A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az egyik alkalommal az atomenergiáról, a napenergia házi felhasználásáról és más egyéb „könnyed” témáról beszéltek nagytudású honfitársaink. A nézőtéren ülő magyarok keble hatalmasra dagadt a büszkeségtől, miközben az egyébként nemzetközi közönség soraiból nem egyszer hangzott fel spontán taps és a „bravó!” felkiáltás. Azután nagy nevetés követte a svédül kinyilvánított tetszést: „Hogy neked micsoda agyad van!”. A címzett ebben az esetben az egyik magyar atomfizikus volt, aki gyorsan beszélt és néha félszavakat használt, hogy a rendelkezésére álló idő alatt minél több információval szolgáljon a jelenlévőknek.

Az idén, április 3-án, meglehetősen rendhagyó módon találkozhattunk a tudósokkal és kutatókkal. A Vetenskapsruletten elnevezés mögött az állt, hogy a Liseberg óriáskerekének egy-egy kabinjába - érkezési sorrendben -, öt-öt érdeklődő szállhatott be. A hatodik személy a meglepetés volt: a tudós. Amikor a kerék megindult, akkor derült ki, miről is hallanak majd az utasok. A sor a dombról lefelé a Lisebergen kívüli járdán végződött. A Kőrösi, a Magyar Nagykövetség munkatársa és egy apuka a kislányával, kis élelmességgel, már az első fordulóban kabinba jutott, mert nem akarta elrulettezni az alkalmat, hogy hallhassa Dr. Pázsit Imre atomfizikus, egyetemi tanár érdekfeszítő előadását.

A téma izgalmassága és a panorámakabin kb. huszonöt percig tartotta fogva az öt utast, míg az óriáskerék meg-megállva, gyakran igen „felemelő érzéssel” fokozta a nem mindennapos élményt. A hallgatóknak természetesen egyike sem volt szakértő, hanem csak nagyon-nagyon kíváncsi. Az ilyenek előtt néha nem árt tisztázni, hogy például mi is az a magreakció. Nem a fűrészpor szemcséit égetjük egyenként, hanem a fát. Erre, vagyis magfizikai folyamatokra épülő láncreakcióra,Szilárd Leó jött rá. Ami pedig olyan szívet melengető: az atomfizikával kapcsolatban további magyar nevek kerülnek szóba. Talán egyikünk sem tudta megjegyezni a mag- és láncreakció pontos definícióját, de könnyen az emlékezetünkben marad Szilárd Leó neve, aki felfedezésére szabadalmat is vett ki.

Mi, egyszerű emberek, csak az atombomba szörnyűségeivel kapcsolatban hallottunk egyre többet az atomenergiáról, majd az atomreaktorokról. 1942-ben és a világháború további éveiben az olasz fizikus, Enrico Fermi vezette csoport óriási munkába kezdett a Manhattan-terv munkálataiban, hogy véget vethessenek Hitlerék és általában a fasiszták pusztításának. Ebből az időből származhat a legenda, miszerint Fermi, akit nagyon érdekelt, hogy ha vannak földönkívüli civilizációk, csodálkozott, hogy ha léteznek, miért nem veszik fel velünk a kapcsolatot. Erre valaki azt válaszolta:

- Azok már itt vannak, csak magyaroknak nevezik magukat!

A Világháború éveiben Szilárd Leó és Wigner Jenő, Albert Einstein közbenjárásával vette rá Roosevelt elnököt, hogy Amerikának meg kell előznie a németeket, hiszen azok javában ügyködnek az atombomba (a csodafegyver) előállításán. De ott volt Teller Ede és Neumann János is. Utóbbi volt a számítógépek atyja, de matematikával és játékelmélettel is foglalkozott. Neumann akadályozta meg egy harmadik háború kitörését, mert azt tanácsolta Kennedy elnöknek, hogy adjanak lehetőséget az atombombával ugyancsak rendelkező szovjeteknek a különösebb szégyen nélküli visszahúzódáshoz.

„Házigazdánk”, Dr. Pázsit Imre, reaktordiagnosztikával foglalkozik, vagy kicsit pontosítva: hogyan lehet a reaktorok üzemeltetését biztonságosabbá és gazdaságosabbá tenni, a véletlen folyamatok elméletének alkalmazásával (reaktor-zajdiagnosztika). Én, aki ezeket a sorokat írja, Pázsit Imrét hallgatva most éppen olyan nagyszerű élményben volt részem, mint a 2007-es Vetenskapsfestiválon.

Köszönjük Pázsit Imrének, hogy elfogadta a Stockholmi Magyar Nagykövetség felkérését.

Befejezésül mégis Einsteinre térnék vissza, aki azoknak a viharos-háborús napoknak egyikén beszélgetett a többi tudóssal. Egy óra után felállt és ezt mondta:

- Na, jó! Akkor én most megyek, maguk meg beszéljenek csak nyugodtan magyarul.

Maróti László

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Hol sírjaink (még) domborulnak…

Kedves Olvasó! 2019. július 07.
Alig pár napja, június 4-én emlékeztünk a trianoni békeszerződés 99. évfordulójára. A történelmi viszonylatban jelentéktelen évszázad elszakítottsága, emberi léptékkel mérve, már jelentős idő lehetne az együttélés normalizálódásához. Hiszen a hátunk mögött hagyott évszázad akár esélyt is nyújthatott volna egy korrekt…
Tovább
A boszorkányos Börzsöny

A boszorkányos Börzsöny

Kárpát-medence 2019. július 07.
„Taníts engem utadra, Uram, hogy igazságod szerint járjak.” (Zsolt. 85.11) – Pannonhalmi zsoltároskönyv   A közelgő nyár mindig jó lehetőség új tájak, új érzések, új emberek megismerésére. Az erdélyi Sóvidék, a Dél-Felvidék keleti vonulatai és Derenk „szellemfaluja” után a Nógrád…
Tovább
Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Háború utáni absztrakció, IV. befejező rész

Képzőművészet 2019. július 07.
Egy kiugró lépcsőnél furcsamód a következő oktató feliratot helyezték el: „ Absztrakt Az absztrakt szó eredete a latin abstractus (elvont) és abstrahere (elvonni) szavakra vezethető vissza. A képzőművészettel összefüggésben az absztraktnak két alapvető jelentése van. Az egyik azt jelenti, hogy a képi sík hangsúlyos. A második jelentés inkább…
Tovább
Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Egy lélek ezeregy élet, avagy irodalom és újjászületés

Könyvespolc 2019. július 07.
Mondák és legendák minden időkben kifogyhatatlan forrásokként szolgáltak az irodalomban. Az egyik legbefolyásosabb legendakör Artúr királyról és a kerek asztal lovagjairól szól. Artúr király, a titokzatos brit király, feltehetőleg az ötödik vagy hatodik században élt, és megvédte Britanniát a betörő…
Tovább

Egyesületek

A  tizenötödik  iHuset

A tizenötödik iHuset

Magyarországon nem egyszer, sokszor kaptam már kérdést rólunk,  külhonban élőkről, pontosabban a külhonban élő magyarok „magyarkodásáról”. Tényleg? Mi…
Városok viadala

Városok viadala

Mi történik, ha két város diaszpóra magyarsága összefog? Játékos versengésre, vacsorapárbajra hívja ki a másikat? Nos, az biztos,…
Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Varázslatos hétvége a SOMIT Családos Táborán

Május első hétvégéjén ismét élettel és magyar szóval telt meg Hälleberga. A minden igényt kielégítő  Tábortanyán rendezte meg…
A Kőrösi is ott volt

A Kőrösi is ott volt

A kétezres évek eleje óta alkalmankint négy-öt magyar tudós és kutató tartott előadást a göteborgi Vetenskapsfestiválokon. Emlékszem, az…
Hasta la vista!

Hasta la vista!

„A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz, mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez…
Március 15. Göteborgban

Március 15. Göteborgban

Vannak királyok, művészek, feltalálók, akiket tisztelet vett körül, mielőtt meghaltak. Aztán az idő múltával lassan feledésbe merült a…
A Pannónia Klub életéből

A Pannónia Klub életéből

Tavasszal is folytattuk a nagyon nagy népszerűségnek örvendő gyermekprogramokat. Vasárnaponként a nagyobb gyerekeknek tartunk vasárnapi iskolát, míg szerdánként…
Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Tízedszerre álltak színpadra a Magyar Ház színészei

Hogy mi történt április 14.-én a Magyar Házban? Aki ott volt, tudja, aki nem, annak most elmesélem. Dél…
A malmői Hungaroclub hírei

A malmői Hungaroclub hírei

Márciusban lezajlott Tavaszi Bálunk teltházas volt, sőt egy héttel a bál előtt kitettük a „Telt ház” táblát. Nagyszerű…
Irodalmi kávéház Lundban

Irodalmi kávéház Lundban

A Lundi Magyar Kultúrfórum több mint, hatvan éve jól működő egyesület Svédországban. Vállalom, hogy elcsépelt, de most ez…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME