„A koronavírus-járvány továbbra is arra kényszerít, hogy a rendezvényeinket átszervezzük. A május 29-31-re tervezett családos táborunkat későbbi időpontra halasztjuk. A pontos dátumról a megszokott csatornákon keresztül időben tájékoztatunk” – olvashattuk április 27-én a SOMIT Generációk Facebook-oldalán. Az olvasottaktól elszontyolodók másnap már örülhettek a jó hírnek, ugyanis arról értesülhettek, hogy május 8-9-én részt vehetnek az első virtuális SOMIT-táboron. Nézzük, hogy sikerült!

A SOMIT vezetősége és a Magyarországon tartózkodó KCSP-ösztöndíjasok közös Messenger-csoportja hirtelen újra izzani kezdett a járvány közepette. Ösztöndíjas társaimmal jó ötletnek tartottuk azt a felvetést, hogy próbáljunk megszervezni egy virtuális tábort. Bitay Zsolt jópofa grafikát készített, a virtuális tábor belépő menüje a Hälleberga Tábortanya épületegyütteseit idézte. A Konferenciaterem az előadások, játékok tere, a Konyhaparty és a Játszótér menük pedig arra voltak hivatottak, hogy a résztvevők ugyanúgy sétálni tudjanak a virtuális csetszobák között, mint a valódi tábor idején az egyes épületekben zajló események, társaságok között. Lohn Annamária a Mi fán terem a boszorkány? – Rendhagyó történelemóra című előadásért felelt, Sebestyén Marianna és jómagam az előadásban elhangzottakra rákérdező kvízért, Bálint Réka és Szalóki Petra pedig a „szaladgálós” játékok gazdái voltak. A SOMIT vezetőségével együtt többször is teszteltük a Cisco Webex Meetings rendszer lehetőségeit, hogy élesben minden gördülékenyen menjen.

A tábor első napjának vendégei (kb. 20-25 fő) egy kötetlen beszélgetés részesei lehettek a Konferenciaterem fantázianevű csetszobában. Szombaton, azaz másnap, a személyes táborokat megidéző programmal indítottunk, hogy aztán külön szobába vonulva újra csak a világ dolgairól beszélgetve éljük meg a közösség, az egybetartozás élményét, mely valódi érzés volt mindenki számára, nem pusztán virtualitás. De ennyire még nem szaladnék előre.

Ezen a napon is nagyjából 20-25 fő jelentkezett be, hogy részesei legyenek a SOMIT első s (ahogy viccesen megjegyeztük) legsikeresebb virtuális táborának. Annamária nagyon izgalmas és informatív, közel egyórás előadásában az európai boszorkányságról, a boszorkányszombatokról, a jó és a rossz boszorkányokról, a Walpurgis-éjről volt szó többek között. Az ehhez kapcsolódó kvízben leteszteltük, ki mennyire figyelt az előadás során, a kérdéssorok kiértékelése közben Petra és Réka boszorkányos feladatokra vette rá a játékosokat, akiknek fel s alá kellett rohangálniuk a szobájukban, a lakásukban, hogy például legalább három hozzávalós szerelmi bájitalt keverjenek, sőt az udvarra is ki kellett szaladniuk néhány fűszálért. Előnyben voltak a seprőn közlekedők, akik pillanatok alatt előteremtettek mindent boszorkánykonyhájuk gondos rendben tartott polcairól.

Zárásként éjszakába nyúló beszélgetés következett. Olyan volt, mintha igazából együtt lennénk. Poharainkat újra és újra koccintásra emeltük a számítógép, illetve a telefon kameráihoz. Habár a résztvevők száma nem döntött csúcsokat egy személyes táborhoz mérve, de aki eljött közénk, érezhette, hogy a SOMIT közössége a legnehezebb időkben sem hagy egyedül. Köszönet mindenkinek a részvételért, a lehetőségért!

Írta: Antal József

Fotó és grafika: Bitay Zsolt