A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Farkas Bertalan űrhajós Göteborgban

Szovjet űrhajósok így köszöntötték Farkas Bertalant:

„Mi, szovjetek, Lajka kutyát küldtük ki az űrbe. A magyarok máris Farkassal jönnek!”

Farkas Bertalan dedikál. Bánovits András

Megtisztelő érzés volt személyesen találkozni az egyetlen magyar űrhajóssal: Farkas Bertalannal. A göteborgi S:t Jakab református templom udvarán szállt ki a meghívó-vendéglátó Kőrösi elnökének, Csata Attilának kocsijából. Feleségem, Beáta is velem volt. Gyorsan elmeséltük a vendégnek, hogy Svédországba költözőben, autónkkal éppen azon a reggelen hajtottunk át Budapesten, amikor az ő ünnepélyes fogadására készült a főváros és egész Magyarország. 1980. június.16. volt a nagy nap.

Azt hiszem, az állatvilág teremtményei közül a madarakat irigyeljük legjobban. Repülni, száguldani, letekinteni a szédítő magasból: évezredes álma ez az embernek.

A SMOSZ meghívására érkezett Svédországba és sok magyar egyesülettel találkozott az űrhajós. A Kőrösi is megragadta az alkalmat, hogy vendégül láthassa Farkas Bertalant. Sokan jöttek el, hogy meghallgassák minden magyarok „Bercijének” előadását arról, hogy milyen érzés volt a madarakon is túltenni, a világűrből látni egész kontinenseket, hegyvonulatokat, tengereket: a Földet.

- Kérem, mondja el, az azóta elmúlt harminchét évben érezte-e azt a megbecsülést, amiért a felkészülés során, majd pedig ott fent, vagy kint(?), olyan keményen megdolgozott?

- Harmadszor vagyok ebben az országban. Legelőször a svéd Hasselblad hívott meg, hiszen én az általuk kifejlesztett és gyártott készülékekkel megszámlálhatatlan adatot gyűjtöttem és gyakorlatilag körbe fényképeztem kis bolygónkat. Mondhatom, hogy sok meghívást kapok. Nem csak én, hanem általában mi, űrhajósok. Bárhová megyünk, hihetetlen nagy megbecsülésben van részünk. Leggyakrabban fiatalokkal, főiskolásokkal találkozunk, de mindig nagy élmény szakemberekkel, tudósokkal megvitatni tapasztalatainkat, s hogy milyen legyen a jövő. Az elmúlt napokban számos városban találkoztunk érdeklődőkkel. Ezek között meglepően sok volt a gyermek. Fantáziájukat nagyon izgatja az űrhajózás. Itt kell megjegyeznem, hogy egy helyen kiszálltunk a kocsiból, és legnagyobb meglepetésemre játszó, de egymásnak magyarul kiáltozó gyermekekkel hozott össze a véletlen. Hirtelen azt hittem, Magyarországon vagyok.

Bolygónkon hét és fél milliárd ember él, ezek között mi űrhajósok valamivel több, mint ötszázhatvanan vagyunk. Én még a kilencvennegyedik voltam.

A múlt évben is erre jártam. Svéd kollégám, Christer Fuglesang meghívására jöttem. A Nemzetközi Szövetség éves konferenciája ez alkalommal Stockholmban került megrendezésre. A svéd király is fogadott minket. Emlékezetes volt, amit mondott: „Irigylem az űrhajósokat, mert amikor elindulnak a világűr felé, egy népet, egy hazát képviselnek. Amikor pedig épségben, egészségben visszatérnek a Földre, akkor az emberiség hajt fejet előttük”.

- Ezt a gondolatot azóta is megosztom azokkal, akikhez beszélhetek - tette hozzá Farkas Bertalan.

 

Bevallom, már vártam, hogy feltegyem az izgalmas kérdést:

- Az űrhajózást mindig is nagy figyelem kísérte. Ezt alaposan kihasználva, a média gyakran szórakoztat minket meghökkentő információkkal. Ezek szerint a legtöbb űrhajósnak volt élménye odakint, mintha idegenek figyelték volna munkájukat. Farkas Bertalannak volt ilyen élménye?

- Bármely kontinensen járok is, erre a kérdésre mindig válaszolnom kell. Én nem találkoztam senkivel, én nem láttam semmit, amely földön kívüli, vagy megmagyarázhatatlan eredetű jelenségnek lenne nevezhető. Egyetlen űrhajós társamtól, kollégámtól sem hallottam történetet, vagy célzást ilyen élményre. Természetesen el tudom képzelni, hogy a világmindenségben vannak bolygók, ahol az értelmes élet bizonyos formája kialakult. Még olyanok is létezhetnek, akik tudnak az emberről. Nem hiszek az UFO-kban.

- Végezetül azt szeretném megkérdezni, mit szeretne tudatni a Híradó olvasóival?

- Gyakran járok Erdélyben, barátaim élnek ott. Svédországban, az egyik legfantasztikusabb élményem az itt élő magyarok és gyermekeikhez fűződik. Ahogyan ápolják a magyar hagyományokat, és még inkább, hogy gyermekeiket megtanítják a magyar nyelvre. Ez csodálatos dolog.

- Köszönöm szépen.

- Még egy mondatot szeretnék mondani. Mindannyiuknak kozmikus egészséget kívánok. Nagyszerű érzés, amikor a beszélgetések során magyarul kapom a kérdéseket és én magyarul válaszolhatok rá.

 

Farkas Bertalan 1949-ben született. Pilótaként az akkor legmodernebb MIG 21-es vadászgépeken repült összesen több mint 1500 órát. Gyakran 16-18000 méteres magasságokban, 2400 km/óra sebességgel. 1972 és 77 között a Pápai Vadászrepülő ezred aranykoszorús pilótájaként élt és dolgozott, amikor az űrhajósnak jelentkezők közül orvosok választottak ki a sok közül négy magyar pilótát, köztük Farkas Bertalant is. Nehéz évek következtek. A Csillagvárosban (Moszkvától 40 km.) a kiválasztott négy magyar pilóta közül már csak Magyari Béla és Farkas Bertalan kezdte meg a felkészülés rendkívül nehéz munkáját. A repülés mellett a legkülönbözőbb elméleti tanulmányok mellett az úgynevezett túlterheléses, a túlélési és a legkülönbözőbb gyakorlatok ismételt elviselését kellett átélniük.

A Szojuz típusú űrhajók már a 60-as évek végétől használatban voltak és megbízhatóságuk egyre fejlődött. Farkas Bertalan Valerij Kubaszovval a Szojuz-36 fedélzetén 1980.május.26-án emelkedett földkörüli pályára. Az űrhajójuk két nappal később kapcsolódott össze a Szaljut-6 űrállomással, ahol Leonyid Popov és Valerij Rjumin fogadta őket arcukon széles mosollyal. Maga a Szaljut-6 akkor már majdnem három éve keringett a Föld körül és szolgálatban volt egészen 1982 nyaráig fedélzetén több magyar műszerrel, többek között a Pille nevezetű sugárzásmérővel, amely a mai napig használatban van a Nemzetközi Űrállomáson.

 

Farkas Bertalan 1980 júniusában megkapta a Szovjetunió hőse, majd a Magyar Népköztársaság Hőse kitüntetést. Szülővárosának, Gyulaházának díszpolgára. Az űrhajósok több nemzetközi szövetségének alapító tagja, űrhajózási kutatócsoportok munkatársa.

A göteborgi közönség igen nagy szeretettel fogadta. Szerény személyisége előadása alatt még közelebb került hozzánk. További jó egészségben töltött, sikerekben gazdag életet kívánunk neki!

 

Maróti László 

 
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME