A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

„A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége…” Interjú Vass Attila elnökkel

Mesélj kicsit magadról! Hol születtél, hol nőttél fel?

Marosvásárhelyen születtem, viszont csupán 1-2 évet töltöttem ott a nagyszüleimnél. Tulajdonképpen Sepsiszentgyörgyön nőttem fel, legalábbis 16 éves koromig, akkor kerültem ide Svédországba.

Hogyan kerültél ki Svédországba?

Mivel élnek rokonaink Németországban, rokonlátogatás címen kérvényeztek a szüleim útlevelet és vízumot oda, de csak apum és én kaptunk és nem Németországba, hanem Svédországba. Így működött ez akkor Romániában. Aztán itt politikai menedékjogot kértünk és maradtunk, 1988 augusztusában. Anyum és az öcsém pedig 1990 tavaszán, a rendszerváltás után tudtak utánunk jönni.

Mivel foglalkozol?

Túlméretes szállítások szervezésével foglalkozó cégnél vagyok igazgató.

Főállásod mellett aktívan részt veszel a svédországi magyar diaszpóra életében is. Tudnál mesélni róla, hogyan lettél a Halmstadi Barátság Magyar Egyesület elnöke?

Teljesen a véletlen műve volt. Nem sokkal előtte költöztünk Ljungbyból Halmstadba, és kezdtünk el járni az egyesületbe. Pár hónappal később az akkori elnök félreállt és a közösség úgy döntött, hogy egy mindenki számára semleges személy lenne a legmegfelelőbb, ezért rábeszéltek engem, mint új tagot. Aztán itt ragadtam. (Mosoly.)

A Halmstadi Egyesület már 26 éve működik. Mi lehet a mozgatórugója az aktív egyesületi életnek?

A halmstadi egyesület jelenlegi mozgatórugója a fiatal, gyerekes családok közössége. Régebben főképp az idősebb korosztály élt magyar közösségi életet, viszont Halmstadban ez mostanra megváltozott. Noha van idősebb aktív tagunk is, a közösség elsősorban egy tágabb baráti társaság, akik az egyesületi életben is aktívak. A programokat is eszerint igyekszünk alakítani és tulajdonképpen a tagok maguk találják ki és döntik el, hogy milyen foglalkozásaink, programjaink legyenek.

A halmstadi elnöki szereped mellett a SMOSZ-ban is vezetőségi tag vagy, ez a gyakorlatban mivel jár?

Az a munka a tartalmában részben, vagy inkább egészében más. Míg a helyi egyesületnek a hétköznapjait szervezzük, a SMOSZ vezetősége azon dolgozik, hogy megteremtsen pl. lehetőséget anyagi támogatásra a helyi egyesületeknek a svéd és természetesen a magyar kormány segítségével. Ugyanakkor a SMOSZ feladata az is, hogy egy átfogó képet alkosson a helyi egyesületek működéséről, mi működik jól, mi működik kevésbé jól és hogyan tud a svédországi magyar közösség fejlődni és fennmaradni.

Mindezek mellett a Hälleberga Tábortanya gondnokságát is vezeted. Mi motivált rá, hogy itt is aktívan szerepet vállalj?

Ebbe a feladatkörbe a SMOSZ vezetőségi tagságom által cseppentem bele. Amikor a házat megvette a Szövetség, mind az Őrszavak egyesület által szervezett Anyanyelvi Tábor, mind a SOMIT egyesület aktív tagja voltam (a „fiatalabb” generáció másik tagja a SMOSZ vezetőségben, Bitay Zsolt mellett) és a tábortanyát elsősorban ez a két egyesület használja. Így természetesnek éreztem elfogadni a felkérést, hogy ennek a létesítménynek a fenntartásában és fejlesztésében részt vállaljak.

A SOMIT közösségének, ha már nem is vezetőségi, de még mindig oszlopos tagja vagy, családoddal gyakorlatilag minden táboron részt vesztek. Mi az, ami mindig visszahúz Hällebergára?

A Hälleberga Tábortanya az otthona a SOMIT-nak, így ez természetes, viszont ebben az esetben nem maga a Tábortanya, hanem a SOMIT és az ottani több évtizedes barátságok azok, amik odavisznek.A SOMIT is egyidős a halmstadi egyesülettel és én a SOMIT közösség része vagyok (majdnem a második tábor óta) a kezdetektől, kisebb kihagyásokkal.

Hogyan látod a svédországi magyarság jövőjét? Mi lehet a kulcsa, hogy a jövőben is aktív legyen a közösségek élete?

Meggyőződésem, hogy amennyiben sikerül feltérképezni az itteni magyar közösség igényeit, ami a magyar társasági és közösségi életet illeti, és annak megfelelően alakítani a kínálatunkat, egy életképes és erős közösség fennmaradására van kilátás. Ehhez mind a SMOSZ-nak, mind a helyi közösségeknek fejlődniük kell a korral, bevonni és megtartani az utánunk következő generációkat, hiszen a jövő mindig bennük van, nem pedig a jelen vezetőkben. Nekünk az a feladatunk, hogy legyen mit továbbadni és legyen kinek átadni a stafétát. A „mit” többé-kevésbé megvan, még ha hiányosságokkal is, amiken természetesen dolgozunk. A nagy kihívás és feladat a „kinek”.

Nem kis felelősség és persze idő ennyi minőségben egyszerre helytállni. Hogyan bírod ezt a terhelést?

Ez változó, ahogy a motiváció is. Mindenkinek van rossz és jó napja, de amíg van eredmény és öröm a munkában, addig nem okoz problémát.

Mi motivál, mi okozza számodra a legnagyobb örömet a diaszpórában végzett munkásságodban?

Nem vagyok presztízsorientált, számomra nem fontos az, hogy vezető legyek, viszont örömet okoz a munkám eredménye, legyen az a munkahelyemen vagy az egyesületi életben. Úgy gondolom, hogy ha mindannyian levetkőzzük az egoista énünket és pozitívan, önzetlenül állunk a magyar közösség fenntartásához és virágoztatásához, sikerekben gazdag és eredményes jövőnek nézhetünk elébe.

Hozzátenném végül, de nem utolsósorban, hogy az elmúlt években működő KCSP program és a magyar kormány minden téren tapasztalt támogatása hatalmas segítség a diaszpórában élő közösségeknek és a vezetőiknek, valamint nemcsak segítség, hanem motiváció is, mert úgy érezzük, hogy tartozunk valahova, ahol megbecsülik és értékelik a munkánkat.

Köszönöm szépen a válaszaidat, sok sikert és örömet kívánok a munkádhoz, munkátokhoz!

 

Kérdező: Bálint Réka

Aurora Borealis

Aurora Borealis

Kedves Olvasó! 2020. december 22.
Kedves Híradó Olvasók! Az év elején vettem át a Híradó főszerkesztését. Nagy izgalommal fogtam neki az új kihívások teljesítésének, a márciusi szám még a vírus előtti boldog „békeidőkben” születhetett meg. Azóta ez már a harmadik lap, melyet a koronavírus szeszélyes…
Tovább
Jean-Paul Sartre: Az Undor

Jean-Paul Sartre: Az Undor

Könyvespolc 2020. december 22.
Valahol a Zen Buddhizmus és a Peyote kaktusz szakrális fogyasztásának metszéspontjánál bukkant fel Sartre neve a semmiből. Úgy értem, szinte egyidejűleg hivatkoztak rá valamilyen kontextusban az adott témákban aktuális olvasmányaim szerzői. Így került szóba az Undor c. regény is, amely…
Tovább
Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Egy kiállítás expresszív képei. Bengt Olsson kiállítása Göteborgban

Képzőművészet 2020. december 28.
Meg kell, hogy szokjam, hogy a koronavírus miatt Göteborgban hol lehet, hol pedig a szigorúbb rendelkezések miatt nem lehet kiállításokat látogatni. Így ezúttal egy idén májusban látott kiállításról fogok írni. A most 90 éves művész egykori bemutatkozó kiállítása is az…
Tovább
„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

„Hozzám ez a svéd nyugodtság, lazaság nagyon illik…”

Portré 2020. december 28.
1999-ben született és hatéves kora óta a „futballpályán ragadt”. 12 éves korában szerződött az FTC-hez, szerepelt az U17-es és az U19-es magyar válogatottban, 2019 februárja óta pedig már a felnőtt nemzeti csapat tagja. 2020 júniusa óta a göteborgi Kopparbergs csapatát…
Tovább
Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Óriási felelősség külföldön magyarnak lenni!

Portré 2020. december 28.
Nemrég felkérést kaptam, hogy készítsek interjút Lázár Oszkárral, én pedig örömmel tettem eleget a feladatnak. Ilyenkor az ember sok mindent hall, sokat tanul: én most leckét kaptam szerénységből, alázatból, hiszen ahogy Oszkárék fogadtak otthonukban – barátságosan, mintha csak a szokásos…
Tovább

Egyesületek

Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

A 2020-as év – sajnos – nem egy szokványos év lett. Sokan álmainkban sem gondoltunk arra, ami bekövetkezett…
A pandémia ellenére is összetartunk

A pandémia ellenére is összetartunk

Eme évünk megközelítőleg sem alakul a legjobban, azonban az egykori LMKF fiatalok nem adja fel céljait. Elsősorban névváltozással…
Strängnäsi istentisztelet 2020

Strängnäsi istentisztelet 2020

Rendhagyó módon került megrendezésre immár 12. alkalommal a magyar mártírok emlékére megrendezett istentisztelet a strängnäsi Dómtemplomban. Mivel a…
Én beszélni magyart...

Én beszélni magyart...

A legtöbb külföldön élő magyarnak ismerős a fenti jelenség, de sokan csak legyintenek rá, mondván: „olyan aranyos, ahogy…
Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Egy képzeletbeli riport Göteborgból

Normális körülmények között ez az írás arról szólna, hogy november nyolcadikán miként tért vissza a Tavaszi Szél a…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

Free Joomla templates by L.THEME