírságolás bevezetését halasztotta el a jövő évre.

 

Még ha enyhítene is a szlovák kormány a törvény alkalmazásán, annak megfélemlítő hatása már befészkelődött az emberek tudatába. Egyesek, a pénzbírságtól tartva, inkább vakon követik majd a törvény előírásait, míg mások dacból, ”csakazértis”, a csendes polgári ellenállást választják és figyelmen kívül hagyják a nyelvtörvény létezését. Van-e már tudomása a törvény tényleges alkalmazásáról, és van-e kidolgozott elképzelés a törvénnyel összeütközésbe került egyének, szervezetek támogatására?

 

- Egy kelet-szlovákiai községben, Nagytárkányon, ahol csupán néhány szlovák él, feljelentették a község polgármesterét, amiért hangszórón csak magyar nyelven tett közzé egy közleményt. A polgármestert a rendőrség kihalgatta.

Duray Miklós, az MKP stratégiai alelnöke egy alkalommal fasisztának nevezte a Slota által vezetett Szlovák Nemzeti Pártot. Miután Slota ezért feljelentette, a bíróság Duray Miklóst bocsánatkérésre kötelezte. Duray ennek eleget tett, de magyarul! Ezt Slota nem fogadta el, és most azt vitatja a bíróság, vajon jogos, vagy nem jogos a magyar nyelvű bocsánatkérés!

Ami a nyelvtörvény által sújtottak megsegítését illeti, nyilván nem anyagi, hanem csak erkölcsi támogatásra számíthatnak. Az MKP honlapján olvasható egy sajtóközlemény, mely szerint ”Az MKP monitorozó rendszer beindítását tervezi…” Azzal, hogy a nyelvtörvénnyel összeütközésbe kerültek esetét nyilvánosságra hozzák nemcsak itthon, hanem megfelelő fórumokon külföldön is, a közvélemény figyelmét folyamatosan a szlovákiai magyarság helyzetére irányítják.

 

Lát-e esélyt arra, hogy nemzetközi nyomás, vagy hatékonyabb magyar – szlovák párbeszéd hatására a szlovák kormány visszavonja a nyelvtörvényt?

 

- Nem, ez a szlovákiai magyarság igazát, győzelmét jelentené! Némi módosításra viszont van remény. 1995-ben is módosították az első nyelvtörvényt. Igaz ugyan, hogy akkor a két magyar párt volt a koalíciós partner, nem pedig az ultranacionalista Szlovák Nemzeti Párt.

 

Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Csáky Pállal
az MKP elnökével és Berényi Józseffel az MKP alelnökével
tárgyal a szlovák nyelvtörvényről.

 


Amikor Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke Čaplovič Dušannal, a szlovák miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésén indítványozta, hogy a szlovák kormány legyen nyitott a nyelvtörvény esetleges módosítására, Čaplovič azt válaszolta, hogy a szlovák kormány nyitott erre. Kijelentése alaposan felkavarta a vizet, hiszen a hivatalos álláspont az, hogy egy tapodtat se hátrálnak. Másnap Čaplovič kénytelen vol magyarázkodni, szavainak félremagyarázásra hivatkozni. Nem tudni, hogy nyelvbotlás volt-e a nyilatkozata, vagy mégse végleges a szlovákok konok elutasításító magatartása valamennyi áthidaló megoldási javaslattal kapcsolatban.

 

Mindenképpen enyhülést jelentene a két ország közötti feszült viszonyban az új nyelvtörvény visszavonása, vagy legalábbis alapos módosítása. Mi várható, ha ez nem történik meg?

 

- Amíg erős politikai érdekek fűződnek a nemzetiségi viszály szításához, addig nem várható enyhülés. Magyarországon hamarosan új kormány alakulhat, Szlovákiában viszont erre aligha van esély. Ellenkezőleg, a Fico-kormány ezzel a nacionalista politikájával maga mellé állíthatja a szélsőséges nemzeti érzelmű választókat is, és akkor akár abszolút parlamenti többséget is elérhet. Arra a kérdésre, hogy józanabb politikát folytatna-e, ha függetlenítené magát a Szlovák Nemzeti Párt támogatásától, mi is szeretnénk tudni a választ.

 

Boross Kálmán

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. július 05.
Kedves Híradó Olvasók!   Oly mélyre estünk, hogy nem hullhatunk már, nincs is magas és nincs számunkra mély. Anyánk nyelvén sikoltunk a világhoz, mi lesz szivünkkel és mi lesz szavunkkal, ha jő az éj?
Tovább
Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Mélymerülés a kínai science-fiction világában – A háromtest-probléma

Könyvespolc 2022. július 04.
Valami erős sci-fi-t kerestem mostanában, valami olyasmit, mint a Hyperion vagy a Metro 2033 volt legutóbb, ami nyomot hagy bennem és gondolkodásra késztet. Nem is kellett sokáig kutakodnom a neten, gyorsan rám talált A háromtest-probléma című regény. Intuitív módon hatott…
Tovább
Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Galériák kínálata Göteborgban télvíz idején

Képzőművészet 2022. március 16.
Grafik i Väst galéria Göteborg. Fia Kvissberg „Játék a színekkel és a formákkal” 2022.01.29.–02.16.
Tovább
Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Interjú Benczédi Zsuzsa nénivel

Portré 2022. július 04.
Benczédi Zsuzsa néni 31 éve él Svédországban, zenetanár, kórusvezető, akinek generációkon átívelő pályafutása példaértékű. Zsuzsa néni lelkesedése sosem fogy el, hiszen mai napig is aktívan vezeti úgy a Ljungby-i Magyar iskolát, mint a kóruspróbákat valamint előadásra készül fáradhatatlanul.
Tovább
„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

„Nekünk, fiataloknak fontos, hogy az érveink eljussanak a döntéshozókhoz!”

Portré 2022. január 01.
Beszélgetés Rácz Zsófia helyettes államtitkárral. Budapesten született 1997-ben, tanulmányait jogász szakon végzi az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, dolgozott az Alapjogokért Központ elemzőjeként, de Magyarország ENSZ ifjúsági delegáltjaként számtalan közösségi szerepvállalás is fűződik a nevéhez. Rácz Zsófia helyettes államtitkárt kérdeztem családról, hitről,…
Tovább

Egyesületek

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai

A stockholmi magyar nagykövetség kulturális programjai
Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Farsangi mulatság és majális SOMIT módra

Bizonyára mindannyian hallottuk már, sőt, sokak napi szókincsében is gyakran előfordul az a közismert mondás, miszerint: „Ember tervez,…
SOMIT TAVASZI TÁBOR

SOMIT TAVASZI TÁBOR

A 2022. évi második SOMIT rendezvény a Tavaszi tábor volt. A koronavírus járvány enyhülését és a korlátozások feloldását…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME