A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Takaró Mihály a székely apostolról

 

A Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör szeptemberi előadóvendége Takaró Mihály író, irodalomtörténész volt. A Göteborgi Magyar Protestáns Gyülekezettel közösen, a Sankt Jakobs templom alagsori gyülekezeti termében a mintegy 80 hallgató, nagy figyelemmel hallgatta a Nyírő József író életútjának bemutatását.
 
Takaró Mihály író Göteborgban.
Fotó: Bánovits András
Nyírő József, a „székely apostol” újratemetése komoly diplomáciai feszültséget okozott Magyarország és Románia között. Az erdélyi írónak, a „székely nép krónikásának” kultusza a kilencvenes évek­ben kezdett újra erőre kapni, az újratemetés körüli vitákban azonban csak az élete utolsó szakaszát emelik ki: a negyvenes évekbeli jobbratolódását, a nyi­lasokkal vállalt szimpátiáját. Megítélése politikai szempontból nem egységes.
 
„Nyírő József nem volt nyilas, nem volt antiszemita és nem volt románellenes" – mondta Füzes Oszkár egykori népsza­badságos újságíró, bukaresti magyar nagykövet, a román újságíróknak. 
 
Ki is volt Nyírő József?
 
Szegény székely családból származik. Papnak tanul, 1915-ben hittan tanár, majd plébános. 1919-ben megismerkedik szerelmével, kilép a rendből. A katolikus egyház ezért kitagadja, ám halála előtt kérésére XII. Pius rehabilitálja. Ezután ismét reve­rendát hord, de nem lép be semmiféle rendbe. Az a véleménye, hogyha az ember egyszer elkötelezi magát, és katolikus pap lesz, akkor egész életében az is marad.
 
Erdélyben él és a helyi közösség elismert tagja. A II. világháború idején Észak-Erdély visszakerült Magyarországhoz. Választásokat nem tartottak, hanem konszenzusos alapon küldtek az erdélyi városok képviselőket a magyar országgyűlésbe. Nyírőt városa, Székelyudvarhely delegálta. Tehát nem a nyilaskeresztes párt képviselője volt. Soha nem volt a nyilaskeresztes párt tagja.
 
A székelység sorsa mindig foglalkoztatta és élete folyamán szem előtt tartotta. A székelyek mindennapi életét és gondolat­világát tükrözik novellái - ez a fő műfaja - és regényei is. A Jézusfara­gó ember, az Én népem, az Úz Bence maradandó művek, amelyekben sem antiszemitizmusnak, sem romángyűlöletnek, sem rasszista gondolatoknak nyomát nem találjuk.
 
Soha nem szerepelt indexen egyet­len műve sem, a magyarországi zsidó szervezetek megerősítették, hogy sem háborús bűnösnek, sem nyilasnak nem tekintik. Özvegye a román államtól élete végéig nyugdíjat kapott.
 
Összeállította: Csata Attila
 
Határok nélküli emlékezet

Határok nélküli emlékezet

Kedves Olvasó! 2020. július 03.
Kedves Híradó Olvasók! A Híradó legutóbbi megjelenése óta sok minden történt. Az első, általam főszerkesztett lapot már Ózdra kézbesítette a posta Göteborg helyett. Ugyanis a koronavírus járvány miatt a Nemzetpolitikai Államtitkárság hazarendelte a Kőrösi Csoma Sándor Program ösztöndíjasait, köztük engem…
Tovább
A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

A palóc Pompeji, „Grand Canyon” és „Palóc Olympos” földjén

Kárpát-medence 2020. július 03.
Szállásunkat Ráróspuszta-Nógrádszakál nyaralóövezetében foglaltuk le. Ráróspuszta a ma határfolyót képező Ipoly mellett fekszik. Az Ipolyon az első világháború előtt közel 50 hídon lehetett átkelni – ezek nagy része megsemmisült az első világégés idején. 2011-ben, a Madách híd átadásával, újabb lépés…
Tovább
Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Kiállítás megnyitók Göteborgban koronavírus-krízis idején

Képzőművészet 2020. július 17.
Autóval indultam svédországi otthonunkból, szombat délben kiállításnéző körútra. Már egy jó ideje nem láttam tárlatot. A múzeumok zárva vannak, és bizonyos galériákban telefonon előre egyeztetni kell látogatás előtt. Ebből a szempontból szerencsém volt május 9-én, hiszen négy megnyitón is részt…
Tovább
Trianon100

Trianon100

Felhívások 2020. július 03.
FELHÍVÁS! – Bennünk élő Trianon   Várjuk azokat a prózai alkotásokat, amelyek bemutatják a családi legendárium trianoni történeteit. Röviden: Trianon és a családom. Az alkotásokból válogatunk, a legjobbaknak helyet biztosítunk a Híradó nyomtatott változatában, illetve az online lapban. Beküldési határidő:…
Tovább

Egyesületek

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

Mesélj kicsit magadról! Hol születtél, hol nőttél fel? Marosvásárhelyen születtem, viszont csupán 1-2 évet töltöttem ott a nagyszüleimnél.…
Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Beszámoló a Magyar Ház Közösség életéről koronavírus-járvány idején

Furcsa időt él a világ, amilyet még életünk során egyikünk sem tapasztalt meg. Fertőző betegségek, járványok mindig léteztek,…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A sikeres farsangi bálunk után március 7-én a Nydala Teaterben, Gajdó Delinke művésznő lépett fel a Szelíden és…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Szerencsére februárban még meg tudtuk tartani az évi közgyűlésünket, a vírus előtt. Nagy örömünkre sikerült megerősíteni a vezetőséget…
A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

A SOMIT legsikeresebb virtuális tábora

„A koronavírus-járvány továbbra is arra kényszerít, hogy a rendezvényeinket átszervezzük. A május 29-31-re tervezett családos táborunkat későbbi időpontra…
iHuset.16.

iHuset.16.

Egy magyarországi olvasótól az alábbi hozzászólást kaptam 2005-ben a legelső Huse.t-ről írt cikkemre:
Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Elköszönni, megköszönni, elbúcsúzni

Idei első vezetőségi gyűlésünket az akkor még javasolt előírásokon (tartsunk kartávolságot egymástól) kissé kuncogva ültük meg. Az előre…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME