A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az egyik alkalommal az atomenergiáról, a napenergia házi felhasználásáról és más egyéb „könnyed” témáról beszéltek nagytudású honfitársaink. A nézőtéren ülő magyarok keble hatalmasra dagadt a büszkeségtől, miközben az egyébként nemzetközi közönség soraiból nem egyszer hangzott fel spontán taps és a „bravó!” felkiáltás. Azután nagy nevetés követte a svédül kinyilvánított tetszést: „Hogy neked micsoda agyad van!”. A címzett ebben az esetben az egyik magyar atomfizikus volt, aki gyorsan beszélt és néha félszavakat használt, hogy a rendelkezésére álló idő alatt minél több információval szolgáljon a jelenlévőknek.

Az idén, április 3-án, meglehetősen rendhagyó módon találkozhattunk a tudósokkal és kutatókkal. A Vetenskapsruletten elnevezés mögött az állt, hogy a Liseberg óriáskerekének egy-egy kabinjába - érkezési sorrendben -, öt-öt érdeklődő szállhatott be. A hatodik személy a meglepetés volt: a tudós. Amikor a kerék megindult, akkor derült ki, miről is hallanak majd az utasok. A sor a dombról lefelé a Lisebergen kívüli járdán végződött. A Kőrösi, a Magyar Nagykövetség munkatársa és egy apuka a kislányával, kis élelmességgel, már az első fordulóban kabinba jutott, mert nem akarta elrulettezni az alkalmat, hogy hallhassa Dr. Pázsit Imre atomfizikus, egyetemi tanár érdekfeszítő előadását.

A téma izgalmassága és a panorámakabin kb. huszonöt percig tartotta fogva az öt utast, míg az óriáskerék meg-megállva, gyakran igen „felemelő érzéssel” fokozta a nem mindennapos élményt. A hallgatóknak természetesen egyike sem volt szakértő, hanem csak nagyon-nagyon kíváncsi. Az ilyenek előtt néha nem árt tisztázni, hogy például mi is az a magreakció. Nem a fűrészpor szemcséit égetjük egyenként, hanem a fát. Erre, vagyis magfizikai folyamatokra épülő láncreakcióra,Szilárd Leó jött rá. Ami pedig olyan szívet melengető: az atomfizikával kapcsolatban további magyar nevek kerülnek szóba. Talán egyikünk sem tudta megjegyezni a mag- és láncreakció pontos definícióját, de könnyen az emlékezetünkben marad Szilárd Leó neve, aki felfedezésére szabadalmat is vett ki.

Mi, egyszerű emberek, csak az atombomba szörnyűségeivel kapcsolatban hallottunk egyre többet az atomenergiáról, majd az atomreaktorokról. 1942-ben és a világháború további éveiben az olasz fizikus, Enrico Fermi vezette csoport óriási munkába kezdett a Manhattan-terv munkálataiban, hogy véget vethessenek Hitlerék és általában a fasiszták pusztításának. Ebből az időből származhat a legenda, miszerint Fermi, akit nagyon érdekelt, hogy ha vannak földönkívüli civilizációk, csodálkozott, hogy ha léteznek, miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot. Erre valaki azt válaszolta:

- Azok már itt vannak, csak magyaroknak nevezik magukat!

A Világháború éveiben Szilárd Leó és Wigner Jenő, Albert Einstein közbenjárásával vette rá Roosevelt elnököt, hogy Amerikának meg kell előznie a németeket, hiszen azok javában ügyködnek az atombomba (a csodafegyver) előállításán. De ott volt Teller Ede és Neumann János is. Utóbbi volt a számítógépek atyja, de matematikával és játékelmélettel is foglalkozott. Neumann akadályozta meg egy harmadik háború kitörését, mert azt tanácsolta Kennedy elnöknek, hogy adjanak lehetőséget az atombombával ugyancsak rendelkező szovjeteknek a különösebb szégyen nélküli visszahúzódáshoz.

„Házigazdánk”, Dr. Pázsit Imre, reaktordiagnosztikával foglalkozik, vagy kicsit pontosítva: hogyan lehet a reaktorok üzemeltetését biztonságosabbá és gazdaságosabbá tenni, a véletlen folyamatok elméletének alkalmazásával (reaktor-zajdiagnosztika). Én, aki ezeket a sorokat írja, Pázsit Imrét hallgatva most éppen olyan nagyszerű élményben volt részem, mint a 2007-es Vetenskapsfestiválon.

Köszönjük Pázsit Imrének, hogy elfogadta a Stockholmi Magyar Nagykövetség felkérését.

Befejezésül mégis Einsteinre térnék vissza, aki azoknak a viharos-háborús napoknak egyikén beszélgetett a többi tudóssal. Egy óra után felállt és ezt mondta:

- Na, jó! Akkor én most megyek, maguk meg beszéljenek csak nyugodtan magyarul.

Maróti László

Letészem… nyugodjék

Letészem… nyugodjék

Kedves Olvasó! 2019. december 23.
Kedves Olvasó! Nem vagyok a drámai búcsúzás nagy mestere. Általában játszi könnyedséggel veszem az élet adta különös kanyarokat, és váltok irányt, ha úgy érzem, másfelé vezet az utam. Így történhetett az is, hogy szerelmesen nem sokat töprengtem a költözés nehézségein…
Tovább
A mészkőhegyek birodalmában

A mészkőhegyek birodalmában

Kárpát-medence 2019. december 23.
A nyár még erejének teljében volt, holott már csak néhány nap választotta el az „ember” hónapoktól. Fel kellett töltekeznem az északkelet-magyarországi s felvidéki tájból, napsugárból, mielőtt elrepített a gép svédországi kiküldetésem újabb kilenc hónapjára. Remélem, ti is kihasználtátok a nyári…
Tovább
ERNST BILLGREN JÖVENDÖLÉS

ERNST BILLGREN JÖVENDÖLÉS

Képzőművészet 2019. december 23.
Ezzel az egyéni kiállítással tért vissza Ernst Billgren a Göteborgi művészeti színpadra 32 év után ezúttal a Galleri Hammarénben. A megváltoztathatóság és a kifejezés öröme a művészetének konstansai. A HAMMARÉN GALÉRIA 2019. március 23–április 13. Utoljára az Erik Dahlbergsgatan 14…
Tovább
Levelek és emlékek – avagy a barátság mindent átható ereje

Levelek és emlékek – avagy a barátság mindent átható ereje

Könyvespolc 2019. december 23.
A könyvek olyanok, mint az emberek. Lépten-nyomon meg lehet ismerkedni valakivel, de igazi és életre szóló barátságot csak egy pár szerencsés emberrel kötnünk. Néha megesik, hogy szóba elegyedek valakivel, és olyan dézsávú érzés fog el, mintha régen elveszített jó barátra…
Tovább

Egyesületek

25 éves az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület

25 éves az Uppsalai Magyar-Svéd Egyesület

November 23-án délután lázas készülődés kezdődött Uppsalában, a Sävja Kulturcentrum dísztermében. Kicsik és nagyok együtt készítették elő a…
SOMIT Generációk - Őszi tábor

SOMIT Generációk - Őszi tábor

Az idei évadot szeptember 20-22. között Őszi gyümölcsszüret témakörű táborával nyitotta a SOMIT Generációk. Mint az elmúlt évadban…
Újra csak a fiataloké volt a terep a SOMIT berkeiben

Újra csak a fiataloké volt a terep a SOMIT berkeiben

Ifi-SOMIT 2019 Az idén 25. születésnapját ünneplő SOMIT nem véletlenül változtatta meg nevét SOMIT-generációkra, hiszen a legrégebbi tagoknak…
Programdömping Skånéban

Programdömping Skånéban

Svédország déli részén, Skåne megyében lendületesen indult a magyar szervezetek, klubok tevékenysége a nyári szünet után. A svéd…
A katona hegedűje

A katona hegedűje

Victoria Stjerna és Emma Johansson koncertjeA harcok elcsendesültek, s a seregek elvonultak. Egy francia katonát Velencébe vitt a…
Eseménydús ősz a stockholmi Magyar Házban

Eseménydús ősz a stockholmi Magyar Házban

Mint minden évben, idén szeptemberben is újra felpezsdült az élet a stockholmi Magyar Házban. Augusztus utolsó napján megtartottuk…
Az Ághegy külföldi jelenléte

Az Ághegy külföldi jelenléte

A Magyar Liget szerkesztői az idén Magyarországon és Erdélyben járva öregbítették a két folyóirat és népes munkatársi gárdájának…
Az Ághegy Könyvek sorozat új kötetei

Az Ághegy Könyvek sorozat új kötetei

Az idén, hála az ÁLBT vezetősége kitartó munkájának, hat könyvre és honlapjaink tárhelyének fizetésére nyertünk magyarországi támogatást. A…
Közgyűlés az EKE könyvegyletben

Közgyűlés az EKE könyvegyletben

Az EKE-könyvegylet 2020. február 5-én, szerdán este 7 órakor tartja évi közgyűlését a stockholmi Magyar Házban (16733 Bromma,…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME