Egyesületünk 14 éve működik. Östergötlandban mi vagyunk az egyetlen magyar egyesület, mert Stockholm és Jönköping között nem létezik más magyar egyesület.

 

Tagjaink egy része a megye különböző helységeiben szétszórva lakik. Ma a tagság nagyobbik része sajnos már nyugdíjas korú, kevés a fiatal, kevés a gyermek, - de mi, akik aktívabban dolgozunk az egyesületünkért, örülünk minden újabb tagnak, minden elért sikernek, és annak, hogy 14 év után is van e tájakon magyar egyesület.

 

Változnak az idők, így ehhez sok szempontból alkalmazkodnunk kell; nem ragaszkodhatunk görcsösen minden kulturális rendezvény megtartásához, amit az országos szövetség kínál, - de amit lehet, mi is vállalunk.

 

Az elmúlt két évben néha minimálisra csökkent az aktiválható vezetőségi tagok száma,és ezért nem mindig tudtuk megtartani a tervezett programokat. Rendezvényeink látogatottsága is erősen csökkent, és sajnos csökkent a taglétszám is. Ezek mind elgondolkodtató tényezők, részemről csak remélhetem hogy ez csupán pillanatnyi és múló állapot, és hogy az egyesületnek lesz ereje és bölcsessége túljutni ezeken a nehézségeken is. Engedjétek, meg hogy egy pár mondatban felsoroljam az elnökségem alatti elmúlt két év fontosabb, kiemelkedő rendezvényeit:

 

Megemlékeztünk - hagyományosan és saját erőből összeállított programmal - a nemzetközi nőnapról, március 15-ről, a trianoni békeszerződésről, újdonságként június 6-án a svéd nemzeti ünnepről, május 1-én majálist rendeztünk, később névadónk, Szent István ünnepéről, majd október 23-ról. A gyermekek részére négy hagyományos rendezvényt szerveztünk, mindegyik kitűnően sikerült: átlagban 13-15 gyermek vett részt a húsvéti tojásfestésen, illetve a Mikulás-napi ünnepélyen. Sajnos a szülők nagyobbik része nem fizető tag, így most kihasználom az alkalmat és felhívom kedves figyelmüket, hogy mi szeretettel fogadjuk őket gyermekeikkel együtt, mint egyesületi tagokat. Farsangi bált, Katalin- és Erzsébet-bált is szerveztünk, mind 2009-ben mind 2010-ben. Összegzésként elmondható, hogy a sok munka és költség, jó hangulatot, elégedettséget eredményezett, de nagy kár, hogy általában kevesen voltunk! Pedig többen is határozottan kérték, hogy ezeket a rendezvényeket okvetlenül tartsuk meg, ám a tagság érdeklődése visszaesett, és a nagy kiadással járó bálokon elsősorban maguk a rendezők és hozzátartozóik vettek részt. Az egyesületünk következő vezetőségnek ajánlom, hogy ezen a téren szerzett tapasztalatainkat komolyan mérlegelje, amikor hasonló bálokat tervez.

 

A SMOSZ által központilag szervezett programokból 2009-ben csak kettőt tudtunk fogadni, óriási szervezéssel és erőfeszítéssel 25-35 fős publikumot tudtunk összeszedni a kitűnő Dancs Annamari operett estre, illetve a rendkívül színvonalas Rigófütty együttes előadására. 2010-ben a központilag szervezett programokból már csak egyet vállaltunk: az 1956-os emlékünnepélyen Meister Éva „ Psalmus Hungaricus”  c. előadását élvezhettük.

 

A Studiefrämjandet szervezésében résztvettünk, mind 2009-ben, mind 2010-ben egy multikulturális fesztiválon, ahol magyar hagyományokkal és a magyar konyha ínyencségeivel ismerkedhetett a svéd közönség.

 

Továbbra is kapjuk a helyi Studiefrämjandet és a Sensus támogatását, akikkel az utóbbi években nagyon pozitív, eredményes, fejlődő kapcsolatot építettünk ki. Annak ellenére, hogy az ő anyagi lehetőségük is állandóán csökken (az állam is kevesebbet fordít a szakkörökben történő oktatásra), a magyar egyesülettel szemben még ma is megértőnek bizonyulnak. Jóindulatú hozzáállásuk ellenére is újabban jóval kevesebb támogatást kapunk a tanfolyamainkhoz, mint 6-7 évvel ez előtt. 

 

Önképzőköreink hagyományosan folynak, közben újakkal bővültek. A hagyományosak: Ápoljuk a magyar nyelvet, Bélyeggyűjtők köre, Egészséges életmód, rendszeres sétával, Szombat esti beszélgetés, Magyar filmek vasárnap délutáni mozija, Számítógépes tanfolyamok kezdők és haladók számára, mindezt új gépekkel és Internetes kapcsolattal!

 

Legnagyobb szomorúságunkra meg kellett szüntetnünk a gyermekek magyar nyelvű foglalkoztatását, résztvevők hiányában, pedig tervet is kidolgoztunk, új tanfolyamvezetőt is beszerveztünk, de az érdeklődés a tagság részéről sajnos itt is elmaradt. Remélem, hogy a következő vezetőség ezen a téren sem adja fel a próbálkozást, és a magyar szülőkkel közösen megtalálja a módját, hogy a fiatalabb generációt is a magyar közösséghez kapcsolja. Bízom abban, hogy sikerül legalább havonta egyszer olyan programot szervezni, amelyre a szülők az egész megyéből szívesen elhozzák a gyermekeiket.

 

Amikor így összefoglalva végigolvasom egyesületünk legutóbbi két évének a munkáját, akkor jó érzéssel nyugtázom, hogy annak ellenére, hogy évről évre idősebbek leszünk, és annak ellenére, hogy pénzügyi forrásaink is apadóban vannak, még is sok kellemes magyar órát töltünk el egymás társaságában, és őrizzük és ápoljuk magyar hagyományainkat, - vagyis megtesszük, ami tőlünk telik. 

 

A magam és az elmúlt két év vezetősége nevében köszönöm mindenkinek a sok segítséget, a bátorítást, a jótanácsokat valamint a tanfolyamainkon, rendezvényeinken való részvételét. Meggyőződésem, hogy nagyobb összefogással és több áldozatvállalással ez a kis magyar közösség is megmarad, tagsága pedig gyarapodni fog.

 

Kormos László