A Svédországi Magyarok Országos Szövetségének lapja
 

Megsokszorozódott távolság. A nagyszülők és mi

Három generáció egy foglalkozáson

Kevés szó esik azokról, akiket magunk mögött hagytunk, mikor Svédországba költöztünk. Sok otthon maradt szülő, nagyszülő várja a híreket rólunk, az unokákról, és számolja a napokat, amelyek a legközelebbi hazalátogatásig még hátra vannak. Szerencsére ma már sokkal könnyebb ideutazni, mint egykoron volt, így egyre több látogatóban lévő rokonnal, ismerőssel találkozhatunk köreinkben. Jelen esetben a Tavaszi Szél Kulturális Egyesületben.

Amikor megkérdeznek minket, hogy mi az, ami hiányzik otthonról, akkor, ki-ki vérmérséklete és származási helye szerint azonnal sorolni kezdi, hogy a (szegedi/bajai) halászlé, a Túró Rudi, a házi (netán csabai vagy debreceni) kolbász, a tikkasztó nyarak és a Balaton, egy jó pohár kadarka (netán irsai, olaszrizling, tokaji) és nem utolsó sorban a nagymama főztje (netán lekvárja, pálinkája, meggyes, avagy mákos rétese). Az otthont jelentő ételek és italok ma már könnyen ideérkeznek a repülőgépre feladott poggyászokban és szüleink is egyre bátrabban indulnak neki meglátogatni bennünket és az unokáikat, akár még hetvenéves koron túl is, amely lehetőségnek mi nagyon örülünk.
Jó látni azt, hogy a Tavaszi Szél Kulturális Egyesület foglalkozásaira is egyre gyakrabban kísérik el nagyszülők a lurkókat, és vesznek részt a közös munkában. Ki hosszabb, ki rövidebb időt tölt el köreinkben, attól függően, hogy milyen hosszúra nyúlik a látogatás. Zalán nagymamája például (akit mindenki csak Cucinak szólít) csak a tavaly szeptemberi tanévnyitó kiránduláson volt velünk, de ott sütötte a kenyereket rendületlen, amelyhez a tésztát a fia, Csaba dagasztotta és kelesztette az egész hétvége alatt. Éva pedig, aki Alíz és Olivér nagymamája („mormor”, ahogy a svédek mondanák, hogy pontosan tudják, apai vagy anyai ágról van szó), szerencsénkre hosszabb ideig maradt, amikor jobban megismerhettük egymást, mindannyiunk örömére. Most álljon itt az ő levele, amelyben érzéseit, tapasztalatait írta le röviden nekünk.
„Olyan családban nevelkedtem Nagyváradon, ahol minden ünnepnapon legalább tízen, tizenöten voltunk a bőségesen megterített, fehér damasztterítős asztal mellett. Miután gyermekeim külön családi életet kezdtek és a távolság közöttünk megsokszorozódott, ez a szokás már ritkábban jön össze. Én idén a telet Göteborgban töltöttem és nagy unszolásra a lányomnak, részt vettem az unokáim által csak magyar óvodának hívott, tavasziszeles programon. Minél több alkalmon voltunk túl, annál otthonosabban éreztem magam. Egy közösség, ahol lehet magyarul beszélni. Nagymama, szülő, gyerek együtt. Hasznosnak éreztem magam és öröm volt számomra a gondolat, hogy hétvégén újra mehetek a magyar óvodába: Tavaszi Szél! Jó volt Göteborgban újra ráérezni a magyar ízű szeretetre! Köszönöm, és hálásan gondolok minden tagra és percre, amelyet együtt tölthettem a közösséggel. Tisztelettel, Széles Éva 2022.III. 8.”
Éva, mi is köszönjük a sok segítséget és kedvességet, amelyet tőled kaptunk, külön megemlítve a farsangra készített, egy hadseregnek elég csörögefánkot, amely az utolsó morzsáig elfogyott. Erőt merítünk a leveledből és visszavárunk!

Levél az Olvasóhoz

Levél az Olvasóhoz

Kedves Olvasó! 2022. október 23.
Kedves Híradó Olvasók! „Felhőn vet ágyat már az alkonyat / s a fáradt fákra fátylas fény esőz. / Kibomló konttyal jő az édes ősz.” És igen. Radnóti Miklós Szeptember című verséből való ez az idézet. Valóban beköszöntött az ősz. De…
Tovább
Hermann Hesse: Sziddhárta

Hermann Hesse: Sziddhárta

Könyvespolc 2022. október 23.
Az emberben megjelenik az idők folyamán egyfajta hívás, amely arra készteti, hogy kizökkenjen a világ káprázatából, énjének folyamatos köreiből, melyekben a hétköznapjaiban próbálja utolérni önmagát és ezáltal egy új nézőpontból lát rá a sorsára és a világában rétegződő valamennyi sorsra…
Tovább
„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

„Tűz-víz-föld-levegő” – Angi István festőművész kiállítása

Képzőművészet 2022. október 23.
2022 Angi István: Hegyek napsütésben, akril - vászon 2022.07.07 – 08.31. Bárczay kastély galériája, Felsőzsolca. Mintegy két tucat frissen készült olajfestmény és körülbelül ugyanennyi, főleg fából készült kisplasztika fogadja a látogatót Angi István kiállításán. A képek figuratívak, a legelvontabb alkotásokon…
Tovább
Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Sipos Loránd kiállítása a stockholmi Magyar Házban

Portré 2022. október 23.
Bereczky-Veress Biborka: Bevallom, amikor felhívtam telefonon Sipos Lorándot, még nem ismertem őt és egyetlen festményét sem láttam élőben. Vezetőségi tagunk, Tiglezán Csilla, aki sajnos ma nem lehet jelen, hívta fel a figyelmünk a művész munkáira. Az interneten keresztül megtekinthető sok…
Tovább
„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

„Néha jó az ismeretlenbe menni, mert az ember vágyik rá és sok mindent tanul általa”

Portré 2022. október 23.
Jégkorong kapus, többszörös magyar válogatott, egyben az első magyar játékos, aki az észak-amerikai jégkorong ligák legfelső osztályában játszott (NHL). 2008-ban tagja volt a szapporói jégkorong-világbajnokság győztes csapatának, de részt vett a 2009-es A csoportos jégkorong-világbajnokságon is. Kisgyerekkorban kezdett jégkorongozni, hatévesen…
Tovább

Egyesületek

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

Újra odébb állt a SOMIT karaván…

A Göteborg közelében lévő härsjösandi cserkészlak udvaráról idén valamivel délebbre vette az irányt a SOMIT karaván, meg sem…
SOMIT családos tábor

SOMIT családos tábor

Az idei év SOMIT családos tábora szeptember 11–13. között került megrendezésre. A teltházas rendezvényen egy roppant eseménydús hétvégére…
Hírek a malmői Hungaroclubból

Hírek a malmői Hungaroclubból

Egyesületünk óvatosan nyitott a tagság felé a pandémia után. Tagságunk nagy része szépkorú, s nehezen találtak vissza az…

Támogasd újságunkat!

A Híradó a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének rendszeresen megjelenő lapja.

A lap célja a Svédországban működő magyar egyesületek éltének bemutatása, a magyar nyelv és hagyományok ápolása valamint a kapcsolattartás az országban szétszórtan élő magyar olvasók között. Az újságot a tagegyesületekben tagdíjat fizető családok térítésmentesen kapják kézhez.

Annak ellenére, hogy a Híradó szerkesztősége önkéntes alapon végzi munkáját, az újság kiadásának költségei – a nyomdai költségek és a postázás – mégis jelentős anyagi terhet jelentenek a SMOSZ számára.

Kérjük, csatlakozz a Híradó Baráti Köréhez, és tagdíjad befizetésével támogasd az újság további megjelenését!

 

Éves tagsági díj családonként: 100 kr

A tagdíjat a következő számlára lehet befizetni:

Bankgiro 244-1590

  

 

Nem kapta kézhez a Híradót?

 

Kimaradt Híradó szám esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket. Szerkesztőségünknek nincs módjában az elveszett, vagy nem kézbesített példányokat pótolni.

 

Címváltozás esetén kérjük, értesítsék egyesületi elnöküket, mert ők állítják össze és küldik el a tagság frissített névsorát a SMOSZ címlista felelősének.

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 
 

Free Joomla templates by L.THEME