A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

A Székely Nemzeti Tanács elnöke a Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör vendége volt

 

„A székelyek soha nem vívhatják ki autonómiájukat” − mondta a telefonban ismerősöm, amikor meghallotta, miről tart majd előadást a göteborgi magyarok előtt Izsák Balázs, a SZNT elnöke. Ez a soha nem, mondta erről még aznap este Izsák Balázs, gyakran lehet harminc-negyven év vagy annál is több. Ám lehet csupán néhány év is.
 
Izsák Balázs, az SzNT elnöke
Fotó: Bánovits András
Székelyföld autonómiaigényének és annak megvalósításának céljából 2003. október 16-án megalapult a Székely Nemzeti Tanács. Első elnöke Dr. Csapó I. József volt. 2006 novemberétől 2008 elejéig ideiglenesen Fodor Imre töltötte be az elnöki tisztséget, aki a székelyföldi autonómiát hirdető plakátjaival már az első pillanatokban felkeltette a hatóságok figyelmét. 2008 februárja óta Izsák Balázs a SZNT választott elnöke.
2013 januárjában a SMOSZ meghívására Izsák Balázs Svédország több városában is találkozott magyarokkal. Hazautazása előtt a göteborgi Kőrösi Csoma Sándor Művelődési Kör felkérte, ismertesse az SZNT munkáját. Előadását az érdeklődők sok-sok kérdése tette még izgalmasabbá. Magam már csak utolsóként kérhettem rá, hogy feltehessek néhány kérdést. Az alábbiakat az elnök úr válaszai alapján írtam.
Azok a törekvések, amelyeket a Székely Nemzeti Tanács a székelység autonómiájának megvalósítása érdekében igyekszik kifejteni, civil, polgári kezdeményezések. A SZNT nem politikai párt és még csak nem is bejegyzett kezdeményezés. Székelyföld többségében magyarlakta területei 300 képviselővel hallatják szavukat. Az Erdélyben működő magyar politikai pártok mindegyikének egyik célja a székely autonómia megvalósítása, de a hétköznapi gyakorlat nem engedi, hogy az SZNT eltérjen működésének polgári jellegétől. A területen élő 820.000 ember 75%-a magyar. Ez az arány már önmagában is elegendő ok az autonómia követeléséhez.
Az EU bármely tagállamából legalább 1 millió aláírásra lenne szükség. Az SZNT tervei szerint ezt hét országból gyűjtenék össze. Modelljük alapján Svédországban 13.500 aláírást kellene összegyűjteni.
Hargita lakosainak közel 85, Kovásznának és Marosnak 74, illetve 38 százaléka magyar. 
Európában több példa is van arra, hogy a kisebbségeknek sikerült megszerezniük területi autonómiájukat. Dél-Tirolnak ez közel negyven évébe került, de a katalánoknak, a baszkoknak, a walesieknek és Frízföld lakóinak is nagy erőfeszítésükbe került, hogy végre maguk intézhessék saját dolgaikat. Ugyanakkor jó példát, talán még reményt is adnak ahhoz, hogy mosolygó várakozással gondoljunk a székelység jövőjére. 
A Székely Nemzeti Tanács irodát tart fenn Brüsszelben, ahol közvetlenebb kapcsolatban lehet az EU politikusaival. Példás az a segítség, amellyel a Kanadai Székely Egyesület támogatja a székelység területi és kulturális autonómiájának megteremtését. Magyarország erkölcsi és politikai szinten egyaránt mindent elkövet, hogy Székelyföld, Terra Siculorum, minél előbb megteremthesse jövőjének zálogát, a területi és kulturális autonómiát.
Kellemes, izgalmas, szívet dobogtató este volt ez, amelyet még színesebbé tettek a Stockholmban élő Publik Antal szavalatai. Kölcsey Ferenc Himnuszát, később több, székelyekről szóló verset szavalt el. Mint később megjegyezte, teljes lelkéből támogatja a székelyek igyekezetét és terjeszti ezzel kapcsolatos gondolatait.
Csaba királyfi! Figyelj! Végre történik valami!
 
Maróti László
Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2024. március 26.
Kedves Híradó Olvasók!   Mindenekelőtt szeretnék elbúcsúzni szeretett szerkesztőtársamtól, a Híradó régi munkatársától, a Kékvirág anyanyelvi tábor „Nagymamájától”: Tóth Ildikótól. Sajnálattal fogadtam váratlan halálhírét, előtte néhány héttel elküldte még a Híradó számára – az immáron utolsóvá vált – szövegeit. Elhallgatnak…
Tovább
Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Agustina Bazterrica - Pecsenyehús

Könyvespolc 2024. március 27.
  Kutatok a közelmúlt emlékei között, hogyan és mikor bukkant fel ez a könyv, de nem jut eszembe. Valószínűleg a cím és a könyvborító volt, ami felkelthette az érdeklődésemet szokatlansága miatt. Agustina Bazterrica argentin írónő Pecsenyehús című regényének borítóján egy…
Tovább
A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

A varázslatos szín. A göteborgi kolorizmus története új megvilágításban (második rész)

Képzőművészet 2023. december 11.
Olle Olsson Hagalund - Műterem - olaj-vászon   A Híradó októberi számában Carl Kylberg, Tor Bjurström és Gösta Sandels képeinek elemzésén, a korszak bemutatásán keresztül indítottuk útjára a göteborgi kolorizmus történetét új megvilágításba helyező cikksorozatunkat. A második rész további utazásra…
Tovább
Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Interjú a Skandináviai Szent György Lovagrendről (IVISHFS.se) – 3. rész: beszélgetés lg. Giber Tamás Gáborral

Portré 2024. március 27.
Jelen írás egy, a Szent György Lovagrend (In Veritate Iustus Sum Huic Fraternali Societati, magyarul: „Valósággal igaz vagyok e testvéri közösség iránt”, rövidítve: IVISHFS) Skandináviában működő nagypriorátusáról szóló sorozat 3. részét képezi, melynek előzményei a Híradó előző két számának hasábjain…
Tovább
„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

„Folytassuk akkor a vallásossággal!”

Portré 2023. december 11.
  Nemrégen jelent meg a Híradó hasábjain dr. Sebestyén Gábor nőgyógyász főorvossal, a stockholmi protestáns gyülekezet világi felügyelőjével készített interjú második része. Mivel még ebben sem értünk kérdéseink végére, a beszélgetést folytattuk 2023 augusztusában. A köztünk lévő korkülönbség ellenére jó…
Tovább

Egyesületek

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

Beszámoló a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület programjairól

  A Kőrösi Csoma Sándor Program 2023–2024. évi göteborgi ösztöndíjasaként az én feladatom a göteborgi Tavaszi Szél Kulturális…
Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

Téli beszámoló a Pannónia Klubtól

  Elmondhatjuk, hogy újra egy sikeres bállal zártuk a tavalyi évet, ami a felnőtteknek szánt programjainkat illeti. Az…
Hírek a SOMIT háza tájáról...

Hírek a SOMIT háza tájáról...

2024. február 9-én délután megnyitotta kapuit a SOMIT első idei tábora, a Téli tábor. A táborlakók már pénteken…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

Swish:

Swish


  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

  

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME